Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-16 / 51. szám
Nagyjelentőségűvé vált a brémai kibőlés vezetőségének budapesti Bernhard szenátor, a brémai lehetőségeiről delegáció és a heret vezetője nyilatkozik Magyarország kereskedelmi összeköttetések kiépítéséről látogatása (Az R1 tudósítójától.) Nagy érdeklődéssel kísérte a magyar gazdasági és közlekedési élet a brémai kikötő vezetőségének budapesti látogatását és előadásait. Érthető ez az érdeklődés, mert hiszen Bréma jelentős szerepet tölt be a magyar kivitel továbbításában és a jövőben, ha megépül a Majna— IVcser csatorna, akkor a földközi összeköttetés még intenzívebbé teszi a kapcsolatot. A Budapesten járt vendégek első kötelességüknek tartották, hogy a Boráros téri hídnál a tengerészeti emlékművet megkoszorúzzák. A budapesti tartózkodás különben sok megbeszéléssel volt egybekötve. A brémai kikötő jelentőségét különösen kiemeli az a nyilatkozat, amelyet Bernhard szenátor, a delegáció vezetője munkatársunk kérdéseire tett: Mit jelent Bréma a magyar külkereskedelem szempontjából? —is tettük fel az első kérdést. — Magyarországot a trianoni békediktátum a tengerhez való szabad kimenettől megfosztotta. Ha a magyar kivitelnek nagy tömege a száraz határokon megy is keresztül és ha behozatalának zöme a szomszéd országokból származik is, Magyarországnak akkor is szüksége van a tengerrel való kapcsolatra. A német kikötők kötelezettséget éreznek arra, hogy a magyar gazdasági élet törekvéseinek céljára a tengeri utat szabadon tartsák. Bréma, a második legnagyobb német tengeri kikötő a magyar gazdasági életnek az óceánra nyíló ablaka. Brémán keresztül szerez be Magyarország nyersanyagokat, mindenekelőtt pamutot, amelynek Bréma a legnagyobb kontinentális piaca. A pamut számtalan tengerentúli terülésről német hajókon érkezik a brémai kikötőkbe és innen vagonokban tovább jut a magyar fonókhoz. Gyapjú is olyan tranzitáru, amely Brémán keresztül jut Magyarországra. A kivitelben a magyar ipar és mezőgazdaság termékei Brémán keresztül kerülnek elhajózásr. A magyar szállítmányozók gyűjtőszolgálata a legutóbbi években kiválóan fejlődött. — Miképpen lehet — kérdeztük —, Bréma és Budapest között a kereskedelmi összeköttetést kiépíteni? — Ami a kérdés anyagi és technikai oldalát illeti, csak azt válaszolhatom, hogy a forgalom tarifákkal és kereskedelempolitikai megállapodásokkal megfelelően meg van szervezve. A személyes összeköttetés kiépítheti Bréma és Budapest között a hidat és ez az oka annak, amiért brémai kereskedők velem együtt Budapestre jöttek. Tapasztalatokat gyűjtünk itt, amelyek a gyakorlatban megfelelően értékesíthetők. Remélem, hogy csakhamar magyar delegáció látogatja meg Brémát, hogy a nemztközi piacot és a világkikötőt tanulmányozza. — Mi a szerepe Brémának a nemzetközi forgalomban? — Úgy becsülöm, hogy 1937-ben 1,8 milliárd aranymárka értékű forgalom ment Brémán keresztül, ami a német külkereskedelemnek egynegyede-egyötöde. Ezt az értéket kereken 9 millió nettó regisztertonnás volumennel sikerült lebonyolítani, ami azt jelenti, hogy a forgalom ebben az évben rekordmagasságra emelkedett. Bernhard szenátor nyilatkozata teljes mértékben kifejezi Bréma nagy világpiaci jelentőségét és a magyar külkereskedelemben betöltött szerepét. A budapesti megbeszéléseknek külön érdekességük volt az a kiváló előadás, amelyet e hét keddjén délután a brémai kikötő berendezéseit bemutató szintőkkel kapcsolatban tartottak. A filmelőadás célja az volt, hogy a budapesti üzletbarátaiknak bemutassák a főrémaiak néhány fontosabb, árukikötőt, kezel sót és a kikötő munkáját. A filmelőadás: „Bréma: a világ kapuja“ című kultikrilmel kezdődött, majd „A kikötő szimfóniája", „A Weser pályaudvar“, „Óriásdarus munkában“ című filmek következtek, amelyek a kikötő munkáját és berendezéseit ismertették. Ezeket a némafilmeket Rövekalup, a Bremer Lagerhaus cégvezetője kísérte