Honi Ipar, 1904. szeptember-december (5. évfolyam, 18-24. szám)

1904-09-15 / 18. szám

1904. SZEPTEMBER 15. A rejlő veszedelmet pedig a technikai tudomány csökkenti napról-napra. A gyárakban foglalkoztatott munkás egyéniségének szerfelett nagy befo­lyása van a balesetek gyakoriságára. A munkás életkora, neme, műveltségi foka, rendszeretete, mértékletessége, de még egészségi állapota és egész lelki világa, hogy úgy mondjuk physikai ál­lapota is alkateleme annak a veszede­lemnek, melyben munka közben forog. Oly államokban, hol a munkásvé­delmi törvények a gyermek- és női munkást oltalomban részesítik és egy­részt a munkaidőt szabályozzák, más­részt a veszedelmesebb üzemekből a gyermekeket és nőket kizárják, ott a statisztika kedvező adatokat tár elénk a fiatal és a női munkások balesetének gyakoriságáról. A 16 évnél fiatalabb munkás állítólag 40-szerte, a 17—20 év közt levő pedig 10-szerte ritkábban esik baleset áldozatául, mint a 20 évnél idősebb és a törvény által kevésbé védett.* A­mi a női és a férfi nemnek a bal­esetekben való részesedését illeti, úgy a külföldi adatok a nőkre nézve rend­kívül kedvezők, így például Ausztriá­ban a biztosítótársaságok több évi ada­tai szerint a nőkre nézve fennálló bal­esetveszedelem, a halálos baleseteket tekintve, körülbelül 1/7-e, az állandó munkaképtelenségek mérlegelésével pedig V3-a a férfi nemre nézve fennálló analóg balesetveszedelemnek. A munkás műveltségi fokától függ az óvórendszabályok és védőberende­zések jelentőségének kellő felismerése; a műveltebb és értelmesebb munkás előrelátóbb, vakmerő vállalkozásokra nem ragadtatja magát, nem becsüli túl izomerejét, ügyességét és általában könnyebben képes a balesetveszedelem nagyságát mérlegelni. Az alig szorul bizonyításra, hogy a rendszerető és mértékletes munkást kevésbé éri bal­eset mint a hanyagot és kicsapongót. A beteges szervezetű munkás rugal­masság­ hiánya a balesetveszedelmet fokozza. Nem csupán a testi, de a lelki bajok is növelik a balesetveszedelmet, az ideges, búskomor, a szórakozott munkást könnyebben éri baleset, mint a normális egyéneket. A felhozottakon kívül az üzem­berendezések fejlettségétől a balese­tek száma nagy mértékben függ. Ugyanazon iparág, ugyanazon munka­kör más és más veszedelmet rejt ma­gában, a szerint, váljon tökéletes-e a telep felszerelése, vájjon az államható­­ság által követett óvóberendezések és védelmi intézkedések foganatosítva vannak-e és a telep vezetése szakszerű és gondos-e? A rosszul világított, hiá­nyosan szellőzött és szűk kovácsmű­helyben gyakoribb a baleset, mint ott, a­hol a helyiség megfelelő. A rossz karban tartott vagy nem elég czélszerű szerszámok balesetek okozói. A munka­­beosztás helytelensége, a munkafel­ügyelet hiányossága, a munkaerők hanyag kiválasztása, gyermekeknek, fiatal és női munkásoknak a nekik meg nem felelő munkahelyen való alkal­mazása vagy túlerőltetése, akkordárak használása veszedelmes munkagépek­nél, a munkás túlerőltetése, a pihenési idők megvonása vagy megrövidítése, a túlidőben való munka stb. mind megannyi tényezője a balesetek gya­koriságának. Annak bizonyságául, hogy a vé­delmi berendezések fejlettsége minő befolyással van a balesetveszedelemre, utalunk arra, hogy az 1901. évi német balesetstatisztika eddig nyilvánosságra jutott adatai szerint, a mezőgazdasági gépek körül bekövetkezett balesetek­nek körülbelől a fele védőkészülékek hiányából eredt. A védőberendezések létesítésével nem tett eleget a munkaadó köteles­ségének. Jakarban is kell állandóan tartania e védőeszközöket, mert külön­ben még ezek gyarapíthatják a bal­esetek számát, a­helyett, hogy csök­kentenék. Az Egyesült­ Államok vas­­utain az önműködő kocsikapcsolók alkalmazása sok kocsitoló munkást mentett meg, de bebizonyosodott évek múltán az is, hogy a rossz karban levő, elhanyagolt önműködő kocsi­kapcsolók számos baleset előidézőivé lettek, mert a munkások szerszámmal voltak kénytelenek a kocsik közé menni, hogy az elromlott készülékeket helyre­állítsák. E munkájuk közben köny­­nyebben sérültek meg, mintha közön­séges és nem önműködő lett volna a kapcsolat. A munkaadó feladata, hogy idő­szakos vizsgálatok révén