Magyar Asztalosmesterek Lapja, 1914 (7. évfolyam, 1-31. szám)

1914-01-04 / 1. szám

1914 január 4. MAGYAR ASZTALOSMESTEREK LAPJA 5 T­elepengedélyezés. Az 1884. évi ipartörvény határozottan kimondja, illetve ismerteti azokat az iparágakat és eseteket, amikor az illető iparűzéshez telepengedélyt kell előzetesen kérni. A felsorolt iparágak között hasztalan keressük az asztalos­ipart s dacára annak, hogy a felsorolt iparágak között az asztalosipar nincs felemlítve, mégis minden kis üzemtől is megkövetelik a hatóságok a telepengedélyt, ha az illető kis asztalosüzemek géppel is bírnak. Az ipartörvény ugyanis meghatalmazta még annak idején a kereskedelmi minisztert, hogy a telepengedély­hez kötött iparágak sorát rendeleti úton kibővíthesse. Ez alapon 1899-ben, az akkori kereskedelmi miniszter — Hegedűs Sándor — 49.549. sz. rendeletével mecha­nikai berendezésű asztalosműhelyekre is rámondotta a telepengedély megszerzésének szükségét. Most azután igen sok kalamitás fordul elő épp az asztalosműhelyek telepengedélyezése miatt. Az iparható­ságok közül igen sok volt olyan, amely nem vette figyelembe ezt a miniszteri rendeletet s tőle ugyan be­rendezhette műhelyét gépekkel az asztalos, nem figyel­meztette arra, hogy telepengedélyt kell kérnie, ha gépeken akar dolgozni. Utóbb jött más szolgabíró, aki tudott a miniszteri rendeletről, megvizsgálta az asztalosműhelye­ket , mert nem bírtak telepengedélylyel, megbírságolta azokat, ha ugyan be nem szüntette az üzemeket. A bírság 200 K-tól 600 K-ig terjedhet, így tehát nem gyerekjáték a telepengedélyezési eljárás, illetve annak kérelme. Azonban a hatóságoknak még sincs gondjuk arra, hogy ha már meg­van ez a miniszteri rendelet, hogy akkor az illető asztalosmestert figyelmeztessék is arra, hogy szükséges az üzeme megindításához a telep­­engedély megszerzése. Ebből azután rengeteg baj és kellemetlenség szokott az asztalosmesterekre háramlani. Az iparhatóságok — községekben a szolgabírói hivatalok — rendesen túlságba viszik a miniszter rendeletének értelmezését. Így pl. telepengedély meg­szerzését követelik még az esetben is az asztalosmester­től, ha műhelyében emberi erővel hajtott gépen dolgoz­nak, amilyen a vésőgép stb. Hogy miként lehet az ilyen asztalosm­űhelyi berendezést mechanikai beren­dezésűnek tekinteni, arra mi magyarázatot adni nem tudunk, de még a sok esetben kicsavart észjárású magyar közigazgatás, mint iparhatóság sem. A telepengedélyezési eljárással igen sok baj, kellemetlenség, huza­vona és költség van még akkor is, ha az engedély követelése jogosult. Némely elsőfokú iparhatóság hat-hét hatósági személyt odacsődít, ő maga is jegyzővel, írnokkal „száll ki“ és ennek a sok embernek a „kiszállási költségeit“ az asztalosmesternek kell­­ pedig előre fizetni. A telepengedélyezési kérelemnek, illetve eljárásnak, általában a telepengedélyezésnek semmi értelme nincs a kisebb asztalosüzemeknél. Hiszen erre vall az, hogy pl. az esztergályostól nem követelnek a hatóságok telepengedélyt, holott az esztergapad is van olyan rugó-mozgó szerszám, mint pl. a szalagfűrész vagy a gyalugép. Mégis az esztergályos felállíthat akár húsz XKNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX) Я I Ede Utódai Különlegességi gyár: Acéllemez, Esslingeni fa­redőny, Vászonroletta, Napellenző gyártására. X XXXXXXXXXXXXXXW görredőnygyár Kérjen árjegyzéket. Telefon: 26—62. Budapest, VI, Lehel-u. 8/a Szab. Pick-féle szabadalmazott szellőző, ZFM­TH“ önműködő ajtócsukó, mindennemű vasablak, vasszerkezeti és épület­­lakatos munka, s erősen a mintaoltalmi jog megsértése tekintetében, akkor ez a polgári bíróság előtt lefolytatandó perben érvényesít­hető kártérítési igénynek alapját képezi. Szerzői jogsértés iránti pert csak a sértett teheti folyamatba, a sértettnek jogában áll a bitorlónak meg­büntetését nem kérni, kártérítési igényének fenntartása mellett. Ha azonban a büntetés iránt már kimondották az ítéletet, akkor a sértett magatartása azon nem változtat. Ha a bitorlás tényét összehasonlítás útján kell megállapítani, akkor az első iparhatóság szakértőt hallgat meg. A sértett félnek jogában áll, még mielőtt az első­fokú iparhatóság panasza érdemében határozott volna, a mintaoltalmi jogának megsértésével készültnek látszó iparcikkeknek és azok előállítására szolgáló szerszámok­nak zár alá vételét és olyan intézkedések megtételét kérni, amelyek a bitorlás ismétlését megakadályozni alkalmasak. A zárlatot az iparhatóság rendeli el. Ha a terhelt kellő biztosítékot helyez letétbe, a zár feloldandó. Ha pedig a mintabitorlás ténye beigazolást nyert, a tárgyak a mintaoltalom határidejének lejártáig zár alatt maradnak. Megszünteti a zárlatot az érdekelt oly akarata, mely szerint a szerszámokat stb.-it átalakítja. íme, az iparban is kifejezésre jut az alkotás szelle­mének megbecsülése. De persze vannak hibái is a javaslatnak. Ilyen az, hogy a bitorlásnál a tudatosságot is bizonyítani kell, ami a legnehezebb dolog a világon és sohasem sikerül. Ily módon aztán kisül, hogy az egész csak írott malaszt, frázis, nem pedig gazdasági eredmény. Boldog új évet kívánnak tisztelt üzletfeleiknek FISCHER TESTVÉREK üvegcsiszoló és tükörgyárosok VIII., Koszorú­ utca 27. BUDAPEST.

Next