Iparegészségügy, 1914 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-01 / 1. szám
6. oldal. I IPAREGÉSZSÉGOOY A gázok sűrítésével és cseppfolyósitásával foglalkozó telpek óvórendszabályai. A) A munkaadó kötelességei. 1. §. Uj telepeken, amelyeken a gázok sűrítése vagy cseppfolyósitása 20 atmoszférát meghaladó nyomással történik, a palackok töltésére szolgáló helyiséget a gázsüritő készülék helyiségétől erős épületfallal vagy pedig 25 m.magas ellenállóképes védőfallal el kell választani. 2. §. A gázsüritőgép minden hengerét megbízható manométerrel és biztosító szeleppel kell fölszerelni. A biztosító szelepeket úgy kell beállítani, hogy a gépalkatrészekre veszedelmessé váló feszültségnövekedés föl ne léphessen. E szelepeket az egészségre ártalmas gázok földolgozása esetén szívócsővel kell fölszerelni. A biztosító szelepek helyett más biztonsági berendezés is meg van engedve, ha ez a megengedett nyomás túllépését megakadályozza vagy — különösen olyan gázoknál, amelyek a kompresszor alkatrészeinek anyagát megtámadják — idejekorán hallható jelzést ad. A szíjhajtással üzemben tartott kis kompresszorokat, amelyek hengere legföljebb 5 1. térfogatú és amelyek 10 légkörnyomásnál nagyobb feszültséggel nem dolgoznak, ilyen biztonsági berendezéssel fölszerelni nem kell. Az oxidáló hatású gázok (oxigén, dinitrogén-oxid N2 O, stb.) sűrítésére szolgáló kompresszorgépekhez kenőanyagként olajat, zsírt és koncentrált glicerint fölhasználni nem szabad. 3. §. A glicerin- és olajgyűjtőket kényelmesen elérhető lefúvatókészülékkel kell fölszerelni és a személyzet kötelességévé kell tenni, hogy e készüléket naponként ismételten megnyissa. 4. §. A szállítótartányok töltésére szolgáló összekötő csavarokat az égethető és nem égethető gázok elcserélésének kizárása végett eltérő csavarmenetekkel kell készíteni: az égethető gázok vezetékeinek csavarait balra, a többit pedig jobbra kanyarodó normál csavarmenetekkel, amint az a szénsavtartányokon szokásos. A klór és klórszénoxid (piosgen) számára rendelt palackokat más átmérőjű csavarokkal kell fölszerelni. Hasonlóképpen a kénessav tartályokra is nagyobb átmérőjű csavarokat kell választani. Kengyeles zárókészülékeket csak akkor szabad alkalmazni, ha az összecserélés lehetőségét is kizárják. Az üzembe vett klórmetil- és klóretiltartányok még három évig jobbirányú csavarmenetekkel használhatók. 5. §. A szelepek és más gépalkatrészek kenő- és tömítőanyagát az oxidáló hatású gázok készülékeihez csak nem égethető anyagokból lehet megválasztani. Az új szerelvényeket első használatbavételük előtt éterrel teljesen zsírtalanítani kell. Nevezetesen meg kell szabadítani a zsírtól az ilyen gázokkal érintkezésbe jutó manométerek rugóit is 6. §. A sűrített vagy cseppfolyósított szénsav, ammóniák, klór, kénessav, klórszénoxid (pirosgen), klórmetil, klóretil, nitrogénoxidul, acetilén, az oldott és a porózus masszával felitatott acetilén (acetilénoldat), bányalég, világítógáz, a 80°/o acetilénnel kevert zsírgáz (keverékgáz), vízgáz, hidrogén, oxigén, nitrogén és levegő tartására vagy szállítására csak olyan tartányokat (palackokat) szabad használni, amelyek a kémiai szakszövetkezetnek a sűrített vagy cseppfolyósított gázok szállítóedényeire vonatkozó külön óvórendszabályainak megfelelnek. A