Magyar Kelmefestő Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-51. szám) - Fehérnemű és Vegytisztitók Szaklapja, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1913-01-05 / 01. szám

4 MAGYAR KELMEFESTŐ ÚJSÁG 1913 január 5 hogy a biztosítottaknak mintegy 30 százaléka, ilyen arányban tehát a tanoncok közül legalább 58—60.000 baleset esetére biztosítva nincs. Pedig az, hogy a tanoncok nagy mértékben vannak baleseteknek kitéve, ipari kiképeztetésük be­fejezetlen voltánál fogva természetes. Azt pedig, hogy a tanoncok köreiben a balesetek elég sűrűn fordul­nak elő, igazolják a következő adatok: Csupán azokat a baleseteket véve számításba, melyek kártalanítást vontak maguk után, amelyek tehát 10 hétnél tovább tartó munkaképtelenséget okoztak, a 14 éven aluli, tehát feltétlenül tanoncsor­­ban levő ipari alkalmazottak közül 1908-ban 780, 1909-ben 940 és 1910-ben 1656, e három év alatt tehát összesen 3276 szenvedett üzemi balesetet. A 15—16 éves ipari alkalmazottak közül, akiknek túl­nyomó része szintén tanoncsorba tartozik 1908-ban 1503, 1909-ben 1756 és 1910-ben 3096, e három év alatt tehát összesen 6354 szenvedett üzemi balesetet. Megállapítható ezekből a számadatokból egy­részről az, hogy három év alatt a tanoncsorba tartozó ipari alkalmazottak közül 9630 szenvedett olyan üzemi balesetet, amely 10 hétnél tovább tartó munkaképes­ség csökkenéssel járt és megállapítható másrészről az, hogy a balesetek száma évről-évre szaporodik. Ezeknek a szerencsétlenül járt ifjúkori munká­soknak jelentékeny része egész életére szánalomra méltó sorsra jut, mert a balesetek következtében egészben vagy részben elveszti munkaképességét s ezért csak alamizsnaszerű pénzbeli kárpótlást kap. A baleseti kártalanítás kiszámításának és meg­állapításának az alapja ugyanis a törvény szerint az a beszámítható javadalmazás, melyet a sérült a bal­esetet megelőző 52 héten át élvezett. A fizetést vagy bért többnyire nem élvező tanoncok javadalmazása pedig a törvény és az alapszabályok rendelkezése alapján évi 300 koronával értékeltetik. Ha tehát valamely tanonc a baleset következté­ben teljesen elvesztette munkaképességét, a 306 koro­nának 60 százalékát, vagyis egy évre 180 korona, havonként 15 korona, egy napra 50 fillér baleseti kártalanítást kap élethossziglan. Ha csak részben veszti el munkaképességét a baleset következtében, akkor a kártalanítási összeg is aránylagosan kisebb. Egy tanoncsorban szerencsétlenül járt és telje­sen munkaképtelenné vált egyén tehát arra van kár­hoztatva, hogy napi 50 fillérből tengesse nyomorult életét. A különben humánus törvénynek ez a leghumá­­nusabb rendelkezése. Érzik ezt mindazok, akiknek feladatát képezi a törvénynek az alkalmazása és végre­hajtása, de a rideg törvényes meghatározásokat az eljárás során mellőzni, megkerülni, korrigálni nem lehet. A munkásbiztosítási joggyakorlat keretében eddig egyetlen jelenséggel találkoztunk, amely általánosítás esetén a szerencsétlenül járt tanoncok baleseti kár­talanítása tekintetében némi javulást idézhetett volna elő, ez azonban általános joggyakorlattá azért nem fejlődhetett ki, mert felsőbb bírósági szankciót nem nyert. A budapesti munkásbiztosítási választott bíró­ság ugyanis a baleseti kártalanítás összegének meg­állapításánál a tanoncokra nézve irányadó évi 300 korona átlagos kereseten kívül kártalanítási alapul vehető javadalmazásnak fogadta el a tanoncz ipari képzésének az értékét is s ennek kombinációba véte­lével állapította meg több konkrét esetben a baleseti kártalanítás összegét. Ezt a gondolatot azonban az állami munkásbiztosítási hivatal bírói tanácsa mint legfelsőbb bírói fórum megszüntette azzal a konkrét ügyben hozott elvi jelentőségű határozattal, melyben kimondta, hogy a tanonc ipari képzésének értéke a baleseti kártalanításnál beszámítási kombinációba tám vehető. Azok, kiknek módjuk lesz a törvénynek módo­sításában közvetlenül, vagy akárcsak közvetve részt venni, emberiességi kötelességet teljesítenek, ha arra törekszenek, hogy a baleset esetére való biztosítás kötelezettsége valamennyi ipari alkalmazottra kiter­jesztessék, hogy a baleseteket elhárító intézkedések foganatosításáról megfelelő gondoskodás történjék és hogy a fiatalkorú, tanoncsorban levő ipari mun­kások baleseti kártalanítása mostaninál embersége­sebb módon legyen megállapítható. Somló Jenő: A reklám jogi szabályozása. Irta: Dr. Fóris Lajos, budapesti ügyvéd. A Magyar Fehérnemű és Vegytisztító Iparból. Alig van befogadottab, nemzetközibb fogalmunk, mint a reklám, amely pedig csak a legújabb idők törtető ipari és kereskedelmi életének szülötte. Annyira beleszövődött gazdasági életünk összes rétegeibe, hogy ma már a legkisebb tisztító sem térhet ki előle. Ha másutt nem, a mosócédulákon. Schottola Ernő gyáros és nagykereskedő • FŐHERCEGI UDVARI SZÁLLÍTÓ BUDAPEST, VÁCI­ KÖRÚT13. és 53. TESSÉK ÁRJEGYZÉKET KÉRNI. AMERIKAI MÁNGORLÓ ÉS :: :: FACSARÓ GÉPEK. Erős kivitel. Kitűnő szerkezet. HENGER-GUMMIZÁSOK :: :: LEGOLCSÓBB ÁRAKON. !! GUMMITÖMLŐK ÉS EGYÉB GUMMI ÁRUK MINDEN CÉLRA !!

Next