Halászat, 1942 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-15 / 5. szám
38 . A továbbiakra nézve az e tekintetben bevárandó rendelkezésekhez kell tehát egyesületünknek alkalmazkodnia. Bírálati jegyzőkönyv felvétetett Budapesten, 1912. március hó 21-én az országos mezőgazdasági kiállításon. Jelen vannak: Dr. Goszthony Mihály elnök, Báldy Bálint, Ilevicz Pál, vitéz Illésy Zoltán, Répássy Miklós és Dr. Unger Emil bírálóbizottsági tagok. Tárgy: a tenyészállat kiállításon bemutatott élő halanyag bírálata. I. kontyos tógazdaságok. 1. A m. kir. Földmívelésügyi Miniszter Urnak a legjobb pontytenyésztő részére adományozott tiszteletdíjt Cordus Dezső és Zoltán haltenyésztőknek ítélte a kiállított pontytenyészanyag kitűnőségéért. 2. Az Országos Halászati Egyesület nagydíját a Magyar Tógazdaságok /7-nak ítélte a kiállított ponty tenyészanyag kitűnőségéért. 3. A m. kir- Külkereskedelmi Hivatal tiszteletdíját a Magyar Tógazdaságok /7-nak ítélte a kiállított fogassüllő és egyéb tógazdasági járulék hal kitűnőségéért. 4. Az Országos Halászati Egyesület második díját a gróf Eszterházy tatai hitbizományi uradalom nyerte el pikkelyes anyahal kiválóságáért. 5. Az O.M.G.E. első díját gróf Hunyady József mesztegnyői tógazdasága nyerte el kiváló ponty tenyészanyagával. ti. A Külkereskedelmi Hivatal második díját elnyerte a Sumonyi tógazdaság ponty és tógazdasági járulék halaival. 7. Az Országos Halászati Egyesület harmadik díját elnyerte gróf Jankovich Dusán Elemér tógazdasági járulék halaival. 8. Az Országos Halászati Egyesület negyedik díját elnyerte a Gödöllői m. kir. Koronauradalom 2 nyaras pontyanyagával. II. Pisztrángos tógazdaságok. .9. A m. kir. Földmívelésügyi Miniszter Urnak a legjobb pisztrángtenyésztő részére adományozott tiszteletdíját elnyerte a Lillafüredi pisztrángos tangazdaság kitűnő egynyaras sebes és szivárványos ivadékával. 10. Az O.M.G.E. tiszteletdíját elnyerte a Sopron-kőhidai pisztrángos tógazdaság kiváló pisztráng tenyészanyagával. 11. Az Országos Halászati Egyesület pisztrángos díját elnyerte a Jászóvári Premontrei Kanonokrend sebespisztrángtenyészete. III. Nyíltvízi halanyag. 12. A Magyar Tógazdaságok rt. liszeletdíját elnyerte Illik Viktor szép nyíltvízi halanyagával. Dicsérő elismerés. Tóth Kálmán velencetavi halászbérlő halanyagáért elismerésben részesült. Budapest, 1912. március 21. Kontur György jegyzőkönyvvezető titkár. Vizafogás Paksnál. Úgy látszik, hogy a Paks-környéki Duna időnkint kedvenc tartózkodási helye egy egy vizának, mely a Duna legnagyobbra növő hala. Két évvel ezelőtt is onnan került ki egy. (1940. május 17-én fogta Feil Ferenc. 53 kg. volt a súlya. L. «Halászat», 41. évf.) Ez idén szintén történt vizafogás Paksnál, az 1529. kilométerjelző irányában a Duna közepén április 11 én reggel 9-10 óra között, igen szeles időben. «Könnyű volt megfogni, csak amikor már a csónakban volt, akkor jött magához és szeretett volna védekezni, de már késő volt, mert megkötöztük.» így írja vitéz Szedresi Imre paksi halászmester. A budapesti központi vásárcsarnokban a Pironcsákféle halüzletben április 14 én megtekintettük ezt a gyönyörű példányt. 