Magyar Közgazdaság, 1940 (10. évfolyam, 1-47. szám)

1940-10-03 / 35. szám

B Bud­apest, 1940 október 3. Égető probléma írta: PERLEY LAJOS A magyar gazdasági élet egyik legidő­szerűbb és legégetőbb problémája a fűtés, a fűtőanyagokkal való gazdálkodás, a fűtő­anyagok pótlása, a fűtés leggazdaságosabb megoldása, a tüzelőanyag jobb kihaszná­lása. Mindenekelőtt persze az a nagy kérdés, mi lesz velünk télen, tekintettel a tüzelő­anyagban mu­tatkozó hiányra. Ezekkel a kérdésekkel az illetékeseknek a legalapo­sabban kell foglalkozniuk, de nemcsak a közeledő télre való tekintettel, hanem azért is, mert ez a kérdés egy­szer s mindenkorra való megoldást követel. Tény, hogy igen sokan, főként nagy vál­lalatok és intézmények elláták már magu­kat tüzelőanyaggal s így azok számára nem probléma a téli fűtés kérdése. Tarta­lékolt készlettel is rendelkezünk. A közön­ség nagyobb része azonban nem szerezte még be tüzelőanyagát. A szénkormánybiz­­tos nagy erőmegfeszítésekkel igyekszik le­győzni a nehézségeket. A főváros vezetősége egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy Budapest téli szükségletéről nemcsak az élelmezés terén, hanem a tüzelőszerrel való ellátás terén is gondoskodjék. Dr. Morvai­ alpolgármester egyik legutóbbi helyszíni szemléjén kije­lentette, hogy a főváros nyolcmillió pen­gőért kíván tüzelőanyagot vásárolni. Na­gyon szép és elismerésre méltó a főváros­nak ez a szinte erejét felülmúló gondosko­dása, azonban, ha nyitott szemmel betekin­tünk e számrengetegbe, megállapíthatjuk, hogy a nyolcmillió pengő értékű tüzelő­anyag tárolása a főváros lakosainak szá­mát figyelembe véve azt jelenti, hogy egy­­egy lélekre mindössze csak 7 pengő 12 fil­lér értékű tüzelőanyag tároltatik­. Kérdés, hogy ez biztosítja-e a főváros lakosságá­nak téli szükségletét? Ha nem vesszük figyelembe azokat, akik már ellátták ma­gukat tüzelőszerrel, vagyis a jobbmódúakat, hanem csupán azokat vesszük számításba s csak azok részére tároltatna, akik nem bírták még beszerezni téli szükségletüket, vagyis a lakosság szegényebb részét, akkor sem elegendő ez a mennyiség, amely a szükségletnek csak egyheti­­ kielégítését jelentené. Igaz ugyan, hogy a főváros vezetősége szerint nem is igen lehet többet tárolni, mert­­nincs elegendő hely a tárolásra. A fő­városi üzemek raktárhelyiségeiben helyezik el a tüzelőszerkészletet. Most foglalkoznak az illetékesek azzal, hogy ideiglenes raktár­­helyiségeket építsenek. A fővárosnak fog­lalkoznia kellene megfelelő mennyiségű tüzelőszer felhozatalával. Visszatért terüle­teinken nagyarányú kitermelt és kiterme­lésre váró erdős területeket kaptunk visz­­sza. Megfelelő szállítási eszközök biztosí­tása esetén sok tüzelőanyag kerülhet a fő­városba. Gondoskodni kellene arról is, hogy a fő­város területén lévő nagymennyiségű hév­források fűtőereje el ne vesszen. A fővárosi hőforrások részben a Dunába, részben — amint a Széchenyi-fürdő forrásával is tör­ténik­­— a csatornákba folyik, ahol azok nagy értékű fűtőanyaga kihasználatlanul el­vész. Ezek a hévforrások felhasználhatók lennének a források közelében lévő terü­leteken fekvő középületek, kórházak stb. fűtésére. Biztosak vagyunk abban, hogy a források