Magyar Czipész-Ujság, 1901 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1901-01-01 / 1. szám

4 MAGYAR CZIPIÍSZ-Шsag, a­mely az egyenes, a földön fekvő lábnál a földdel pár­huzamos vonalat ír le, ferde, a föld felületével majdnem derékszöget leíró helyzetbe jut. Ha a lábon czipő van, akkor a czipőtalpnak szintén ezeket a hajlásokat követ­nie kell. Ha már mostan a talp könnyű és ruganyos, akkor az nagyobb nehézségek nélkül fog végbemenni, máskép áll azonban a dolog, ha a czipő alja erős és kevéssé hajlékony. Azért már a czipő előkészítésénél tekintettel kell lennünk a lábnak eme ivszerű emelkedé­­­­sére és az úgy történik, ha a kapta talpát nem egye-­­ nes­e, hanem a bütyöktől előre emelkedő állásban ké­­­szítjük. Ezt a sarok magasságától teljesen függetlenül szabályozandó helyzetet a kapta „hajlásá"-nak ne­vezzük. A gyakorlatból mentetett tapasztalat tehát kellőleg igazolja, hogy a leghelyesebb viszony a kapta talp haj­­lásának a bütyöktől az orr felé kb. 10 foknak felel meg. I .­­ Ha már most, amint már említettük, úgy számítjuk, hogy a lábujjak helye (a bütyöktől az orr felé) a láb­hosszának egy harmadát teszi és hogy a czipő belsejét hogy a láb kellően mozoghasson, legalább 1 cm.-rel hosszabbra kell venni, mint a láb maga, akkor arra az eredményre jutunk, hogy egy 6 cméteres kapta lábfejnél (akkor 16 cm. az egész kapta) az orrnak 1 cm. 9 cen­timéternél (25 cm. egész kapta talphossza) 1 cm. 10 cméternél (31—32 cm. kapta talphossza) pedig 2 centi­méterre kell felállnia. Megjegyzendő azonban, hogy a kapta kantja a bü­työknél (kb. a belsőn) nem mérvadó e tekintetben, ha­nem csak a kaptatalp felülete ezen a ponton. Én ugyanis a belső bütyök szélét kissé kerekítve használom, tehát nem éles széllel és az vigyázatlan méréseknél könnyen téve­­­­désre adhat alkalmat. A kapta oldalának alakját illetőleg még egy pont szorul magyarázatra és az a kaptának alakítása, haj­­lása (sveifolása) a lágyékban (glenk). A­ki egy lábat fellépve lát, az mindjárt észreveszi, hogy a talp külső része, majdnem egész hosszában érinti a földet, miglen a belső oldalon azon a helyen, a­mit magyarul „lágyék“­­ németül „Glenk“-nek nevezünk, a láb ívet képez, az, egyiknél erősebben, a másiknál gyöngébben felfelé. Evvel a természetes lágyék képződéssel a kaptán is számolni kell, a lágyék tehát a kaptán ne legyen se teltebb se vájtabb, mert ha az megtörténik, akkor a kaptának egész spanrésze, hogy a szándékolt lábbőséget meg­kapjuk, minden természetes arányából kivetkőzik és a czipő is olyan alakot kap, a­mely a láb természetének meg nem felel. A lábnak tehát az ilyen czipőt még jóvá, helyessé kell taposnia, a­mi a czipőnek csak ár­talmára lehet, eltekintve attól, hogy az a lábnak a (glenk) lágyék helyén gyakran igen érzékeny fájdalmat okoz. S. A talp és sarok lemezszerkezete áll, 2 aczél, 2 pléh talplemez­ből és 2 darab aczél és pléh saroklemezből. Ezek akként lesznek a a czipő talpába bevésve, hogy a talp közepét kimérjük, mint az az ábrán is látható és aztán a talplemezt körülrajzoljuk és 4 mm mé­lyen ki­véssük. Azután jön a pléhpörsöly. Ezt oly mélyen véssük a talpba, hogy éppen a felső lemez, a­mely befödi, hogy ne mozogjon és a talpszi­­nével egy színvonalban legyenek. Kisebb államra semmikép sem sza­bad mint a talp színe, s akkor felsrófoljuk. Természetes, hogy jó brandzol és jó alsó duplatalp szükségeltetik hozzá. A saroknál csak egy lemez lesz bevésve, de a középen még 4 mm. teret ki kell vésni, hogy a korcsolya lap gombja megférjen. A czipő talpa a lábujjtól a sarok hátsó széléig mérendő meg s a korcsolya ugyan e hosszúságban rendelendő. A „Columbus“ feltevése: A hátulsó gombfej a sarok lemez nyi­lasába illesztetik s az első gombfej a talplemez nyilasához forditat­­ván, a korcsolyát lapjánál fogva a sarok felé hátrahúzzuk, hogy a gombfej nyaka a talplemez négyszögű nyílásába jusson; ezután a szárnyas csavarokat felsrófoljuk A levétel fordított sorrendben esz­­közlendő. Sáros időben járás alkalmával czélszerű a talplemez nyílá­sába szőrme lemezeket helyezni, melyek a korcsolya feltevése előtt eltávolítandók. It mintamellékletünk magyarázata. Mintamellékletünk ezúttal egy angol czipőt ábrázol „Columbus“ korcsolyával. Az angol czipő szabása igen divatos és czélszerű, mi­vel így szabva, kevesebb bőrt vesz fel. Forfusz vágással van, de bezeczet is mutat, mivel a kéregdísz kvatter alakban van és a galozsirung is magából a kvatterből jön fel és hátul pedig szintén egy darabból van a szil és felső galozsirung összevarrás nélkül. Igen czélszerű posztó, brokát vagy kamgárn betéthez. A „Columbus“ korcsolya a czipő talpában és sarkában állandóan elhelyezett aczéllemez szerkezet segélyével ,és anyacsavarokkal erő­­síttetik a czipőhöz. 5 percz alatt feltehető és levehető. A lemezekkel elátott czipők korcsolya nélkül is teljesen használ- Ца­ок maradnak. Testületi és társulati ügyek. A budapesti czipészipartestület elöljáróságának de­­c­ember hóban tartott rendes elöljárósági ülésén követ­kező ügyek nyertek elintézést: A keresk. és iparkamara megkerestetik Perényi in­dítványára, hogy a czipőiparosokat érdeklő ügyekben kérjenek ki a testült elöljáróságtól egy-egy bizalmi férfit, mivel a kiküldött tag (Major) meghalt. A carlsbadi czipészipartestület abbeli átirata, hogy s ők külföldre czipőárut nem exportálván, úgy e czimen eladott áruk hamisítványok, s a napilapokban is köz­­ ösül.

Next