Lakatosmesterek Lapja, 1934 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-10 / 1. szám
, hanem — mindenkor. És, ha ott vagy, ne légy Fejbólintó János, hanem önnálló, szabad, józan egyenes polgárhoz méltóan szólj, bírálj, javasolj, segíts segíteni egymáson. Van neked, testvér, Ipartestületed, szakmai Szövetséged, van szaklapod. És van sok-sok ezer nyomorgó, szétszórt iparostestvéred. Minden lehetőség adva van ahhoz, hogy egymás kezét fogva lépjünk arra az útra, amelyen kisebb a veszély. Válaszd, testvér, az új évben azt az utat, amelyen feladatainkat együttes akarattal úgy tudjuk teljesíteni, hogy követésre méltó példaadóivá lehessünk valamennyi iparostestvérünknek és azoknak is, akik hivatalokban terpeszkednek, de hivatásuk magaslatán nem állanak... Válaszút előtt állunk. A tavalyi után csak véreztünk. A jövendő utat sem járhatjuk küzdelmek nélkül. Tavaly fegyvertelen voltál, testvér. Válaszd az új utat és régi, kipróbált fegyverül használd a hitet és a szolidaritást!. . . így felfegyverezve szabad remélned, testvér, hogy a tavalyinál kisebb veszélyben, kevesebb boldogtalanságban és több mosolyban lesz részed az uj esztendőben. A borotvák, ollók, zseb/ACCl&ritk» kések, konyhakések stb. jó kivitelben és megbízható minőségben kaphatók Blehánál. Saját köszörüldéje és javító műhelye: Budapest, VI. Vilmos császár-ut 27. tekben évi 6°U-os késedelmi kamat mellett, legfeljebb olyan mérvű kedvezményeket engedélyezhet, mint amilyet a rendelet a 2500-nél kisebb adóval megróttaknak biztosít; az a hátralékos, aki az engedélyezett fizetési kedvezmény feltételeinek nem tesz eleget és az elmaradt összegeket felszólítás ellenére nem pótolja, a részletfizetésre és a kamatkedvezményre való jogát elveszti és tőle az egész tartozást — a szabályszerű késedelmi kamatokkal együtt -- azonnal be kell hajtani. Közadójátralékok törlesztése A m kir. minisztériumnak 16400 , 1933. M. E. rendelete szerint: mindazok az adósok, akiknek az 1933. évi helyesbített együttesen kezelt közadó előírása a 250 P-t nem haladja meg, abban a kedvezményben részesülnek, hogy az 1933. évi december hó 31-én fennálló adótartozásukat külön kérelem előterjesztése nélkül öt év alatt kamatmentesen törleszthetik, olyképen azonban, hogy a folyó adóknak megfelelő összegen felül évenként a hátralékos tartozásra még a folyó adóknak legalább 250 l§-át kötelesek befizetni ; azoknak az adózóknak, akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege a 250 %-t meghaladja, a m. kir. adóhivatal, azoknak az adózóknak pedig akiknél az 1933. évi helyesbített előírás összege az 1000 P-t meghaladja, a m kir. pénzügyigazgatóság indokolt őse LAKATOSMESTEREK LAPJA 1934 január 10. II. fokú marasztaló Ítélet a generál tatarozások ügyében Ipartestületünk még 1933. február havában feljelentette B. Gy. építőmestert azért mert az U77 központi épületének renoválását vállalta és ennek során az előforduló lakatos munkákat is, u. m.: ajtók és ablakok átvasalását, ajtók és ablakok zárainak javítását, a szegezéseket stb. a jogosult lakó iparosok közbenjötte nélkül saját a. kásáival végeztette. Az 1. fokú rendőri büntetőbíróság a terheltet a következő indokolással mentette fel a kihágás vádja és következményei alól : így kellett ítélnem, mert az ipartörvény s a fennálló törvényes rendelkezések értelmében az építőmesternek az épület felépítésénél joga van az összes iparos munkák vállalására, sőt arra is, hogy saját iparengedélye alapján önnállóan végeztesse. Arra nézve pedig, hogy egy már meglevő épületnél, melynek generál tatarozását vállalta el, erre nincs joga, sem az ipartörvény, sem •»- v. .. . ----: - Vasbútor, rézbútor, acélsodrony ágybetétek, összecsukós vaságyak. Afrik- és lószermatracok. Gyermekkocsik legolcsób gyári árban. Nikkelezést- fényezést vállalok. J--------------------■■■■■■ ■ ■ ■ ■ ...... ' "• az érvényben levő rendeletek intézkedést nem tartalmaznak. Ez ellen az I. fokú Ítélet ellen Ipartestületünk felebbezést jelentett be Budapest Székesfőváros Polgármesteréhez, mint II. fokú rendőri büntetőbíróhoz, mégpedig a következő indokolással: Jogszabályt sértett az elsőfokú rendőri büntető bíró akkor, amikor az ipartörvényre és a fennálló törvényes rendelkezésekre való általános utalással az építőmester munkaegyesitési jogát a generál tatarozásokra is kiterjesztette. Ugyanis az 1884. évi XVII. t. c.-be foglalt ipartörvény 10 § ában nyert felhatalmazás alapján 1884. old. 30-án kiadott 46.188. sz. F. I. K. szabályrendelet az építőmester munkakörét a következőkép határozza meg: „az építőmester az építkezés terén előforduló minden munkát, beleértve a hozzátartozó összes iparosmunkákat is, önnállóan létesíthet.“ Tehát csak az építkezés terén illeti meg az építőmestert a munkaegyesítés joga, de nem a tatarozás terén is. Az építkezés és a tatarozás nem azonos fogalmak; építkezés alatt új művek létesítését, tatarozás alatt pedig egy már meglevő műnek a helyreállítását értjük. Építőipari szabályrendeleteink sem veszik a kettőt azonos fogalomnak, igy pl. az 1891. aug. 25-én kiadott 42493 sz. K. M. rendelet külön, egymástól elválasztva felsorolja ,,az épületek építését'* és a „bárhol előforduló javításokat és tatarozásokat". A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának 4440 1932. sz. alatt nyilvánított szakvéleménye szerint is ,,az építőmestert csak az általa épített építményeken illeti meg az építkezés befejezéséig a munkaegyesítési jog, míg ellenben javítási és tatarozási munkáknál az építőmestert csak a szorosabb értelemben vett föld-, kőműves- és elhelyező munkák tekintetében illeti meg a munkavállalási jog, egyéb iparos munkát és így lakatos munkát az építőmester a már befejezett épületen sem nem vállalhat, sem nem végeztethet“. KOHÁSZKA-GYÁR BUDAPEST, VI., GR. ZICHY JENŐ U. 46.