közelében lévő közületek kezelői, illetve fenntartói maguk is vállalnák a be­vezetés költségeit, mert ezzel nemcsak meg­szabadulnának a fűtési gondoktól, hanem fűtési költségeik is jelentékenyen leapad­nának. Törvényt kellene hozni, hogy a hév­­vizek tulajdonosai ne pazarolhassák el ezt a nagyértékű­ nemzeti kincset, amely a nemes vanulánál is értékesebb, mert itthon van és nem kell érte semmit sem adni. A fővárosnak magának — mint ennek a legnagyobb és legértékesebb fűtőanyagot biztosító hévvíz tulajdonosának — a szom­szédos kertészeti üzem fűtésére kellene ezt az elvesző fűtőerőt felhasználni. Ezzel sza­poríthatná a háztartási fűtőanyagot. Foko­zatosan aztán mind nagyobb és nagyobb területen vezethetné be a fűtésnek ezt a módját. A Széchenyi-fürdő hévvizével fűt­­hetők lennének a környékén lévő követ­kező középületek: Szépművészeti Múzeum, Állatkert, Kertészeti telep, Iparcsarnok, Mezőgazdasági Múzeum, BSZKRT-épületek, MÁV-kórház, a zsidókórház, az Uzsoki-utcai 01­­-kórház, az Aréna-úti kaszárnyaépületek, az Aréna­ úti fővárosi lakótelepek, az ezen területen lévő iskolák és egyéb középületek. E középületek és intézmények tüzelőanya­gának ily módon való megtakarításával biztosítani lehetne az egész kerület magánháztartásai részére a szükséges tüzelőanyagot. A főváros szempontjából üzletnek is jónak látszik ez a gondolat, mert egész biztos, hogy sokkal kevesebbe kerülne a szóban­­lévő középületeknek ily módon való fűtése, mint azok tüzelőanyaggal való ellátása s a tüzelőanyagok szállítása. Az ekként elér­hető megtakarítás jelentékenyen növelné a székesfőváros háztartásának bevételeit. A Szent Gellért-, a Rudas-, a Szent Imre­­fürdők forrásai ugyanígy felhasználhatók volnának. S ugyanígy értékesíthetők lenné­nek a Margit-híd budai oldalán lévő hév­­vízforrások is. A terv megvalósítását a cső­anyag beszerzésének nehézsége megnehe­zíti ugyan, de megakadályoznia nem sza­badna. A fűtőanyag nagy kérdésének megoldá­sát segítenék elő a tüzelőanyagmegtakarí­­tást előmozdító következő korszerű intéz­kedések: Minden tüzelőszerkezetben csak a neki megfelelő tüzelőanyaggal szabad tüzelni. Minden tüzelőszerkezetet (kazánt, kályhát, stb.) jókarba kell helyezni és állandóan jókarban kell tartani. Elavult, rossz hatás­fokú kazánberendezéseket meg kell újí­tani. A háziasszonyok kioktatása a helyes tüzelésre. A helyes és takarékos fűtés ta­nítása­ az iskolában. Nagyobb figyelmet kell szentelni a helyes szellőztetésre is; télen a hosszú ideig való szellőztetés na­gyon lehűti a lakásokat. A tűzifa haszná­latának korlátozása. A tiszta faküizelés el­tiltása. Erdőtelepítések előmozdítása. Gyen­gébb minőségű szenek fokozottabb felhasz­nálása. Távfűtés bevezetése. Szemétégetés. Vizierőtelepek létesítése. Termálvizek fel­­használása fűtésre. Az úgynevezett padló­fűtés drágább ugyan, de takarékosabb. Az épületeket jó hőszigetelő falakkal kell épí­teni. Rosszul záródó ajtókon és ablakokon sok meleg megy veszendőbe. A melegvíz szolgáltatást csak 50—55 fokig szabadna engedélyezni. Középületek állandó fűtés ellenőrzése. Középületek fűtött helyiségei­nek jobb kihasználása. A közüzemi szolgál­tatások csökkentése. Minden energiaszol­gáltatást