Jó Egészség, 1910 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1910-09-15 / 18. szám
18. szám. JÓ EGÉSZSÉG 219. oldal. A sebészeti szakcsoportban dr. Widder Bertalan műtőorvos egy igen ritka esetről értekezett, amikor a nyak első csigolyája eltörik, még ritkább azonban az ilyen eset gyógyulása, úgy hogy a fej, illetőleg a nyak mozgása minden irányban megmaradjon. Az a malommunkás, akit ily baleset ért, a fröngten-kép felvétele szerint is minden utókövetkezmény nélkül meggyógyult. (Az orvos a bíró előtt.) Schächter Miksa dr. egyetemi magántanár a záróülésen rendkívül érdekes előadást tartott. Az előadás bevezető részében megemlékezik Farkas Jenő dr. miskolczi származású kiváló orvosról, akinek sirját a vándorgyűlés meg is koszorúzta. Mint az orvos specziális hivatásának ritka képviselőjét állítja oda. De az orvosok nagy tömege erre a magasra nem emelkedhetik, mert a mindennapi élet az orvosi munkák kisebb, de azért nem kicsinylendő terére szorítja. Azon veszedelmek között, amelyek a rendes orvosi hivatást is környezik, nagy tért foglal el a birálat, amely tetőfokát akkor éri el, amikor a birálat váddá sűrűsödik és a biró elé viszi az orvost. Az irodalomból vett és felhozott példák azért fontosak, mert a nép érzelmét és meggyőződését tükrözik vissza és mert világszerte közszólam, hogy «az orvosok ölték meg», «az orvosok rontották meg». Az orvos felelősségét már régen megállapították a törvényhozók, de rendszerre az orvosi felelősség megállapítása csak a legújabb időkben fejlődött, amikor már az orvos beavatkozási jogát is kodifikálni akarják s megállapítani, hogy a műtétek alkalmával ejtett sebek a sérülések mely kategóriájába tartoznak. Példákkal illusztrálja, hogy az orvosok ellen indított kártérítési perek már egész új iparágá kezdenek fejlődni. Az orvosok ezzel szemben lehetőleg védekeznek s általában azt kivánják, hogy az orvosi műhibaperekben ne egyes orvosszakértők, hanem mindig orvosi testület mondjon véleményt. Külföldön ilyen irányban indítottak mozgalmat az orvosok. Nálunk húsz év óta ez már a törvényes gyakorlat, amennyiben minden ilyen per az igazságügyi orvosi tanács elé kerül véleményadásra. 1890—1900-ig csak 48 ilyen per került az igazságügyi orvosi tanács elé tehát, Magyarország több mint 4000 orvosa közül tíz év alatt csak ennyi követett el vádolható cselekményt. A tanács 28 esetben nem talált az orvos eljárásában hibát, de 20 esetben kénytelen volt ilyet konstatálni. A bíróságok ezen húsz terhelt eset közül is csak egyben ítélte el az orvost. Ezt az ellentétet iparkodik lélektanilag megmagyarázni, de kijelenti, hogy maga sem bízik fölöttébb a magyarázatban, mert a bírói ítéletek ugyanilyen enyhék a kuruzslókkal szemben is. A felelősségre szükség van, mert csak az orvosi lelkiismeretre bízni mindent, annál kevésbé lehet, mert ott, ahol arra leginkább volna szükség, gyakran fogyatékos. Az orvosi hivatás eszménye nem a birói ítélettől megszabadulni tudó, de az attól nem félő orvos, a ki a megpróbáltatás nehéz perczeiben, midőn embertársának élete forog koczkán, nem retten vissza a felelősségtől. ( Vándorgyűlés kiállítás.) A vándorgyűléssel kapcsolatban a főreáliskola tornatermében orvos-gyógyszerészi kiállítást rendeztek, ahol a legújabb orvosi műszereket