85 kg-ot nyomott és 2 m 40 cm. hosszú volt! Talán a halászatot hosszú ideig szünetre kényszerítő jégzajlásnak köszönhető, hogy az áradó Dunán hazánkba juthatott vándordíján a Fekete-tenger torkolatától, s hogy nem került horogra vagy hálóba már jóval lejjebb, valahol az Aldunán, mint rendesen a többi viza, melyekből igen ritkán jut már nekünk is, magyar halászoknak. Dr. U. E. Az Esztergomi Halászati Társulat bérbeadja a kezelése alatt álló dunai vizi terület halászati jogát az 1912.május 15-től, 1948. év május 15-ig terjedő hat évi időtartamra. A vízterület Dunamocs telekkönyvi határától Zebegény község telekkönyvi határáig tart és az a megállapított és alább ismertetett üzemszakaszok serint kerül bérbeadásra. A bérbeadás illetve a halászati jog gyakorlásának feltételeit az Esztergomi Halászat Társulat jóváhagyott üzemterve szabályozza, amely megtekinthető a társulat igazgatójánál Esztergom Városháza I. emelete a hivatalos órák alatt 10-12-ig. A terület üzemszakaszbeosztása a következő: I. Üzemszakasz: A Dunának a dunaradványi és a dunamocsi határtól a Dunamocs—Karva illetve Süttő Piszke telekkönyvi határáig terjedő része. Területe 649 kh. 722 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség. II. Üzemszakasz: A Dunának az első üzemszakasz alsó határától Karva-Muzsla-Lábatlan-Nyergesújfalu telekkönyvi határáig terjedő része. Területe: 592 kh. 313 négyszögöl. Tulajdonosa a piszkei-lábatlani volt úrbéres közbirtokosság. III. Üzemszakasz: A Dunának a második üzemszakasz alsó határától Muzsla-Ebed-Nyergesújfalu-Tát telekkönyvi határáig terjedő része. Területe: 911 kh, 343 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség. IV. Üzemszakasz: A Dunának a harmadik üzemszakasz alsó határától Ebed Párkány-Tát-Esztergom határáig terjedő része. Területe: 707 kh 1399 négyszögöl. Tulajdonosa az Esztergomi Székesfőkáptalan 546 kh. 123 négszögöl és az Esztergomi Papnevelde 161 kh. 94 négyszögöl. V. Üzemszakasz: A Dunának a negyedik üzemszakasz alsó határától, a Garam torkolatáig a párkányi oldalon, azzal szemben az esztergomi vágóhíd alatt lévő első kis betonhídig terjedő része az esztergomi olakon. Területe 1209 kh. Tulajdonosa az Esztergomi Érsekség és Esztergom város. Ezen területből a Prímás sziget mellett elterülő Irisdunaág kivétetik. VI. Üzemszakasz: A Dunának az ötödik üzemszakasz alsó határától az Ipoly torkolatáig a párkányi oldalon és Szentgyörgymező telekkönyvi határáig az esztergomi oldalon terjedő része. Területe cca. 800 kh. Tulajdonosa Esztergom város, az Esztergomi Érsekség és az Esztergomi Székesfőkáptalan. VII. Üzemszakasz: A Dunának a hatodik üzemszakasz alsó határától Dömös-Zebegény felső telekkönyvi határáig terjedő része. Területe kb. 800 kh. Tulajdonos: A M. Kir. Közalapítványi Erdőhivatal Pilismarót. Területe 458 kh. 489 négyszögöl. Luczenbacher Pál örökösei 225 kh. 901 négyszögöl, Tömösvári Tivadar 129 kh. 1358 négyszögöl. A felsorolt üzemszakaszok egyenként külön-külön adatnak bérbe. A bérletre vonatkozó zárt írásbeli ajánlatok 1912 május hó 211-ig benyújtandók vagy postán beküldendők Schalkház Ferenc halászati társulati igazgató címére, Esztergom városháza. Az ajánlatok felbontása 1912. év május hó 28-án Esztergom város főjegyzői hivatalában d. e. 11 órakor történik. A halászati társulat fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben az ajánlatokat megfelelőnek nem tartja, úgy a felbontás alkalmával nyilvános árverést tartson. Az ajánlattevő köteles az ajánlat elfogadásakor azonnal egy évi bérösszeget előre lefizetni, amely összeg óvadékot képez és az az utolsó évi bérösszeg fejében számíttatik be. A szerződés megkötésekor egy félévi bérletet tartozik a bérlő előre kifizetni. A további bérösszegek félévenkint előre fizetendők. A társulat fenntartja magának a jogot, hogy az elfogadott bérösszeget búza vagy határban rögzítse. Esztergom, 1942. április 23. Schalkház Ferenc s. k. Dr. vitéz Bánomy Antal s.k. halászati társulat ig. halászati társulati elnök. Árverési hirdetmény.