csak mérőn keresztül szabadjon adni. Az emberek étkeztetésének lehető centralizálása. Ezek az intézkedések és rendszabályok nemcsak a mai rendkívüli időkben volná­nak célszerűek, hanem a normális idők gazdasági viszonyai között is. A Magyar Közgazdaság közismert opti­mizm­usával reméljük, hogy a magyar nem fog a télen fázni, hiszen fűti már most is Nagy-Magyarország visszaállításának mun­kája. De azért itt az ideje, hogy ezt a nagy horderejű kérdést, a magyar főváros és a magyar városok fűtési problémáit mielőbb és véglegesen megoldják az arra illetékesek. A rammfil m. fonó-, szövő-, fehérítő-, festő-, nyomó- és kikészítőgyár Gyártelep,Kispest.Központi iroda,V. Sas­ u. 10­ ­3 Megváltoztatja nevét az Angol-Magyar Bank Régi cégét veszi fel (Az t£3 tudósítójától.) Az Angol-Magyar Bank R. T. igazgatósága kedden délelőtt ülést tartott, amelyen az igazgatóság tagjai elvben elhatározták, hogy az intézet cégét megváltoztatják és a bank a Magyar Bank és Kereske­delmi R. T. néven fog működni. 1890-ben alakult az Angol-Magyar Bank jogelődje, a Magyar Kereskedelmi R. T. Majd, az 1920-ban, mikor a Marconi Telegraph Company Limited érdekeltséget vállalt a bankban, cégét Angol-Magyar Bankra változtatta. Az igazgatósági ülésen ismertették a cégváltozásra vonatkozó előterjesztést. Az igazgatóság egyhangú lelkesedéssel elfo­­gadta az indítványt. A cégváltozás lebonyolítása céljából rö­videsen rendkívüli közgyűlést hívnak egybe. Dr. Érti János a Magyar Kender új vezérigazgatója, Horn József a műszaki vezető (Az Év tudósítójától.) A Magyar Ken­der-, Len- és Jutaipar R. T. igaz­gatósága — értesülésünk szerint — meghívta vezérigazgatónak Érti János dr.-t, a Hódsági Kenderipar vezérigazgató­ját és főrészvényesét. Érti vezérigazgató régi, kitűnő szakembere a kender- és len­iparnak, azonkívül családi kapcsolata ré­vén is érdekeltsége van a vállalatnál. Érti vezérigazgatót már múlt évben beválasztot­ták az igazgatóságba. Igen nagy megbecsü­lésnek és szeretetnek örvend és határozott nyereség a vállalat részére, hogy sikerült megnyerni a vállalat élére. A Magyar Kender igazgatósága megszer­vezte a központi műszaki vezetést is, mely­nek élére Horn József, a kitűnő textilszak­ember került, aki Magyarország egyik leg­régibb textilgenerációjának leszármazottja Horn József tapasztalatait és szakmai tu­dását külföldön szerezte és Magyarorszá­gon is már régóta vezető pozíciót tölt be. ►3*53 Jelentős tevékenységet fejt ki a Central Beszerzési Szövetkezet (Az S3 tudósítójától.) Nemrégiben be­számoltunk a Central Beszerzési Szövetke­zet nagyszabású cukorbehozatali tranz­akciójáról. Ezzel a tranzakcióval a vállalat vezetősége — élén királyhelmeci Szentpé­­tery Szilárddal — igen jelentékeny szolgá­latot tett a magyar gazdasági életnek, amennyiben az édesipar­­foglalkoztatottsá­gát az ú­j cukorkampány­­ megindulásáig tel­jes mértékben biztosították. A vállalat igen jelentős mértékben veszi ki részét az állatki­vitelből is. Gróf Teleki Mihály földmívelésü­gyi miniszter egyik be­szédében rámutatott a tenyészállatimportra ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is hogy nálunk bizonyos tenyészállatok ex­portját meg kell szervezni. A