ellenőrizze a szerszámok, a felszerelési tárgyak, a munkahelyiség, a padozat, a futóhidak, létrák, tó­lópadok, emelők, lánczok, köte­lek, tartók, állványok állapotát. Minden üzemnek legyen meg a maga specziális óvórendszabálya, mely ne csupán falragasz útján jusson a munkás tudomására, hanem legyen minden alkalmazott külön is kioktatva ama veszedelemre, a­melyekkel mun­kája jár. Czélszerű, ha az óvórendsza­bályokat könyvecskébe foglalva min­den munkásnak kezébe adjuk, meg­győződve arról, hogy azokról tudo­mást is szerzett. A munkásszemélyzet változása is fontos. Minél állandóbbá kell ten­nünk a gyár munkásszemélyzetét, mert nagy befolyással van a balesetek gya­korlására nézve azon körülmény, hogy valamely üzem gyakran változtatja-e személyzetét? Tagadhatatlan, hogy az a munkás, ki foglalkozásába, beosztá­sába, a helyi viszonyokba beletanult, kevésbé van a baleset veszélyének ki­téve, mint a gyakorlatlan újoncz és az üzem viszonyaiban nem járatos mun­kás. Több német iparfelügyelő és szak­szövetkezeti megbízott statisztikai ada­tokkal támogatja azt a tételt, hogy mi­nél rövidebb ideig dolgozik valaki egy helyen, annál inkább fenyegeti őt balesetveszedelem. Például 1000 olyan bányamunkás közül, ki egy hónapon túl dolgozott ugyanazon tárnában, 12 szerencsétlenedett el, míg 1000 olyan egyén közül, ki ugyanazon tárnában egy hónapnál rövidebb ideig foglala­toskodott, 15 esett súlyos baleset áldo­zatául. Freudenberg F., a rajna-westphaliai kohó- és hengermű-szakszövetkezet műszaki megbízottja a munkásszemély­zet változásának befolyását a balesetek gyakoriságára beható vizsgálat tár­gyává tette és számszerűleg megálla­pította, hogy a balesetek számának növekedése a személyzet változásával szoros kapcsolatban áll. Ha új munkást veszünk fel és be­osztjuk valamelyik csoportba, úgy ter­mészetes, hogy társai nincsenek a jö­­vevényre különös tekintettel, folytatják a megszokott módon munkájukat. A csoport régi tagjai— úgyszólván — egy­mást védik baleset ellen, a csoport uj tagjai pedig magukra vannak hagyatva és saját testi épségük árán simulnak a csoport bevett szokásaihoz Hát még ha az uj munkás mesterségében nem is eléggé gyakorlott, mily könnyen esik akkor baleset áldozatává. A munka­adó kötelessége, hogy ily esetben azonnal vonja el az illetőt veszélyt hozó munkabeosztásából és ne hagyja a fel­mondási idő lejártáig a gyakorlatlan munkást oly helyeken dolgozni, a­hol ez élete árán keresheti meg csak a min­dennapi kenyerét. Forrásunk szerint az említett szak­­szövetkezetben előfordult baleseteknek közel fele a sérült foglalkozásának első évében történt, a­mi eléggé bizonyítja a munkásváltozás káros befolyását, különösen ha megemlítjük még, hogy a foglalkozás második évében 11%, a 3-ik évben 6­4%, a 4-ik évben pedig csupán 5% volt a sérülések száma. Két egyforma veszedelmességű üze­met szembe helyezve, azt találta Freu­denberg, hogy ott, a­hol a munkás­személyzet 50/0-a változott, 1000 sze­mélyre 12 sérült, ott pedig, a­hol csupán 29%-a változott a munkás­személyzetnek, 1000 személyre 3 sérü­lés esett. Az üzem vagy a mesterség termé­szete volna a balesetveszedelem har­madik igen fontos főtényezője. A­ki a balesetek elháríthatóságában hisz és nem rabja a régi babonának, mely nem akar és nem mer mérkőzni a munka veszedelmével, az elfogadja a német birodalmi biztosítóhivatalnak az „elkerülhetetlen" üzemveszélyről szóló meghatározását, hogy „csupán azon balesetek tekintendők elkerülhetetlen üzemveszélyből eredőknek, a melyek­nek elhárítására, a balesetelhárítási in­tézmények mai állásában még nincse­nek megfelelő védőeszközök, vagy * Zeitschrift f Gew. Hyg. 50 old. 1904. tok­ocnín^ mnemnónot a Pilsenben 1904-ben megtartott szakács- A JOHN-féle ■ 11 t/l J uoy UZ ~IIIUdUytj|Jöl művészeti és vendéglős - kiállításon — díszoklevéllel és aranyéremmel o. mj) tüntették ki. Ez újabb bizonyítéka e kedvelt gép jóságának. — Viszonteladóknak nagy kedvezmény. Most és a jövő karácsonykor kellő munkálatok mellett jövedelmező üzlet érhető el. A John-féle mosógép a jövő mosógépe ! — Kapható Budapesten Gál és Fodor-nál (Teréz-körút 26.) és Geittner és Rausch-nál (Andrássy­ út 8.)

Next