Lábbelikészítők Lapja, 1934 (16. évfolyam, 1-21. szám)
1934-01-05 / 1. szám
1934 január 5 A VI. kerületi belső csoport elnöksége részéről Kicselesz József üdvözli a vezetőséget. Azért jöttünk ide, hogy a felszólalásokból megtudjuk, mi a vezetőség programja. A beszédek szépek, de ezzel még nem segítettünk magunkon: cselekedni kell. Ki ne szeretné az egységet s megértéssel a vezetőséget támogatni. Szeretném, ha ez az újév szakmánk boldogulásának a hajnalhasadását jelentené. A bányászok veszély idején a föld mélyén egymásba karolnak. Mi is veszélybe jutottunk, fogjunk tehát öszsze és akkor valósággá válik a 32 ezer cipészkisiparos vágya: a boldogabb újesztendő. Izsák Márton az V—VI. külső csoport üdvözletét hozta. Pető János a VII. kerülti csoport nevében szólt. — Jobb jövőnk csak akkor lesz, — mondotta — ha összetartunk és cselekszünk. Dobos Jenő a VIII. kerületi csoport üdvözletét tolmácsolta. Kneisz József a IX. ker. csoport szerencsekívánatait hozta. A vezetőségnek nem szabad csüggedni — mondotta, — hasonlatosnak kell lenni ahhoz a tábornokhoz, aki azt mondja: ezt a várat elfoglalom és el is foglalja. Ámde a legzseniálisabb tábornok sem tudná célját megvalósítani, ha nem volnának mögötte közkatonák. Heller Adolf a X. kerületi csoport részéről üdvözölte a vezetőséget. — Temetésre jött — mondotta — temetni a bajokat s mindazt, ami rossz. Feltűnik a láthatáron egy csillag: 1934. Ennek a fénye csak jót ígér. Dávid Ferenc a piaci árusok csoportja nevében üdvözli a vezetőséget és annak a nézetének ad kifejezést, hogy ha az újév nem az ígéretek, hanem a cselekedetek éve lesz, akkor jobb napok virradnak sokat szenvedett szakmánkra. Kertay Ferenc igazgató a következőket mondotta: — Ősi magyar jelmondat: Bort, búzát és békességet! Ezt ma fordítva kell mondanunk: békességet, hogy legyen búzánk és borunk. Nehéz időket élünk, de nem csak ezt a társadalmi osztályt sújtja a gazdasági helyzet, de éppen ez az osztály mostoha gyermeke a társadalomnak. Kénytelen vagyok azonban rámutatni, hogy egység nélkül a jövőben sem tud eredményeket elérni. A mai események hasonlatosak az árvízhez, amikor, úr és por összefog és gátat építenek. Itt is a gátra kell állani, hogy a gazdasági leromlások következtében egymásnak segítséget biztosítsunk. Egy hatalmas szövetkezet kiépítése, létrehozása a legfontosabb teendők egyike. Ehhez azonban kevés a rendelkezésre álló tőke. A szakma képtelen saját erejéből ezt megvalósítani. Két lehetőség volna: a kormányzattól kérni támogatást, vagy a vállalatok segítségével megindítani egy termeltetési akciót. Ez a szakma egy a magyarsággal, évszázadokon keresztül megállta a helyét nemcsak kalapáccsal a munkaasztal mellett, de fegyverrel is a harctereken. Joggal elvárhatja tehát a kormányzat támogatását. Köszöntöm a tisztes ipart, a munkaszerszámot, kívánom adjon az Isten boldogabb újévet! Ádám György szövtitkár szólalt fel: — Akik a jobb jövőért akarnak harcolni, — kezdte beszédét — azoknak tudniok kell azt, hogy merre kell haladni. Értsük meg egymást. Ebben a szóban benne van a szebb jövő. Az öszszefogás annyit jelent, hogy az összes szervek együtt dolgozzanak. Hogyan lehet az, hogy