Central Szö­vetkezet vezetősége a földművelésügyi mi­niszter ezen útmutatása alapján már be­kapcsolódott — értesülésünk szerint — a tenyészállatkivitelbe is és már e téren is jelentős eredményekről számolhatunk be. Komprizációs üzletei is kedvező mederben folynak és az ország gazdasági életében a mai viszonyok között határozottan jó szol­gálatot tesz. Szentpétery Szilárd igazgató a napokban külföldre utazik fontos üzleti megbeszélé­sek céljából. Utazása — hír szerint — igen jelentős tranzakciók lebonyolításával áll összefüggésben. Vácott is megtelepszik a Hammerli kesztyűgyár (Az RI tudósítójától.) Az ismert pécsi Hammerli kesztyűgyár fejlődésének újabb állomásához érkezett. A gyár tulajdonosai ugyanis elhatározták, hogy újabb kesztyű­gyártelepet, sőt később bőrgyárat is létesí­tenek. Vác városhoz fordultak ebben az ügyben, hogy a város nyújtson segédkezet a gyáralapításhoz szükséges ingatlan meg­szerzéséhez. A tárgyalások az ügyben tel­jes eredménnyel fejeződtek be, olyannyira, hogy a napokban tartandó városi közgyű­lésen a polgármester bejelenti, hogy a pécsi Hammerli-cég 28 holdnyi területet vásá­rolt új gyára részére. A Hammerli-gyár valószínűleg tavasszal már­ megkezdi váci építkezését. 5 m. kir. ositolysorsjáték játékterve páratlan nyerési lehetőséget nyert! Egy sorsjeggyel nyerhető szerencsés esetben: 700.000P Jutalom: 400.000 p Főnyeremények: 300.000 p 100.000 P 70.000 p 60.000 p­­ 50.000 p 2x 40.000 p továbbá: 30.000 P 21 á 20.000 P 32 á 10.000 P stb., stb. Vegyen sorsjegyet a főárusítóknál! Az I. osztály húzása október 19-én kezdődik Sorsjegyárak: I Kffész I Két I Negyed I Nyolcad I 28.- P I 14.— P I 7.- P I Bh P | Tárgyalások az új szalámikampányról (Az HI tudósítójától.) Rövidesen meg­kezdődnek a tárgyalások a földmívelésügyi minisztériumban az idei szalámikampány megindulásáról. A tavalyi készletek termé­szetszerűen utolsó kilóig elfogytak és idén néhány héttel korábban, mint máskor. Ennek az oka részben a belső fogyasztás­­ban, részben a szalámikivitel megindulá­sában található.­­■ Szabó Lajos a Bátaszék-Sárközi Takarék új vezérigazgatója (Az O3 tudósítójától.) A Bátaszék-Sár­­közi Takarék és Hitelbank igazgatósága Pong­rác­z Lajos vezérigazgató ,országgyűlési képviselő elhunytával megüresedett vezér­­igazgatói tisztségre Szabó Lajost,­­a bank eddigi igazgatóját nevezte ki. Szabó Lajos nagy gyakorlattal rendelkező szakember. Mint ügyvezető igazgató fogja az intézetet továbbvezetni. Az elhunyt Pongrácz Lajos nagyrészvé­nyese is volt az intézetnek, részvénypaket­­jét katolikus pap fia örökölte, ki mint fő­­részvényes, a bank igazgatósági tagja lesz. 8 pengő osztalékot fizet a Felten (Az E3 tudósítójától.) A Felten és Guil­leaume Rt. szeptember 26-án tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy részvényenként 8 pengő osztalékot fizetnek. A szelvényeket a Pesti Magyar Kereske­delmi Bank főpénztára váltja be. A Bu­d­esli ügetőverseny Egyesület október hó 1­­3„ 10., 17., 22., 26., 29-én délután ki 7 órai kezdettel ügetőversenyeket tart. Belépi! Jegy: 1. hely 3.- P Hegyjegy 1- P ti bel. 1.50 1*. III. hely — .60 P Különfogadási helyre 5 — P Közlekedés a 75-ös és 76-os számú villamosokon.

Next