Kazán- és Gépujság, 1902 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1902-07-01 / 1. szám
KAZÁN- ÉS GÉPÚJSÁG3. oldal tehát, ha új szenet próbál, nem elégszik meg egy pár órára terjedő kísérlettel, hanem néhány napig folytatja a próbát, naponta feljegyzi az elfogyasztott szén és a táplált víz mennyiségét, és próbáit naponként vastagabb vékonyabb tűzréteggel, erősebb vagy gyengébb huzammal végzi, így aztán csakhamar látja, hogy miképen kell tüzelnie a próbaszénnel, hogy a legjobb elgőzölögtetéshez jusson és ha ennyire van akkor ki is számíthatja magának, hogy olcsóbb gőzt ad-e a próbaszene a rendesen használt tüzelőanyagnál. Valamire való kazánnak a tüzelőanyagból fejleszthető meleg 60—65 százalékát kell gőzfejlesztésre fordítania. Hogy megtudhassuk, vájjon megfelel-e kazánunk ennek a követelésnek, alább ismertetjük a használatosabb magyar szeneket, megadva mindenütt az egyes szénfajtáknál, hogy mennyi gőzt kell fejleszteniük, ha a kazán rendben van. Mindenütt felteszszük, hogy a kazán a melegnek 60—65 százalékát értékesíti gőzfejlesztésre. Ha azt tapasztalja valaki, hogy az itt megadott számot el nem éri, ne a szénben, hanem a kazánban vagy a tüzelésben keresse a hibát*) és ha azt megtalálja, pedig bizonyos, hogy idővel rájön, akkor busásan megtérül fáradsága, mert a jó tüzeléssel nagyon, de nagyon sokat takaríthatunk meg. A következő összállításban még a szénben levő hamu mennyiségét is megtaláljuk, amelyből azt látjuk, mennyi salakot ad a szén. Azonkívül Kalecsinszky Sándor könyve **) nyomán azon területet, ahol a szenet használják és amennyire lehet, hozzávetőleges árát is. 1. Ajka - Csingervölgy (Veszprém megye): Barnaszén, amely 8—15 százalék hamut és meglehetős sok kenet tartalmaz, 1 kilogramm szén elgőzölögtet 4X12—5 kgramm vizet. A szenet főkép túl a Dunán használják Veszprém-, Vas-, Zala-, Fehér-, Győr- és Komárom megyében, czukorgyári, szeszgyári és gőzmalmi kazánokban, valamint mészégetőkben, tégla-, üveg- és kőedénygyárakban. A darabos szén ára 104 fillér, a koczkaszéné 96 fill., a rostáké 86 fill., a diószéné 70 fill., a daráé 50 fill. métermázsánként. 2. Anina (Krassó-Szörényben): Tapadó szén, nagyon változó, 7—20% hamutartalommal, nagyon kevés ként tartalmaz és kilogrammonként 6—7 kilogramm gőzt fejleszt, mivel nagy a sütőképessége, a messze fuvarozást elbírja és a délvidéken nagyon terjedt. 3. Annavölgy-Sárisáp (Esztergom megyében). Barnaszén meglehetős kéntartalommal, hamut azonban rendesen csak 8—12%-ot tartalmaz; elgőzölögtetése 41/7—5-szörös. Nagyobbrészt Budapesten és környékén fogyasztják különböző gyárak kazánjaiban. 4. Baglyasalja (Nógrád megye). Barnaszén, aránylag kevés ként tartalmaz, hamutartalma 12—16%-ot tesz, elgőzölögtetése 46—62-szeres. A Károlyakna szene sokkal kevesebb hamut tartalmaz, összesen csak 3—5%-ot; ennek az elgőzölögtetése is nagyobb, a 6-szorost is eléri. A szén ára a bánya helyén 64—72 fillér, Budapesten és az országnak a fővárostól éjszaknak fekvő részeiben mindenfelé használják, sokat fogyasztanak belőle a vasutak. (Folyt. köv.) JÖVŐ számaink tartalma: Magyar szén (folytatás). — A kazánrendszer megválasztása. — A gázmotor fejlődése. — Hogyan használjuk ki legjobban a tüzelőanyagot ? — A lokomobil megvizsgálása cséplés előtt. — Lokomobil vizek egyszerű lágyítása. — Miképen kell a tüzelést ellenőrizni ? — A kazán kitakarítása (folytatás). — Spiritusmotorok. — A gőzvezeték szigetelésére használt anyagok. — Új fajta lokomobilok. — Füstemésztés. — Szénjutalék a fűtőnek. — stb. *) Lásd jövő számunkban : »Miképen kell a tüzelést ellenőrizni ?« czimű czikket. **) Kalcsinszky Sándor: A magyar korona országainak ásványszerei.