Lakatosmesterek Lapja, 1938 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1938-11-25 / 22. szám
1938 november 25 LAKATOSMESTEREK LAPJA get fejtett ki. Külön osztályt szervez az elnökség az ipari közigazgatással összefüggő kérdések elintézésére, melynek vezetésével Bangha Ferenc titkárt bízza meg. Ugyancsak külön osztály foglalkozik ezentúl a kézműves- és kisipar gazdasági érdekeinek gondozásával dr. Kozmutza Pálnak, a Kisipari Kiviteli Intézet ügyvezetőjének vezetésével, aki új beosztása mellett az intézet irányításéit továbbra is ellátja. Minden pályázónak meg kell küldeni a közmunkát odaítélő véghatározatot Budapest székesfővárosnál hosszú ideig az volt a hivatalos felfogás, hogy a főváros által vállalatba adott közmunkák azonnal megkezdhetők és csupán birtokon kívül lehet ellenük felülvizsgálati kérelemmel élni a belügyminiszterhez. Felmerült eset kapcsán a belügyminiszter arra hivatkozott, hogy a Közszállítási Szabályzat a fővárosra is kötelező és azt az álláspontot foglalta el, hogy a vállalatba adott közmunkák ellen fellebbezéssel lehet élni és a munkák mindaddig, amíg a fellebbezés elintézést nem nyer, nem kezdhetők meg. A belügyminiszter döntése új gyakorlatot követel a főváros eddigi intézkedéseivel szemben. Ezentúl — a fellebbezési lehetőségre való tekintettel — valamennyi fővárosi közszállításos munkának az odaítélését, vagy a beérkezett ajánlatok viszszautasítását a polgármester véghatározatban indokolja meg és határozatát valamennyi érdekelt vállalkozónak kikézbesítheti. Most jelent meg a polgármesternek erről szóló rendelete, mely utasítja az érdekelt hivatalokat és intézményeket, hogy a kiadandó véghatározatban az odaítélést a Közszállítási Szabályzatban megállapított elvek figyelembevételével meg kell okolni. Az indokolásra vonatkozó általános elvként a polgármester a következőket állapította meg: a) ha valamely ajánlat a Közszállítási Szabályzat rendelkezése értelmében nem volt figyelembe vehető, ezt a körülményt az illető rendelkezésre való utalással meg kell említeni az indokolásban ; b) ha az a vállalkozó nyeri el a közszállítást, aki a nyilvános, vagy zártkörű versenytárgyalás eredményéről készített kimutatásban a figyelembe vehető ajánlatok között az első helyen áll, mert a legolcsóbb ajánlatot tette, az odaítélést ezzel a körülménnyel kell megokolni; c) ha az előző bekezdésben említett kimutatásban a sorrend szerint nem az első, hanem hátrább állói vállalkozó nyeri el a közszállítást, úgy az odaítélést csupán azokkal az ajánlattevőkkel szemben kell részletesen indokolni, akik az említett kimutatásban sorrend szerint a nyertes vállalkozó előtt állanak, természetesen mindazoknak a szempontoknak a kidomborításával, amelyek a Közszállítási Szabályzatban az odaítélésre megállapított elvek figyelembevételével a kimutatásban hátrábbálló vállalkozó megbízását tették szükségessé. Elhalálozás: Ring Gyula építészmérnök, a Hatvani Ipartestület elnöke, az Ipak alelnöke, felsőházi póttag és számos más ipari és társadalmi intézmény vezetőségi tagja f. hó 12-én, életének 58-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 14-én ment végbe Hatvanban. Az elhunyt közéleti férfiú széleskörű és önzetlen munkáságával az egész ipari társadalomban osztatlan megbecsülést vívott ki magának. Ipartestületünk a gyászoló hatvani ipartestülethez részvéttáviratot intézett. végül csak polgári név használható. A Kúria IV. 3124/1938. számú ítéletében egy tisztességtelen versenyper kapcsán ismét megállapította, hogy üzleti vállalata körében senki sem használhat olyan céget, mely őt nem illeti meg. A cégvalódiság elve által megkövetelt az a szabály, (Keresk. Törvény. 11. paragrafusa és az 1922. évi XII. tc. 256. paragrafusa), hogy a törvényben megengedett kivételes esetektől eltekintve cégében mindenki polgári nevét (illetőleg családi és utónevét köteles használni, a versnytörvény alkalmazásában is irányadó. Ekként vállalat körében mindenki köteles polgári nevét használni, ami mellett szabadságában áll olyan toldásokkal élni, amelyek a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak, korlátolt felelősségű társaság esetében pedig olyan toldalékot, amely a vállalat tárgyára utal. A lánckészítés iparjogi helyzete A Kamarához áttett kihágási eljárásból kifolyólag annak elbírálása vált szükségessé, hogy a marha-, rúdtartó-, Saroglya-, kerékkötő-, méretezett est-, gasor-, zabla- és általában a mezőgazdasági láncok készítése kizárólag a kovács (lánckovács) iparos munkakörébe tartozik e, avagy a kérdéses iparcikk előállítására a kovácsiparos mellett a lakatosiparos is jogosultnak tekinthető-e? A fölvetett kérdésben a kamara szóbeli értekezletet tartott, amelyen , annak figyelembevételével, hogy a lánckészítés szempontjából az anyag, a munkaeszközök és munkaműveletek azonossága mindkét ipar munkakörére nézve egyaránt megállapíthatók, nemkülönben, hogy a gyakorlati életben mindkét iparág foglalkozik a fent körülírott láncok előállításával — egyhangúlag oly értelemben határozott, hogy a felsorolt és a mezőgazdasági láncok gyűjtőneve alá vont láncok előállítását a saját jogán úgy a kovács, mint a lakatosiparos egyaránt jogosan végezheti. A szakértekezlet egyben megállapította, hogy a dróthuzalból automatagépen készült láncfonatok készítése szabadipari tevékenységnek minősül.