Lakatosok Lapja, 1899 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1899-01-15 / 1. szám

ш щшшшшшяшш - X | Ipartestületi ügyek. A budapesti egyesült lakatos-, puskafüves-, késes-, resze­­lővágó-, lánczkovács-, sarkantyús-, csatlós-, szerkovács­­műszszósz , kardműves és köszörűs ipartestület. Rendes ülés. A folyó hónap 11-én tartotta az ipartestület elöl­járósága rendes havi ülését Ráth Károly iparhatósági biztos jelenlétében Schmeldegger Nándor alelnök elnök­lése mellett. Jelen voltak Biró Antal, Gaál István, Halász Ferencz, Lázár Ferencz, Lepter János, Mohilla Károly, Nagy János elöljárósági tagok Alpár Ede számvizsgáló és Sirch Károly pénztárnok. Jegyző : Zombory Gyula. A múlt havi jegyzőkönyv valamint a múlt havi pénztári kimutatás fölolvastatván tudomásul szolgál. Sirch Károly pénztáros jelenti, hogy az ipartes­tület pénzéből 300 frtot a pesti hazai első takarékpénz­tárban elhelyezett s hogy igy a m. é. deczember 29-ig 49203 sz. könyvre 6000 frt, a 49204 sz. könyvre 1500 frt van elhelyezve ezenkívül mint a temetkezési alap vagyon a 31545 sz. könyvre 1500 frt s külön a 38189 sz. könyvre 100 frt van betéve. A pénztárnok ezen jelentése örvendetes tudo­másul vétetett. Zombory Gyula jegyző felolvasta a karácsonyi tanonczmunka kiállításról szóló jelentést, mely szerint 45 tárgy lett kiállítva és hogy a bizottság 83 frt 41 krt osztott ki díjak fejében. A kiállítás általában kielégítő eredményűnek mondható. Ráth Károly iparhatósági biztos elismerését fejezi ki az elöljáróság azon nagylelkűségéért, hogy már 12 év óta rendez ily kiállításokat a tanoncz munkákból, s hogy ezen idő alatt tetemes összeget osztott ki a tanonczok között. Ajánlja, hogy e körülményről értesít­­tessék az Országos Iparegyesület igazgatósága, mely bizonyára nem fogja elmulasztani, hogy e példa köve­tésére a többi ipartestületeket is felhívja. Az elöljáróság tudomásul veszi a jegyző jelentését s az iparhatósági biztos észrevételének megfelelőleg utasította a jegyzőt, értesítse az Országos Iparegyesület igazgatóságát az eddig megtartott tanonczmunka kiállí­tásokról és az azokon kiosztott díjak összegéről. Zombory Gyula jegyző jelenti, hogy a múlt ülés határozatához képest az ipartestületi tagok felhivatták, hogy tanonczot 3 évnél rövidebb tanulási időre ne szerződtessenek. Ráth Károly iparhatósági biztos helyesli ugyan, hogy az ipartestület saját hatáskörében is oda törekszik, hogy csak képesített tanonczokat szabadítson, de mivel a törvény értelmében a tanidő minimuma megállapítva nincs, e tekintetben a tagok nem kötelezhetők de ajánlja, hogy az ipartestület ügyvivője utasitassék, hogy minden olyan esetben midőn neki a tanonczidő iránt aggályai vannak, figyelmeztesse az illető mestert s ha ez nem áll el kívánságától adja át az ügyet a jegyzőnek, hogy ez az elöljárósági ülés elé terjessze be azt elbírálás végett. Az elöljáróság ily értelemben határozott. Zombory Gyula jegyző felolvassa a IV. kir. elöl­járóság 1918- 98 szám alatt hozott határozatát, mely szerint az ipartestületet felhívja, hogy az iparhatósági biztos tiszteletdíját küldje be hozzá. Minthogy Báth­ Károly iparhatósági biztos kijelen­tette, hogy ha a tiszteletdíj a kér­ elöljárósághoz kül­detik be, úgy arra nem reflektál, az elöljárósági ülés többek hozzá­szólása után kimondotta, hogy az ipar­hatósági biztos 25 drb. arany tisztelet­díjat saját kezé­hez adassék ki, s hogy az elöljárósági határozat vele mihez tartás végett közöltessék. Schmeldegger Nándor elnök ajánlja, hogy a jegyző­nek és az ügyvivőnek a kiállítás körül kifejtett szorgal­mukért mint minden évben úgy most is szavazzon meg az elöljáróság valamely jutalmat. Az elnöki előterjesztésre az elöljáróság, Zombory Gyula jegyzőnek 40 frt, Korompay Ágoston ügyvi­vőnek 20 frt jutalmat szavazott meg. Alpár Ede felemlíti, hogy a IX. ker. elöljárósága követeli tőle, hogy általa láttamoztassa műhelyrendjét; ez ellen tiltakozott, mert ő ipartestületi tag s mint ilyennek munkarendjét Jungfer Gyula ipartestületi elnök láttamozta, mi azt hiszi, elég hiteles. A IX. ker. elöljá­róság azt hozza fel, hogy ő mint gyáros köteles munka­rendjét a kér. elöljáróság által láttamoztatni s munkása­iról jegyzéket vezetni. Ráth Károly iparhatósági biztos hivatkozik az hivatkozik az ipartörvény 124. §-ára, mely szerint „azon iparosok, kik mesterségüket képező iparágat nagyban űznek és telepükön tanonczokat alkalmaz­nak, szintén bevonandók az ipartest­ületek körébe“ . LAKATOSOK LAPJA másnak alaposságára különös gondot kell fordítani, hogy a vasszerkezetnek minden része kellőleg firniszezve le­gyen. Ezen alapozáshoz még nem szabad festéket ke­vernünk, mert a tiszta firnisz sokkal­ jobban tapad és behatol a vas lyukacsaiba, mint a festékkel kevert. Ezen alapra jön azután az első festékréteg, mely miután jól megszáradt az egyes alkatrészek összerakhatók s aztán a szerkezetrészek között maradó hézagok, melyekben viz vagy nedvesség gyülekezhetne össze, aszfaltkittel gondosan betömendők. Csak miután ezen kitt jól meg­keményedett, jöhetnek a többi festékrétegek (rendszerint három). Magától értetik, hogy minden rétegnek teljesen meg kell száradni, mielőtt a másokat rákennénk. A használandó festékeknek megfelelő ecset hasz­nálata mellett csakis tiszta lenolajjal keverve, könnyen kenhetőnek kell lenni. Hígítás czéljából terpentinolajat vagy benzint stb. hozzákeverni ártalmas. Épugy nem szabad a festéket az úgynevezett szárítószerekkel ve­gyíteni. Minden vasszerkezet, mely­ a fentiek figyelembe vételével festetett be, legviharosabb szelesebb időjárás­ mellett sem fog a rozsdától szenvedni, csak időről­­időre kell újból befesteni. l!IIIHlllllllll!llllil|[llllllllllllllllll[llllll|[lllllllll!llllillllll!llll!llllllllllll!lllllllllllllllllll!lll!lltlllll!ll!l!ll!llllllllllllll!llllllllll|lllll|l[||[|||||||l!| ■РЖ 1. sz.

Next