Magyar Gyáripar, 1936 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-01 / 1. szám
A MAGVAD. (^ÁRPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA XXVII. IVF. BUDAPEST, 1936 JESUItR 1. SZJtM Macaau GYAPIPAP A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik minden hó 15-én Nem tagok részére előfizetési ára egy évre...............................P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia utca 1 Telefon: 242-17 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám ára . . , P 120 TARTALOM Szemle: Ipari árak. — Kartelek .................... Kereskedelempolitikánk 1935-ben ................................ Új kompenzációs egyezmény Csehszlovákiával .... Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Egger Gyula. — A Hazai Védjegyegyesület alapszabályainak jóváhagyása. — Győri fiókunk közgyűlése. — A köztartozások teljesítése és a közszállítások. _— Portálok és kirakatszekrények építésének adómentessége. — A varrógépek javítása és a műszerészipar. — A keményt abehozatal kontingensek. — A börtönmunka versenye ............... Gyáripari hírek: Korányi Frigyes báró. — Vargha Imre a Legfőbb Állami Számszék elnöke. — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara újjáalakítása. — Dalnoki Kováts Gyula államtitkár. — A textil exportkassza. — Kisipari motorok és munkagépek kiállítása Szófiában. — Tőry Gergely kitüntetése. — A fővárosi gázművek jubileuma. — Meller Ignác halála. — Az új textilfázisadó-rendelet. — Új kormányfőtanácsos. — Jacobi Olivér dr. meghalt. — Előléptetések az iparügyi minisztériumban. — A gyáripari tisztviselők képzettsége. — A jugoszláv karteltörvény módosítása. — Megrendelésgyűjtés. — Fizetésképtelenségi statisztika. — A Külkereskedelmi Hivatal exportnaptára. — Kereskedelmi utazók nagygyűlése. — Szakszervezetek taglétszáma az 1934. évben. — Emberi munka, képességvizsgálat, pályaválasztás. — Egyiptomi közszállítások. — Az 1936. évi tel-aviv-i vásár. — Ronay Sándor. — Esti kereskedelmi szaktanfolyam ............................................. Szociális politika: A társadalombiztosítási tartozások elengedése. — Az OTI betegek munkaadói igazolványának díja. — Társadalombiztosítási kölcsönök munkáslakások építésére. —■ A munkaadó speciális felelőssége az üzemi balesetek által okozott sérülésekért. — A foglalkozási betegségek kártalanítása ........ Vámpolitika: Olaszország külkereskedelme és a szankciók. — A svájci szalámiexport kérdése. — A forgalmiadóalap megállapítása az Ausztriából érkező áruknál .............................................................................. Közlekedés: A tarifabizottság ülése ............................................. Közgazdasági irodalom: A Magyar Iparművészet. Standard Közlemények .......................................................................... 2 Az ipari árak kérdése esztendők óta a közéleti problémák homlokterében áll. Nem mintha valóban olyan nagy jelentőséggel bírna a kérdés akár a közgazdaság egészének, akár a mezőgazdasági termelésnek szempontjából, hanem azért, mert a legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a pártpolitikai agitáció rávesse magát, egy szélsőséges demagógiának eszközévé avassa, mellyel a tömegszenvedélyeket felizgatni , s a kormányzati politikát olyan célkitűzések irányába kényszeríteni tudja, neki olyan tempót diktálni, melyet komoly felelősség mellett dolgozó kormány nem vállalhat. Politikai kockázata nincs az ilyen felelőtlen iparellenes agitációnak: a gyáripar mögött nem állanak szavazó tömegek s a korteskedés, mely százszor meggondolja, hogy propagáljon-e valamit, mely a pucerájok érdekeit sérheti, a gyáripar életproblémáin olyan huszáros bravúrral lovagol végig, hogy igazán bámulnivaló az ellenállóképesség, mellyel a gyáripar eddig e támadásokat állani tudta. Hogy vajon helyes volt-e a tartózkodásnak, a megvetésnek, a kicsinybevevésnek az a politikája, melyet a gyáripar eddig az ilyen lelkületű és nívójú támadásokkal szemben folytatott, arról vitatkozni lehet: a »nem érdemesítjük válaszra« poligtikája az lehet igen méltóságos, igen fölényes, de nem mindig hasznos. Mindenesetre felmerül a kérdés, mitévő legyen a gyáripar az olyan támadásokkal szemben, melyeknél a politikai agitáció célzata ki van zárva, melyek, ha nem is alaposak, mégis olyan helyről jönnek, melynek komolyságát és felelősségérzetét nem vonhatjuk kétségbe. Az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén a kamara érdemes igazgatója, Koós Mihály, beszámolójában a mezőgazdasági termelés költségeiről szólva a kövvetkezőket mondotta: »A termelési költségek között nagy szerepet játszik az iparnak mindaz a produktuma, 15 amelyet a mezőgazdaság részben közvetlenül a termelésben, részben pedig a mezőgazdasági lakosság húsz- 15 nál. Mi programunk szerint azt követeltük akkor a SZEMLE oldal ssssssssssssbssssssssí , -----. . "'gga