Kelmefestő Ujság, 1937 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-04 / 1. szám
l ll'!lllllll!liilllllllllllll!lllllllllllllllllllll!!lllllllllllllllllllllllllllll!lllllll]||lllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllll!lllllll!llllllllllllll A szövetek kötése rendkívül sok változatban készíthető, ezeket mégis három alapkötés kombinációjából összeállítottnak vehetjük. Ezen három alapkötés a következő: a vászon, a sávoly és az atlaszkötés. A vászonkötés jellemzője, hogy készítéséhez legalább két lánc- és két vetülékfonal kell, továbbá kötéspontjai két átlóirányában haladnak. A sávolykötés jellemzője az, hogy kötéséhez legalább három lánc és három vetés kell, kötéspontjai azonban csak egy átló irányában haladnak. Az atlaszkötés jellemzője, hogy készítéséhez leglább öt fonal kell és hogy kötéspontjai összefüggő átlóirányt nem követnek. Reicher Vilmos: A tománcok szabadsága Az 1936. évi VII. tc. 22. §-a rendezi a tanoncoknak adandó szabadságot. Az idevágó rendelkezés szövege szó szerint a következő: „a tanoncnak a kikötött bér és természetben járó szolgáltatások érintése nélkül évenként legfeljebb két részben tizennégynapi szabadságot köteles adni a munkaadója.“ A tanoncok szabadságára vonatkozó rendelkezés az 1937. évben lép először életbe s ezért külön is szükségesnek tartjuk a munkaadók figyelmét erre fölhívni. Az említett törvény végrehajtására kiadott 30.000—936. sz. rendelet előírja, hogy a tanoncok szabadsága legfeljebb két részletben és lehetőleg az iskolai szünetben adandó ki. Ettől a szabálytól csak az idényhez kötött iparoknál lehet eltérni, amennyiben ha egy iparban a főszezon az iskolai szünetre esik, ez esetben a szezon előtt vagy után adandó ki a tanonc szabadsága. Ilyen esetben a tanonc a szabadsága alatt sem a tanonciskolát, sem a leventegyakorlatokat nem köteles látogatni. Az iparos köteles a szabadság idejét legalább 8 nappal a megkezdése előtt a tanonccal közölni és a szabadság megkezdését az ipartestületnek és a tanonciskolának is bejelenteni. A tanonc a szabadsága alatt mindazokat a bér és egyéb szolgáltatásokat élvezi, amelyeket rendesen kapni szokott. Ha idényhez kötött iparnál a tanonc a holtszezonban kapja meg a szabadságát, amikor a munka szünetelése miatt egyébként bért (zsebpénzt) stb. nem élvez, a szabadsága idejére még ekkor is ki kell adni a teljes bérét. A tanonc szabadságába a betegségben eltöltött időt nem szabad beszámítani, ha azonban a tanonc a szabadságának megkezdése után betegszik meg, újabb szabadságot ezen a címen nem kérhet. Figyelmeztetjük itt a munkaadókat arra, hogy a tanonc szabadságának megkezdését idejekorán jelentsék be az ipartestületben, mert azok ellen a munkaadók ellen, akik tanoncaikat nem bocsátották szabadságra, az ipartestület köteles hivatalból eljárást indítani. KELMEFESTŐ ÚJSÁG folyamatok és v Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy az elemek különböző súlyúak és ebből önként következik, hogy a különböző elemek atomjai is különböző súlyúak. Ha most a legkönnyebb elemnek a hydrogénnak a súlyát vesszük alapul és megnézzük, hogy a különböző elemek mennyivel nehezebbek a hydrogénnél, egyszersmind kapunk egy számot, mely kifejezi, hogy az illető elem atomja hányszor nehezebb atom hydrogénnél. Ezt a számot az illető elem atomsúlyának nevezzük. Az egyes elemek vegyjele nemcsak rövidítése az illető elem nevének, hanem jelenti egyúttal az illető elem 1 atomját és így annak 1 atomsúlynyi mennyiségét is. Pl.: az 0 nemcsak oxigént jelent, hanem 1 atom oxigént, mely 16szor nehezebb, mint 1 atom hydrogén atomsúlya, tehát 16 vagy pl.: a Pb 1 atomólmot (plumbumot) jelent, atomsúlya 207 stb. Ha valamely vegyületet alkotó elemek vegyjeleit úgy írjuk egymás mellé, hogy jelezzük egyúttal az egyes elemek atomjainak számát is (kivéve, mikor csak 1 atommal szerepel az illető elem) nyerjük a kérdéses vegyület képletét. PL: a PbO képlet azt mutatja, hogy 1. a kérdéses vegyület Bb-ból (ólomból) és O-lból (oxigénből) áll. 2. a kérdéses vegyület 1 atom Pb és 1 atom O-ból áll és végül 3. hogy a kérdéses vegyület 207 súlyrész ólomból és 16 súlyrész oxigénből áll, mert a Pb atomsúlya 207, az O atomsúlya 16. Vagy pl.: a H2O képlet (a viz képlete) azt mutatja, hogy 1. a viz hydrogénből és oxigénből áll, 2. a víz 2 atom 1hydrogénből és 1 atom oxigénből áll, 3. hogy a víz 2 súlyrész hydrogénből áll (H a. s. =1:2 atom = 2) és 16 súlyrész atomjainak egymás mellé rakodása által keletkezik a vegyület. Valamely elemnek egy atomja egyesülhet a másik elemnek 1, 2, 3, 4 stb. atomjával; de mivel az atomok viszonylagos súlya az atomsúlyok által van kifejezve, a vegyületek csupán az atomsúlyok vagy azoknak sokszorosai által kifejezett viszony szerint keletkezhetnek, vagy más szóval ugyanazon vegyület mindig állandó összetétellel bír. A vegyület legkisebb része tehát egy atomcsoportból áll, melyet molekulának nevezünk, a molekula tehát a vegyületeknek legkisebb része, mely mechanikailag nem osztható, de kémiai úton atomjaira felbontható. A HaO képlet, tehát egy molekula vizet jelent, melyben 2 s. r. hydrogén és 16 s. r. oxigén van, melyeknek súlya, összesen — 18 A vegyületben levő atomok súlyainak összege adja tehát a molekulák súlyát. HIRDETÉSI DÍJAK: Tagok részére soronként 5 mm. vastagságú sor 90 mm. hosszúságban —.50 P. Vastag betű két sornak számít.