Lakatosmesterek Lapja, 1933 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-10 / 1. szám

1933 január 10 AKATOSMESTEREK LAPJA 3. oldal ................................................................................................................................................................................. ■ ■ ____ -| „KÜHNE“ MEZŐGAZDASÁGI gépgyár részvénytársaság MOSON­ Központ: BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 59.­­ Telefon: 16-6-35 | Legszebb kivitel: ... ................ I " könnyű keresk.­öntvények,­­ I ---- ~ karikás kályhák, f Karteren kivül, öntöttvas mérlegsúlyok, ..................................................................iiimmigiiiiiimiiiiimiiiisiiiiiiiii...........................................................................................................min....................................................................iiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiii? 1. ) a főváros a nyomorenyhitő akcióra kb. 14 millió pengőt költ, mely teljes egészében fond perdü­nek te­kinthető. Miután a munkaalkalmak megteremtésével mel­lőzhető lesz a nyomorenyhités,­­ ez az összeg az épít­kezés céljaira rendelkezésre bocsájtható. 2. ) a Mahi és Oti tartalékösszegeinek hováfordí­­tásáról, 30°/0 erejéig törvény intézkedik. Miután ezt az összeget a főváros iparos és kereskedő társadalma te­remtette elő,­­ jogos az a kívánság, hogy ez az összeg a gazdasági élet vérkeringésének ismét visszaadassék. A 30°/0 kvóta egyszakaszos törvénnyel legalább 70%-ra volna felemelendő. A tartaléktőkék összege ez alapon kb. 50 millió pengőre tehető. 3.­­ 40 millió pengő erejéig a bankok volnának igénybe veendők akár fővárosi kölcsönkötvények kibo­­csájtásával, (amelyek külföldön is könnyen elhelyezhetők volnának) akár pedig a tartaléktőkék egy részének igény­­bevételével. Ez is szokatlan és radikális mód az építke­zési alap megteremtésére, de arra kell gondolni, hogy e radikális mód dacára a bankok akcióképessége aligha csorbul, míg e mód nélkül elpusztul az ipar, elpusztul a kereskedelem, de végeredményben maga a tőke is el­pusztul, mert kihelyezési lehetősége megszűnik. 4. ) Ha mindezek után kielégítő eredmény nem mu­tatkozik, úgy a főváros hátralékos adókövetelésének egy részére kölcsönt vegyen fel, de mivel a munkaalkalmak megteremtése az adóalanyok megteremtésével együtt jár, amely körülmény az állam szempontjából sem közöm­bös,­­ valamely módon az állam is gondoskodjék az építkezési alapnak minél nagyobbá tételéről. Nem kétséges, hogy a felsoroltakon kívül egyéb módok is adódhatnak, — azonban ezzel foglalkozni nem kívánunk, főleg azért, mert véleményünk szerint az itt közölt módok alapján az építkezési tevékenység megin­dítható, — már­pedig jelen előterjesztésünknek egyetlen célja van: munkát azonnal! Az eddigi társadalmi akciók, valamint a főváros és állam segítsége a nyomor leküzdésénél a munkanélküli munkások érdekében történtek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ma már nemcsak munkanél­küli munkások vannak, hanem munkanélküli munkaadók is, akiknek helyzete sokkal­ rosszabb, mert az állammal, a fővárossal és magánosokkal szemben is kötelezettsé­g vasfázis előadói tervezetével ipartestületünk elöl­járósága rendkívüli ülésben foglalkozott s azzal szemben állásfoglalását a következő két lényeges pontban tette meg: 1. A kis- és középiparosokra legfontosabb érdek az, hogy a termelési alapanyagokat a váltsággal való megterhelés után is legalább olyan áron kapják, mint most. Tehát gondoskodásnak kell történnie aziránt, hogy vagy az alapanyagoknak a vasműtől való kibo­csátási (eladási) ára a váltsággal terhelten a jelenlegi kereskedői árakat túl ne haladja, vagy pedig a váltság­­kulcsnak csak akkorának szabad lennie, hogy a vele való megterhelés a vasmű kibocsátási (eladási) árát legfeljebb a jelenlegi kereskedői árakig emelhesse. Amennyiben ez a szabályozás akár a rendelet életbe­léptetésekor, akár a későbbi időben nem tartatnék be, úgy a kész cikkek drágulásával kellene számolni, ami viszont a rendelőknek még nagyobb mérvű tartózkodá­sát vonná maga után. Ebből a szempontból, miután arra kilátás nincs, hogy a vasművek a kibocsátási (eladási) árakat leszállí­tanák, szükségesnek tartjuk, hogy a vas-, acél- és réz­alapanyagoknak a tervbevett 15°/0-ás váltságkulcsa 10°/0- ra szállíttassák le. 2. A kis- és középiparosoknak hasonlóan fontos és jogosult érdeke az, hogy a kész árukra tervezett váltságkulcs miatt a versenyképesség szempontjából a névjegyzékbe felveendő gyárakkal szemben hátrányba ne kerüljenek. A tervezetben több olyan kész cikk van, amelyeknek előállításával elsősorban kis- és középipa­rosok foglalkoznak s amelyeknek az alapanyagát ők 15°/0 váltsággal terhelten szereznék be, míg ellenben a névjegyzékbe felveendő gyárak ugyanazokat csak 3°/0-al iiiiiimiiiiiiiiiiiiiimiimmiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiimmiimmiiiimiiiiiiiiiii I SCHWENDTNER FERENC I­n Bpest, Vll. Király­ u­. 11 Tel.: 42-4­08 | I SPECIÁLIS SZERSZÁMGYÁR ( ■iiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii mi in ii mi ii 1111111111 in in min mi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiB A vasfázis adó. geik vannak, —­ ennélfogva ezek megsegítése azért is fontosabb, mert a munkaadók megsegítésével, munkaal­kalmak létesítésével a munkások helyzete is megoldódik. Tarr Béla

Next