ez a hatalmas szakma egy szervet sem tud kiépíteni. Elhangzott itt olyan értelmű felszólalás is, hogy menjünk el a nagyvállalatokhoz és kérjük egyes intézményeink támogatását. Kérdezem, igen tisztelt szaktársaim, meg lehet-e menteni egy olyan intézményt ,amelynek a tagjai önmaguk nem tudják, vagy mondjuk, nem akarják fenntartani. Nem-e a csüggedés lesz úrrá az emberen, ha látja, hogy egy ilyen hatalmas szakma nem tud rokkantjairól gondoskodni. Az a bűn, melyet öreg kartársainkkal szemben elkövetünk, rajtunk is bekövetkezhet. Bármilyen rossz is a helyzet, ne felejtsük el, hogy éghajlatunk alatt mindenkinek cipőre van szüksége és ezt nem tudja kihasználni ez a szakma, azért történt az meg, hogy a szegedi cipőgyár nem a szakma, hanem egy borkereskedő tulajdonába került. Össze kell fognunk, ha sorsunkon javítani akarunk, de ezt az összefogást ne a személyek, hanem az eszme érdekében gyakoroljuk. A megértésben rejlik a jobb jövőnk, a meg nemértésben pedig a tragédiánk. Ne kívánjuk, munkáljuk ki a jobb jövőt. Németh János ipt. elnök emelkedett szólásra: — Az elhangzott beszédekből ha különbözők is, — mondotta — meg kell állapítani, hogy lényegükben egyek: a szakma boldogulását akarók. A sajtó képviselője elmondotta, mi a teendő. Intézményeink kiépítésében úgy vagyunk, mint a magyar ember, akinek egyik kezében az eke szarva, másikban pedig a kard. Felméltóztatnak azt képzelni, hogy az a 120 ezer pengő, melyet a kormány biztosít az ország iparosai részére, — elég lesz arra, hogy az iparos magán segítsen? Nem ,nem. De akkor, mikor a gazdatársadalom állandóan segítségben, támogatásban részesül, — az iparosság itt áll egyedül mindenkitől elhagyatva a legnagyobb nyomorban. Tőkére az iparnak és kereskedelemnek van szüksége. Azonban bármily nehéz a helyzet ,— mint ahogy Kneisz József, a IX. ker. csoport elnöke mondotta — nem szabad csüggednünk. A szövetkezet helyzetéről megemlékezve kijelentem, hogy történtek hibák és éppen azok, akiknek támogatni kellett volna, fogtak fegyvert ellene. Ámde összetartással mindent meg lehet menteni, ha a vezetőség kitűzött célját a tagság megérti s támogatja. Csak az egység mentheti meg szakmánkat. A legerősebb harci szervezet szakmánkban a sajtó, ezt támogatni minden tagtársunknak — aki jobb jövőt akar — kötelessége. A gazdasági helyzet javulásához vérmes reményeket nem szabad fűzni, mert hiszen az általános gazdasági leromlást nem változtathatja meg a cipésztársadalom. Lehetnek a vezetőségben és a vezetésben inbák, a tagságnak módja és alkalma van, ha úgy látja jónak — ezen változtatni, de csak alkotmányos úton. Kérem az igen tisztelt kartársaimat, szívleljék meg az itt elmondottakat. Le Hideg után fél ENSK-g dolgozzon Vulkanizáló gép és formák nélkül is tökéletesen vulkanizál. Új lesz hócipője, ha CEMKO GUMMILAKK-ot használ. Egyéb gyártmányok : Villám bőrfeketítő, Villám politúra, Peerless Gloss, Cemko créme és paszta, Cemko szurok, Cemko bőrfesték, Cemko talpragasztó, orrkeményítő. Vulkanizálógép, sarokformák. C. M. Müller és Társa, vegyészeti gyár Budapest, VII. Gizella út 53—55. Telefon: 97—0—61. LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 3. olda