Ipartestületek Lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-13 / 46. szám
6 $4 tő&s. ipQAtü&áké&mlm&ipaterZ&küpahi&sbínteJbL á&gdija Az iparügyi miniszter adott esetből kifolyólag kimondotta, hogy abban az esetben, ha valaki több képesítéshez kötött ipart fsz, úgy az ipartestületi tagdíj kirovási alapjául csak az illető iparok után fizetett kereseti adó, illetőleg abban az iparban foglalkoztatott segédek száma vehető figyelembe. (22.868—1937. Ip. M. sz.) MEGBÉLYEGEZTE AZ IPARTESTÜLETI SZÉK AZ ÁRROMBOLÓT A Kaposvár és Vidéke Ipartestület ipartestületi széke Rózsa János festőgyáros elnöklete alatt tartott ülésén a sütőszakosztály panaszát tárgyalta, mely szerint az egyik helybeli sütőmester a szakosztály által megállapított 6 fillér helyett 3 fillérért süti a szerkenyér kilogramját. Az ipartestületi szék megállapította, hogy a panasztott ezzel a cselekményével árrombolást követ el, amivel többi társa megélhetését veszélyezteti s ezért vele szemben roszszulását fejezte ki. Egyben felhívta, hogy árromboló eljárását azonnal szüntesse be. Mivel panaszlott az ipartestületi szék ülésén szabályszerű idéztetés dacára nem jelent meg és elmaradását sem mentette ki, az ipartestületi fegyelem megsértése miatt 20 pengő rendbírsággal büntette a szék. Kötelezte egyúttal arra, hogy ezt a rendbírságot 8 napon belül az ipartestület pénztárába annyival is inkább fizesse be, mert különben megindítja ellene a közigazgatási végrehajtási eljárást. A BŐRKARTEL ÁRDIKTATÚRÁJA ELLEN A Budapesti Mészárosok Ipartestülete felterjesztéssel fordult a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterhez, melyben kéri, hogy mindaddig, míg a jelenlegi bőrkészleteket a gyárak, illetőleg nyersbőrkereskedők fel nem vásárolják, tiltsa el a miniszter a nyersbőrbehozatalt. Ha pedig a gyárak a vásárlástól tovább tartózkodnak, a tároló bőrökre a kiviteli tilalom felfüggesztését kéri az ipartestület. IPARTESTÜLETEK LAPJA 1937 november 13. Iparunk fájó sebei Irta: MEZEI LAJOS, a Budapesti Drogisták Ipartestületének elnöke A zárórán túli árusításokkal űzött tisztességtelen verseny mérhetetlen károkat okoz az üzleteiket este 6 órakor zárni köteles drogistáknak és illatszerkereskedőknek, kik évek óta heroikus küzdelmet folytatnak azért, hogy a két szakmának a zárórántúli árusításokkal űzött fájó sebe orvosoltassék. Rákfenéje gazdasági életünknek, hogy egyes szakmák üzletkörének elhatárolásánál nem bástyázták körül munkaterületüket, hogy üzletkörüket nem szabályozták érdekeinknek megfelelően úgy, hogy cikkeinket ne árusíthassák piaci árusok és szatócsok, hanem kizárólag azok a nyílt üzlethelyiséggel bíró drogisták és illatszerkereskedők, kik az illatszer szakmát hivatásszerűen tanulták, üzleteiket szaküzletként vezetik. Ha vizsgálat tárgyává tesszük a zárórántúli árusításokkal űzött viszszásságokat, megállapíthatjuk, hogy a tisztességtelen verseny elkövetését nagyban mozdítják elő azok a rendelkezések, amelyek az egészségápolási cikkek egy részét közszükségleti cikkeknek deklarálta és ezzel nyújtott lehetőséget, hogy a szatócsok parfümöket, kölnivizeket, púdereket, fogkrémeket és illatosított szappanokat az üzleteinkre megállapított zárórán túl árusítanak. Napnál világosabb, hogy az üzletköreinkbe tartozó kozmetikai és illatszerek nem tartozhatnak a túlnyomórészt élelmiszereket árusító fűszerkereskedők és szatócsok üzletkörébe, hogy azoknak zárórántúli árusítása sérti üzleti és gazdasági érdekeinket. Ha a drogisták és az illatszerkereskedők a kenyérért folyó harcban, létfenntartási ösztön által vezérelve, tiltó rendelkezéseket kérnek a zárórántúli árusításokkal űzött visszaélések és tisztességtelen verseny meggátlására, teszik ezt azért, mert nap-nap után látják és tapasztalják, mily eszközök igénybevételével veszik el vevőiket a fűszeresek és a szatócsok, kik könyvre vásárló vevőiknek nemcsak élelmiszert, hanem kozmetikai cikkeket és illatszereket is szállítanak és hiteleznek. Felmerül a kérdés, szabad-e és jogos-e lehetőséget nyújtani arra, hogy a fűszeresek és a szatócsok zárórán túl árusíthassák az üzleteink körébe tartozó cikkeket? Megítélésünk szerint nem, mert az e téren uralkodó zavaros állapotok érzékenyen érintik az ezer sebből vérző, adók és szociális terhek alatt görnyedező drogistákat és illatszerkereskedőket, kik emberfeletti küzdelmet folytatnak, hogy megtarthassák vevőiket, megfizethessék a magas üzletbéreket és a keresetükkel összhangban nem álló közterheket. De nemcsak a mi üzleti és gazdasági érdekeink szempontjából, hanem a kormány szempontjából sem lehet közömbös, hogy a drogisták és az illatszerkereskedők között feszültség és elégedetlenség észlelhető. Ezt a feszültséget és elégedetlenséget le kell vezetni. A drogistáknak és az illatszerkereskedőknek emberhez méltó életstandard elérésére kell lehetőséget nyújtani. Az árusítási jogosultságra törvényes határvonalat kell megállapítani, hogy minden kereskedő csak az üzletkörébe tartozó cikkeket árusíthassa. A drogisták és illatszerkereskedők nem törnek a fűszerkereskedők és a szatócsok kenyerére, csak azt akarják, hogy ne árusíthassanak üzleteikre kötelező zárórán túl kozmetikai és és illatszereket, hogy megszűnjék a zárórán túli árusítással űzött tisztességtelen verseny, hogy megtarthassuk vevőinket, megkereshessük mindennapi kenyerünket. Fájó sebeinket azért tárjuk fel, hogy S. O. S. kiáltással lelkeink megmentését kérjük, hogy lecsökkenteni kényszerült életszínvonalunkat emelhessük, hogy fárasztó és idegőrlő munkánkért nagyobb falat kenyér, fűtött szoba és jobb megélhetés jusson nekünk osztályrészül. Ezek a köztudomású, húsunkba és vérünkbe vágó, életlehetőségünket bénító jelenségek cselekvésre és arra kell, hogy késztessenek bennünket, hogy gazdasági érdekeink védelmében szálljunk síkra a sérelmek orvoslásáért, kéréseink teljesítésének eléréséért. Mindezek után iparunk érdekében halaszthatatlanul szükségesnek tartom, hogy tiltassék meg a fűszerkereskedőknek és szatócsoknak, hogy a drogériaüzletekre és az illatszerkereskedésekre kötelező esti 6 órai