Honi Ipar, 1934 (27. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-01 / 1. szám
A A HONI IPAR XXVII. évfolyam, 1. sz. A társadalombiztosítás szanálásának eredménye írta: Dr. ALAPY VICTOR nnak idején beszámoltam e hasábokon arról, milyen súlyos helyzetben volt — mondhatnám a csőd szélén állott — az OTI betegségi biztosítási ága 1930 elején, amikor a kormány az Intézet vezetéseit, irányítását az érdekeltek önkormányzatára bízta. Számot adtam később mindenkor arról is, milyen óriási küzdelmet folytatott az önkormányzat azért, hogy a betegségi biztosítás működése a deficites gazdálkodásból kikerüljön és jó mederbe jusson. Ha visszatekintünk ezekre a küzdelmekre, azt látjuk, hogy az önkormányzat állandóan és változatlanul ragaszkodott ahhoz a kezdettől fogva elfoglalt álláspontjához, hogy a szolgáltatások csökkentését meg kell előznie a túlméretezett ügyviteli költség szükséges mértékre való akasztásának. El kell ismernünk, hogy a túlméretezett létszám csökkentése céljából történtek kis intézkedéseik az 1932. év folyamán, de az így végzett lefaragás nem érte el azt a miértéket, amelyet az önkormányzat szükségesnek tartott és így az ügyviteli költségek terén még ma is jelentős felesleges, szükségtelen kiadás hárul az Intézetre és ezzel a teherviselő érdekeltségre. Ha e mellett vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az évek során kibocsátott különböző szanálási rendelkezések egyébként mit eredményeztek, akkor meg kell állapítanunk, hogy valóságos szanálási intézkedések, olyanok, amelyek eredményt is hoztak, amelyek a kiadásokat és ezzel a deficitet tényleg csökkentették, csak a múlt év végén láttak napvilágot. Az addig megjelent rendelkezések papíron jogot adtak ugyan a cselekvésre, de ezt a felhatalmazást a tett, a cselekvés csak a múlt év végén és ez év folyamán követte. Hogy az éveken át kifejtett önkormányzati küzdelmek és az azokat úgy a kormány, mint az önkormányzat részéről követett tettek milyen eredményeket hoztak, illetőleg milyen reményeket váltottak ki az Intézet életeiben, azt az 1932—33—34. évi adatok egymás mellé állításával kívánom szemléltetni. Meg kell jegyeznem, hogy az 1933. és 1934. évi adatok csupán előirányzatok, de az 1933. év működéséről készített első 9 havi próbamérlegadatai reményt nyújtanak arra, hogy az 1933. évi adatok az előirányzattól jelentős eltolódást nem fognak mutatni. Ez alapon joggal számolhatunk azzal, hogy az 1934. évi előirányzat szintén közel jár a realitáshoz és — ha a gazdasági viszonyok nem fognak rosszabbodni — az 1934. évi deficit sem lesz nagyobb az előirányzottnál. A szanálási intézkedések eredményét számokban feltüntető adatok a következők: * Havibéres, órabéres, segédszemélyzet, pénzbeszedők illetményei, adók, illetékek, betegsegélyző, behajtási, perköltség, stb. együtt. A rendszeres islletmények csökkenését egyrészt az 1932. évben végrehajtott létszámcsökkentés, másrészt a köztisztviselők illetményeinek általános csökkentése hozta maga után. Anyugellátás összegének emelkedését az időközben végrehajtott létszámcsökkentésselkapcsolatos nyugdíjazások okozták. A dologiés az egyéb ügyviteli költségek csökkenése a legszigorúbban végrehajtott takarékoskodás következménye. Az állami hozzájárulás csökkentését az 1933/34. évi állami költségvetési törvény írta elő. Az egyéb ügyviteli jövedelmek azért csökkentek, mert az intézet a nagyipar képviselőinek javaslatára jelentős könnyítést adott a kisiparosságnak azzal, hogy az eddigi szabályokat módosítva, mostmár nem terheli meg a hátralékban lévő munkaadókat a fizetési meghagyások kézbesítésének költségeivel. 1932. zárszámadás 1933. előirányzat 1934. előirányzat Ezek az adatok azt mutatják, hogy a betegségi biztosítás bevételei terén további csökkenéssel számol az önkormányzat. Kénytelen ezzel számolni, mert rá biztosított egyéneknek a magasabb napibér-osztályokból az alacsonyabb napiibérosztályok felé tolódása még egyre tart. Ez az üzemek munkanélküliségének, a kidolgozott órák, illetőleg munkanapok csökkenésének és az ezzel együtt járó munkabér, illetve kereset csökkenésének a következménye. A segélyezési, költségek egymásusellé állítása domborítja ki szemléltetően az 1932. évi szanálási intézkedések komoly eredményét. Az összes segélyezési költségeknek a két betegségi biztosítási ágon 37 millió pengőről 29 millió pengőre lecsökkenése hozza maga után a deficitnek 9 millióról 1 millióra való csökkenését. Az ügyviteli költség terén tapasztalható 900.000 pengős csökkenés már nem érvényesül mint deficitcsökkentő tényező, mert ezzel szemben áll a járulékok . 1932-ben 1931. év végéig esedékessé vált, utólag elszámolt különbözet. 1932. zár-1933. elő-1934. előszámadás irányzat irányzat Átlagos biztosított létszám ipari.................................... 467.402 450.880 . 450.880 háztartási ......................... 132.527 136.000 140.000 rendszeres illetmény.......... Ügyvitel. 6.190.632 5.526.374 5.111.087 nyugellátás......................... 1.192.666 1,240.870 1,307.000 irodai szükséglet .............. 993.093 945.830 899.150 elhelyezési költség .......... egyéb ügyviteli költség. ... 821.722 765.512 693.730 3,012.138 2,754.168 2,231.521 összes ügyviteli költség ... 12,010.251 11,332.754 10,242.488 állami hozzájárulás az ügyviteli költségekhez.......... 2,791.250 3,045.000 2,280.000 egyéb ügyviteli jövedelem 613.490 663.900 203.330 a bizt. ágak között felosztandó ügyviteli költség... 8,605.511 7,623.854 7,759.158 Betegségi biztosítás. m- ■ t ilari .............. 11,496.661 1,079.120 2,161.144 315.710 9,750.200 738.100 8,700.000 873.600 TaPPénz ( házi.................. szülészeti segély JP®” kórházi, 1 . . . .. . mari.......... 1,672.560 216.700 6,765.300 1,819.700 1,480.480 284.200 6,539.000 1,523.400 8,199.814 1,544.840 szanatóriumi a . költség 1 házt........... gyógyászati ellátás 4,541.471 3,270.820 530.450 2,320.000 311.210 1 ipari ...... orvosi költség 1 házt.......... 5,755.988 504.206* 5,251.782 4,050.035 640.175 3,893.340 660.560 egyéb segélyezési 1 ipari... költség / házt. 2,584.228 2,390.034 240.613 2,300.988 280.194 összes segélyezési 1 ipari ... költség / házt. ... 37,678.980 27,898.949 4,185.738 25,234.708 3,933.164 ügyviteli költségj^1'' 7,863.765 6,544.382 817.127 5,950.309 976.710 betegségi bizt. 1 ipari ......' járulék / házt........ 32,056.994 3,823.107 31,065.000 4,897.000 29,362.000 5,040.000 az ügyviteli állami ) . • hozzájárulásból a . betegségi bizt. kapj 1 ' ' 1,925.952 1,867.833 233.217 1,351.379 221.821 az üzletév eredménye:ipari hiány...................../házt. 9,252.350 1,583.683 162.378 1,009.292 1.339