szöveggel. Általános meglepetést keltett az az érdekes és figyelmet megkapó szöveg, amellyel szövekamp a filmeket élénkítette. Érdekes sert különben magyar szempontból, hogy az egyik filmen látható volt, amint a budapesti Ganz-gyár óriási rullmann kocsijait uszodani segítségével hajókra rakják. Ezután a Norddeutscher Lloyd mutatott be hangosfilmet „Kirándulás a Délvidéken“ címmel, majd „Hajó a veszélyben" című kulturfilm fejezte be az igen érdekes előadást. A filmbemutatót és előadást a Duna palotában rendezett társasvacsora követte, amelyen a gazdasági élet előkelőségei vettek részt. . Jelen voltak többek között: Bernhard, brémai gazdasági tanácsos, Álgyai-Hubert Pál államtitkár, Dezseőffy Aurél államtitkár, Pmétery Ödön ny. államtitkár, dr. Mikecz Ödön ny. államtitkár, Dolnoki-Kováts Gyula ny. államtitkár, korn- Iwalli Koneck Emil altengernagy, Wulff Olaf vezérfőkapitány, dr. Borttscheller, a brémai szenátus propagandaosztályának vezetője, Bertram a Norddeutscher Lloyd, Bremen igazgatósági tagja, Eggers, a Bremer Lagerhaus-Gesellschaft igazgatója, Pickmann, a Norddeutscher Lloyd, Bremen igazgatója, Bidder a D. G. Neptun, Bremen igazgatója, Berckamp, a Bremer Lagerhaus- Ges. cégvezetője, Borstel, az Argo Reederei, Bremen cégvezetője, von Holtz, Schier, Friedrich, a német vasutak tanácsosa, vitéz Vargha Vilmos, Bálla Szigfrid, Traeger Ernő, Kunder Antal, Merkler József, Bot- Lányi Kálmán, Komarniczky Gyula, vitéz Bornemisza Félix, Bornemisza Gábor, dr. Barcsay Ábris, vitéz Gyulai Gibor, Görgey István, Héder János, Max Hallfahrt, Jordán Dezső, Kneffel Ede, Kneppó Sándor, dr. monori Kovács Gyula, Keyser Károly,,vitéz Lázár János, dr. Luciano Sandrin, Muschnlxicher Emil, dr. Márffy Ede, dr. Radó Rezső, nemes Sponer Sándor, Szeibert Lajos, vitéz Szatmáry Emil, Vass Leó. A vacsorán vitéz Péterfi Ödön ny. államtitkár, a Budapesti Nemzetközi és Szabadidkötő elnöke köszöntötte a vendégeket Az üdvözlésre Bernhard szenátor válaszolt, aki hatásos beszédben mutatott rá arra a kapcsolatra, amely a magyar kereskedelem és Bréma között a jövőben még erősebben kifejlődhet. A helyzet már úgy alakult, hogy voltak időpontok, amikor a magyar-osztrák áruforgalom Magyarország terhére paszszívvá változott. Éppen ezekre a megnyilvánulásokra való tekintettel magyar szakkörökben is remélik,, hogy most Budapesten sikerül majd a tárgyalásokat kedvező eredménynyel befejezni. Elsősorban az állatkivitel ügyének az eldöntése fontos, mert az osztrákok utóbbi időben itt okoztak nehézségeket. Osztrák részről az a kívánság is fölmerült, hogy Magyarország rozsot szállítson. Erre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha Ausztria egyéb terményekben is megfelelő beviteli lehetőséget biztosít Magyarország javára. Bernhard szenátor, a brémai delegáció vezetője (Forras felvétel) jMyfc Bn3ap«$I. 193? fecember ifo rilliós betétemelkedés Három vidéki pénzintézetnél (Az B tudósítójától.) Már többízben foglalkoztunk a vidéki pénzintézetek 1937. évi mérlegeinek várható eredményeirel. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a gazdavédelmi rendelkezések folytán előálló esetleges eltolódások semmi esetre sem mutatkozhatnak még az 1937. évi mérlegeiben, hanem csak a jövő esztendei mérlegekben, így tehát bankkörökben semmi különös eltolódást nem várnak a vidéki intézetek mérlegeiben. A betétállományokat illetőleg is fennáll ez a vélemény. Éppen ezért kívánkozik a nyilvánosság elé az a feltűnő betétemelkedés, melyet három vidéki pénzintézet ért el és pedig a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank, az Alföldi Takarékpénztár Debrecenben és a Debreceni Első Takarékpénztár. Ezek az intézetek betétállománya ez évben 1,1 millió pengővel emelkedett. