Lábbelikészítők Lapja, 1930 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1930-02-01 / 3. szám
1930 február 1 LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA Minő hasznot lehet elérni 90 P cipőárak mellett? Annak a tévhitnek eloszlatása érdekében, hogy az elsőrendű cipőüzletek mily irigylésre méltó haszonra dolgoznak, Szalay Sándor hírneves cipészmester a Szakoktatók Körének legutóbbi ismeretterjesztő előadásán kimutatta, hogy a múlt évben 90 pengős alapáron előállított 818 pár rendelésen 23.794 P 74 fillért keresett, amelyre 6394 P 66 fillér rezsiköltsége volt. A bruttó jövedelemből levont rezsiköltség után tehát 17.400 P 08 fillér tiszta haszna maradt, amelyet elosztott 818 felé és kiderült, hogy egy-egy pár cipőre 21 P 40 fillér haszon esett, vagyis 23°/o-ra dolgozott. Szalay Sándor szaktársunk érdekes fejtegetései során előadta, hogy egy pár bakkancsszabású fél cipőt angol kaplival, a fejben is bőrbéléssel, végig dupla talppal, 106 pengős árban vállal és hogy az ilyen kivitelű cipő a londoni elsőrendű üzletekben 5 fontba kerül, amely néhány fillér hííján 140 pengő a mi pénzünk szerint. Az egy és ugyanazon anyagból előállított angol és magyar cipők között tehát páronként több mint 30 pengős árkülönbözet van a magyar cipészmesterek rovására. Hangsúlyozottan leszögezte Szalay szaktársunk, hogy a páronkénti 21 - 40 fillér hasznot is csak annak folytán tudta elérni, hogy 90 pengős alapáron alul semminő cipőt nem vállalt (egy 5. oldal „UNIVULCO *” vulkanizáló készülék Kis készülékek: villany, gáz és spiritusz fűtésre, napi termelés 25—30 * ...—.............................. egyedüli elárusítója pár hó vagy sárcipő.............................ár P 64.— (ezen termelésnél a fogyasztás naponként 1—1.50 P) Nagy készülék: napi termelés 50—60 pár....................ár P 125.— (ezen termelésnél a fogyasztás naponként 2—3 P) Raktárról szállítható! Az összes javítóanyagok legolcsóbban ! Gummi Kereskedelmi Részvénytársaság ♦♦ Budapest, Vill., Rákóczi út 69. szám. hát rendezni. De ehhez állami támogatás kellene, mert hiszen ez nem csupán szakmai érdek, államérdek is. Elsőnek Balogh József, a kör elnöke szólt az előadáshoz s örömét fejezte ki afölött, hogy az előadások közönsége mindig nagyobb lesz. Jele ez annak, hogy a Szakoktatók Köre nem végez hiábavaló munkát. Ezt a szakmát fejlődésében nem kis részben a kényszerűség hajtja. Tudjuk mindnyájan, hogy a rendelő mondja meg, milyen cipőt akar és bizony sokszor olyan igényeket kell kielégíteni, amelyekre csak az a szaktársunk képes, aki rendelkezik tökéletes szaktudással. Léhner Attila azt hangoztatta felszólalásában, hogy sohasem elég az amit tudunk. A tudásban nincs nyugvópont, csak haladás. Minden szaktársunknak arra kell törekedni, hogy magát a kaptafaigazításban állandóan tökéletesítse, mert hiába van a cipőn bármily kitűnő felső- és aljamunka, ha a kaptafa formája a láb kívánalmainak nem megfelelően van igazítva. Szalay Sándor belvárosi szaktársunk egy árkalkulációt mutat be annak igazolására, hogy nem irigylésre méltó a cipésziparos helyzete akkor sem, ha egy pár cipőért (a belvárosról van szó) 80 vagy 90 pengős árat tud elérni. Az érdekes, minden tekintetben öntudatos gondolkozásra valló kalkulációt lapunk más helyén közöljük. Sarudy Péter rámutatott arra, hogy a szakképzett kisiparos, ha nincs megfelelő tőkéje az önállóságra, elmegy a gyárba alkalmazottnak, és ezért látunk formás s szép gyári cipőket, mert a mi sorainkból kikerült szaktársaink tervezik és készítik azokat. Nyeste Mihály röviden a kaptafakészítés módozataival foglalkozott. Majd megemlítette, hogy a napisajtót kellene felhívni arra, hogy támogassa nehéz küzdelmében a világhírűvé lett magyar cipész kisipart. Végül Andrejka György köszönete zárta be az érdekes és értékes fejtegetésekbe merült szakelőadást. Gaál. * * * A Szakoktatók Köre előadássorozatának februári programmja. Február 2-án fél 11 órai kezdettel dr. Baracs Gyula szövetségünk fogorvosának előadása. Február 23-án Balogh József és Andrejka György szakelőadása. „Modern csizmaminták szerkesztése."