Lábbelikészítők Lapja, 1936 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
1936. JANUÁR HÓ LÁBBELIKÉSZÍTŐK LAPJA 7. oldal HOVA MENJEN BŐRKÜLÖNLEGESSÉGEKÉRT? Fleischmann József Budapest BŐRÁRUHÁZAIBA Vill., Népszínház-utca 21. Telefon: 40-4-94 V., Visegrádi-utca 12. Telefon: 16-9-14 Mindennemű bel- és külföldi felsőbőrök : gyík, krokodil, antilop, kék és szürke serrók, Freudenberg-boxok, valamint az összes bel-és külföldi talpak, alsó anyagok és elismerten prima minőségű felsőrészek beszerezhetők. Rónai István A szakmai társadalomnak megint halottja van. Rónai István cipészmester, a budapesti Cipészmesterek Rokkant és Nyugdíjegyesületének elnöke, volt ipartestületi elöljárósági tag, december hó 10-én, életének 64-ik évében elhunyt. A megboldogult hosszú időn keresztül mint a rokkantegyesület elnöke fejtett ki tevékenységet. Nem egyszer sorba járta a kerületi csoporokat és agitált az egyesült érdekében. Rónai István tudta, látta, hogy a cipészkisiparos, ha fiatal korában jól megy is sora, öreg napjaira nélkülözni, nyomorogni kénytelen. Azt akarta, hogy ezt az amúgy is rövid életet minden cipésziparos a rokkantegyesületen keresztül tegye jobbá, elviselhetőbbé. Szerette az életet és minden vágya az volt, hogy szaktársainak szép öreg kora biztosítva legyen. Fájdalom, céljai elérni nem tudta. Mint belvárosi cipészmester igazi úr volt. Vele a régi derék iparostársadalom egyik köztiszteleben álló tagja szállt a sírba. Temetése a szakma őszinte részvéte mellett december hó 13-án ment végbe a rákoskeresztúri temetőben. A végtisztességen rokkant- és nyugdíjegyesületen kívül az ipartestület, az Országos Szövetség s a temetkezési egyesület hivatalosan vett részt. A sírnál a rokkantegyesület részéről Andrejka György alelnök búcsúzott az egyesület érdemes elnökétől. Az ipartestület és az Országos Szövetség nevében pedig Baldauf László ipl. alelnök megható szavakban méltatta Rónai István közéleti munkásságot. Aztán csöndesen leeresztették a koporsót és Rónai Isván kihűlt teteme felett új sír domborult. Rónai István, igazi derék iparos, jó családapa, melegszívű emberbarát, nyugodj békében! Gótál Lajos, tíz ipartestület karácsonyi akciója A Budapesti Cipészek és Csizmadiák Ipartestületének Elöljárósága által választott bizottság, név szerint: Tamaska József, Ludkoff István és Danziger Mór a testület irodája útján az idén már negyedszer részesítette szervezetadományban a szakma legjobban rászoruló ínségeseit. A vezetőség átérzi a mai élet forgatagában vergődő jobb sorsra érdemes, becsületes szaktársaink helyzetét. Átérzi, mert nem jelent kivételt az sem, ha valaki soraink közül a tisztelet s a megbecsülésen alapuló bizalom vezető pozícióba emel. Szegények vagyunk és ebben a szegénységben egymásra kell találnunk, s a harc közben hallgatni kell a szívre is. Az a kéz amely a kormánykereket fogja, kell hogy simogatni tudjon, öszsze kell fognunk, össze kell bújnunk ebben a szörnyű exisztenciákat s életet rombadöntő viharban. De meg tudja-e édesíteni egy csepp a tenger sós vizét? Hogy az ember elfelejtse ezer baját elegendő-e az a szerény csomag, pár pengő, melyet kartársaink a szeretet ünnepének előestéjén kézhez kaptak? Nem. De ha csak egy percre is örömet, jól eső érzést váltott ki ez az adomány, akkor igaz az, hogy amit az ember szeretettel ad, az szeretetet vált ki. Az ipartestület székházának tanácstermébe az idén negyedszer jöttek fel szegény kartársaink, hogy átvegyék a részükre elkészített csomagot. Feljöttek meghívóval a kezükben azok a derék, tisztes öregek, akik egykor fiatalos energiával, telve ambícióval, jobb s szebb jövőben bízva ruganyos léptekkel járták a testületi székház lépcsőházát. És ma? Botra támaszkodva, roggyant lépésekkel, a csalódástól megtörtén, könnyező szemekkel kapaszkodtak a lépcső vaskorlátjába hogy felérjenek az első emeletre. Nem sebet ütni, hanem a megértés, a testvéri együttérzés gyógyító balzsamával enyhíteni a fájdalmat: ez vezette az elnökséget, a bizottság minden tagját, derék és jobb sorsban élő kartársainkat és a szakma minden bazáját, mikor az akciót megindították s jó akarattal felkarolták. (G. ) Szeretetakciónkra az alább részletezett adományok érkeztek: Wolfner Gyula és Tsabőrgyár 200.-, Kovács Bertalan cipészmester 50.-, a VI. ker. szakcsoport takarék asztalársaság, (Pintér Károly útján) 26.40, Gódy László V. ker. szakcsoport 23.50, XI. ker szakcsoport (Baranyai József útján.) 20.-, Bencze József (Váczi u. 8.) 26.), Fehér Kálmán (V. ker. csoport.) 11.30, V.-VI. ker.külső csoport: Juhász András, Triznya József cipészmester, Marcis György berk., Brach Emil cipészm. VIII. ker. szakcsoport (Czampó L. utján.), Pászty János cipészm. 100 pengő. VI. ker. csoport (Bercsényi Albert.) 9., III. kér. csoport (Hallerka József.) 8.60, IX. kér. csoport (Kneisz József.) 6.60, Dr. Kubinyi Kálmán, Spankó József, Szalay Sándor, Dr. Torma István. I. kér. csoport (Baldauf László.) X. kér csoport (Horváth István.) VII. kér. csoport (Szősz Adolf.) Marbach Bernát. ipt. alelnök Tamaska József, Pusztay János, Mohácsi és Lóránt 5—5 pengő. Pudler Bernát bőrk., Czeiner János 3—3 pengő. Stefanich János, Gálfi József 22 pengő. Fleischmann József bőrkereskedő különféle alsó és felső bőranyagokat. A bizottság ezúton mond köszönetet az adakozóknak a nemes szívre valló adományokért. FIGYELMEZTETÉS! A taggyűlés egyhangú határozata szerint az 1916. január 1-től bekövetkezendő haláleset után 44 fillér fizetendő halálesetenként. Rónai István, Langecker Márton, Mieser János, Reizer Józsefné és Déri József elhaláloztak. Az elnökség 1916. évben eddig elhalálozott Varga Pálné és özvegy Zimmer Sándorné, ezek után már a 44 filléres járulék fizetendő.