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank az utolsó években rohamszerű fejlődésen ment át és a vidéki pénzintézetek elitje közé került. Az Alföldi Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank affiliált intézete az utóbbi években az egyik legtöbb betéttel rendelkező pénzintézet volt Debrecenben. A Debreceni Első Takarékpénztárról, mely a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral van érdekközösségben, az a hír, hogy ez szerződéses viszony utóbbi időben még szorosabb lett és úgy mondják, hogy az intézet a Pesti Hazai által de facto affiliáltatott. Az intézet egymilliópengős betétemelkedése mindenesetre a vele szemben megnyilvánuló nagy bizalom felé. 99Remélni lehet, hogy Ausztria megváltoztatta Magyarországgal szemben tanúsított eddigi kereskedelmi politikáiés“ Osztrák szakkörök kívánsága Osztrák szaki körökben is az a kíván(Az E tudósítójától.) Megindultak Bécsben a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások, amelyek azonban eddig nem vezettek eredményre. Értesülésünk szerint e hét csütörtökén Budapestre érkeznek az osztrák delegátusok, hogy a megbeszéléseket itt folytassák. A tárgyal hívek előreláthatóan karácsonyig is el-húzódnak, meg nyilvánult már meg, hogy „Ausztria Magyarországgal szemben tanúsított eddiigi kereskedelmi politikáját változtassa meg és ne törekedjék minősen eszközzel a Magyarországról történt vásárlások leszorítására". Bővítik a svéd nehézipari és villamossági cikkek behozatali kontingensét (AzB tudósítójától.) A magyar vas- és gépipar nagy érdeklődéssel várja a magyarsvéd kereskedelmi tárgyalásokat. Értesülésünk szerint a svédekkel kapcsolatos gazdasági tanácskozások során valószínűleg megváltoztatják az eddigi behozatali keretet és így a svéd nehézipari és villamossági gyártmányok kontingense bővülni fog. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete most állította össze azt a listát, amely a magyar ipari érdekeltségek álláspontja szerint készült, de melyben részletesen feltüntetik azokat a gyártmányokat, amelyeknek behozatalát nem tartják szükségesnek. Az ipar egyébként reméli, hogy a magyar-svéd gazdasági egyezmény megkötésénél a magyar gépipar érdekeit meg fogják védeni. A Svájccal kapcsolatos új behozatali kontingens nagyjában kielégíti a magyar nehézipart, noha bizonyos tágítás a svájci villamossági cikkek importjában is történt. Jelentősen emelkedik a fa fázisadója (Az S3 tudósítójától.) 1938 január 1-én a faanyagok fázisadójára vonatkozóan új rendelet jelenik meg, amely a fa fázisadót jelentősen felemeli, mégpedig nem a fáziskulcs útjái, hanem az egyes faféleségek eddig megállapított adóalapul szolgáló átlagértékeinek a felemelésével. Értesülésünk szerint a fenyő-fűrészanyag átlagértéke az eddigi 100 kilogramonkénti 9 pengőről 13 pengőre emelkedik, ami annyit jelent, hogy a forgalmiadó-váltság 5.40 pengőről 7.80 pengőre emelkedik. A faragott fa köbméterenkénti fázisadója ugyancsak az értékek megváltoztatása következtében 2.08 pengőről 3.60 pengőre emelkedik majd. Amikor egy textiltársaság kettéválik... (Az ő tudósítójától.) Textilipari körökben arról beszélnek, hogy egy textilszakmában ismert társascég tagjai barátságosan megállapodtak a kettéválásban. Ez a nagykereskedői cég egy kisebb szövőüzemmel is rendelkezik. Az ügynek az a legérdekesebb része, hogy az egyik kilépő társ váltóit csak 25—30 százalékkal kisebb értékben számítolják le. Természetesen megütközést kelt, hogy ilyen eszközökkel kívánják a cég vagyonának egy részét mobilizálni, a bankok pedig e cég váltóit, annak ellenére, hogy az jó megalapozottságú, nem hajlandók elfogadni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gyászos megilletődéssel jelenti, hogy az a kamarának 10 éven át volt elnöke, december hó 10-én elhunyt. A Megboldogult a legnehezebb időkben vette át a kamara munkájának irányítását és nagy mérséklettel és tapintattal, kiváló szakismerettel, a kamara eszméje iránti lelkes odaadással teljesített munkájával az egész magyar közgazdasági élet terén hervadhatatlan érdemeket szerzett.