mutatott be Keleti J. műszergyáros, aki egy teljesen felszerelt műtőszobát rendezett be. Érdekesen szemlélték az első magyar gyógyszervegyészeti gyárnak Richter Gedeon gyógyszerésznek készítményeit, amelyeket az orvosvilág az ország határain túl is ismer, így a lecithin, joderom, leeltin, a lysochlor, a peroxyd és a tonogen arattak nagy elismerést. Dr. Halász-féle törv. védett A fertőző betegségeit ““ ellen ideális védelmet •• nyújtó, a száj és tárok nyálkahártya, valamint a , ,----------------------— fogalt építleti ellentálló SZÁJ-ÉS FOGÁPOLÓ SZEREK Képességét kitűnően konserváló, a forgalomban levő biablonos összetételű hasonló szerektől teljesen elütő, épülettani alapon készült, a fogak romlását meggátló, a száj-, torok- és nyelv betegségeinél mint öblögető sokszorosan bevált, új szakorvosi készítmények. KAPHATÓK HASZNÁLATI UTASÍTÁSSAL JOBB GYÓGYTÁRAK ÉS DROGÉRIÁKBAN, AHOL NINCS MEGRENDELHETŐ: SANITOS főraktár, Miskolcz czimen Nagy üveg szájvíz 2 Korona, kis üveg 1 Korona 20 fill., fogpor 1 Korona, fogkefe 1 Kor. fill. „SANITOS Munka és pihenés. Irta : Dr. Halász Henrik, a m. kir. államvasutak és a diósgyőri vasgyár szakorvosa Miskolczon. A kutató orvos naponta észlelheti, mennyire kevés fogalommal bírnak az emberek arról, miként és menynyit kell munkálkodni értékesen a nélkül, hogy egészségünknek ártanánk, miként és mennyit kell pihenni, hogy a pihenés úgy az agyat, mint a testet a kifáradás után teljesen felfrissítse. Sok ember túlbecsüli munkaerejét, mások feleslegesnek tartják és sokalják a pihenést s az arra szánt időt. Az egyes ember munkaképességének a megmérése, pontos kiszámítása felette nehéz feladat és az ez irányú elméletek abszolúte semmi gyakorlati értékkel nem bírnak. Nagy mértékben függ az ember munkaképessége attól, hogy ügyeimet mennyire képes valamely külső inger, zaj vagy belső befolyás eltéríteni s függ attól is, milyen gyorsan tudja a kifáradás után magát teljesen kipihenni. Bizonyos az, hogy minden munka legyen az szellemi vagy fizikai, kifáradásra vezet és pihenésre késztet. A kifáradásnál az idegsejtekben végbemenő bizonyos vegyi folyamatok szétesési termékei halmozódnak fel, amelyek méregként hatnak az emberi testre. A véráram feladata, hogy ezen mérges kiválási anyagokat magával sodorja és új erő- és tápanyagot rakjon le azok helyébe, hogy az elhasznált anyagok folyton újakkal pótoltassanak. Erős szellemi munkánál — intenzívebb a kiválási termékek képződése, mint azok pótlása és így a mérges kiválási anyagok felhalmozódnak— amelyek eredménye a rajtunk észlelhető kifáradási tünetek — bágyadtság, álmosság, pihenés utáni vágy. A szervezet pihentetésére van ilyenkor szükség, hogy az elhasznált vegyi anyagok lassanként újakkal pótoltassanak az idegsejtekben. A kifáradást, mely valamely végzett szellemi vagy fizikai munkát követ , még egyéb tényezők fokozhatják, siettethetik is. Ilyenek az alkohol, a kávé és tea. Az alkohol élettani hatása abban nyilvánul meg, hogy előbb izgat, az agyat és fizikumot élénkíti , hogy aztán röviddel utána még jobban elbágyadjon az egész test. Innen az alkohol csalékony hatása. Azt észrevettük, hogy alkohol fogyasztás után vigabban, élénkebben gondolkozunk, munkára képesebbnek, tettrevágyóbbnak hisszük magunkat, de az nagyon