bányászok hivatásos betegségei. Egyetlen székelés alkalmával több millió ürülhet ki. Ezen peték fejlődésére nézve az a legmegfelelőbb, ha a hőmérséklet 25—30 C° szerint. Kedvező körülmények között két nap alatt, de legfeljebb három-négy nap alatt a peték már annyira kifejlődnek, hogy az embriók felismerhetőkké válnak. Újabb egy-két nap múlva már az előleges kifejlődés befejeződik és az embrió szabaddá lesz. Ilyenkor a lárva 0 2—05 mm. hosszú és mintegy 0 015—0 017 mm. vastag szokott lenni. Körülbelül nyolc nap alatt 0,7—03 mm. hosszúra és 0 024—0 027 mm. vastagra nő, amivel aztán be is van fejezve a növekedése és megkezdődik az új változás. A lárva tudniillik betokolódik és ezzel a bányaféreg szabadon való életének végső stádiumához jutott. Ha az ilyen lárvák a szájon keresztül az ember gyomrába jutnak, ezen sértetlenül keresztül haladnak a bélbe, itt feloldódik a bélnedv hatása következtében a tokjuk és teljesen kifejlődnek a parasiták. A fertőzés után való 5-6 dik héten már megjelennek a fertőzött egyén bélsavában az első féregpeték. A betegek által kiürített bélsav szolgáltatja a lehetőséget arra, hogy az addig egészséges munkások is megbetegedjenek. A betegek száma kedvezőtlen esetben százakra, sőt ezrekre is rúghat. A peték inváziója történhetik úgy is, hogy a beszáradt és porral vegyült petéket felemeli a légáramlat és egyenesen odaviszi az emberek ajkára, szájába, ételére és italába, azonban a fertőzés az esetek többségében oly módon jön létre, hogy a munkások petékkel fertőzött vízzel dolgoznak, ezzel gyúrják a földet és azután piszkos kezekkel ételhez és italhoz nyúlnak. Bányákban főleg az árnyékszékek hiánya, vagy a meglévő árnyékszékeknek piszkos és meg nem felelő volta azon tényező, amely legjobban terjeszti a bányaférget. A bányaféreg gazdájának a véréből él, elképzelhető tehát, hogy az anchylostomiasis súlyos tünetekkel járó betegség. Eleinte a beteg arról panaszkodik, hogy nyomást érez a gyomor tájékán, majd aztán időnként fellépő kólikák kínozzák. Az étvágy rendszerint csökkent, néha azonban mohó éhség érzése lép fel. Rosszullét, gyomorégés és hányás jelentkezik. Néha a hányadék véres. Lassankint megjelennek a vérszegénység ismert lenései, amelyeknek súlyossága a férgek számától, a bélben létek időtartamától és a vérképző szervek munkaképességének milyenségétől, továbbá a táplálkozástól, a nemtől, kortól, fajtól és hasonló tényezőktől függ. A folytonos vérveszteség folytán a beteg arca sápadt lesz, fülzúgás, szédülés és szívdobogás lép fel. A szemhéjak vizenyősekké válnak és a beteg egész testében dagadtnak látszik. Ilyenkor aztán a bőr sápadtsága piszkossárga vagy pedig sárgás-zöldes színnek ad helyet. A fül, orrszárny és a köröm feltűnően fehér. Minden munka fokozza a szívdobogást és a betegen gyakran erőt vesz az ájulás. Az étvágy teljesen elvész és néha ehetetlen tárgyakat (krétát, földet) óhajt a beteg enni. A beteg heteken és hónapokon keresztül sínylődik. Végre már nem tud járni sem és ágyba óhajt fe KÉVES ISZAPFÜRDŐ izom, izületi gyulladás, csúz, köszvény, balesetek utáni töréseknél. Az Országos munkásbetegsegélyező és balesetbiztosító pénztár szerződéses fürdője. HIDEGVIZGYÓGYIINTÉZET ideggyengeség stb. eseteiben. Dr. Kovács Ármin a Munkásotthon tulajdonosa, 1914.