Magyar Sütők Lapja, 1928 (26. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-01 / 1. szám
MAGYAR SÜTŐK LAPJA kéri a jelenlévő sütővezéreket, hogy ezt vegyék tudomásul. Felolvassa Scharmnagel müncheni főpolgármester és sütőmester levelét, aki ezen eszme mellett állást foglal és a mozgalomnak a legnagyobb sikert jósolja és meghívja Steiner Gyulát Münchenbe, hogy ott ez ügyben személyesen is tárgyaljanak. Scharmnagel levelét nagy tapssal és éljenzéssel fogadták, amely után szerkesztőnk a jelenlévő fiatalságot felhívja, hogy ezen eszme keresztülvitelében nyújtsanak ők is segédkezet, mert a nemzetközi mesterszervezet minden aknamunka dacára meg fog valósulni és ha nehéz munkába is kerül az öreg sütőket új és modern eszmékkel megbarátkoztatni, a fiatalságra hárul tehát a feladat, hogy ezt a szép eszmét megvalósítsák. Hans Kaes, a sütőitjak egyesületének elnöke meleg szavakkal köszönte meg az érdekes előadást és megfogadta, hogy az eszmét magáévá teszi és a külföldi testvéregyesületeket közös munkára fogja felhívni. BUDAPEST, Kivé-, fűszer-, CDRor-, dió-, morzsa- és mógdarálók különféle nagyságban kézi és motorerőre kaphatók Király Alajos utóda Király Sándor gépgyárában 6. TELEFON: T. 271-50 Javítások elfogadhatóak CSOMAGOLÓPAPÍROK, LISZTES MORZSA ÉS ZSEMLYEZACSKÓK cégnyomással is elsőrendű minőségben kaphatók Hajdú és Bokor cégnél Budapest, VII., Alsóerdősor 8. szám oooooooooooooc Kemence építését: bármilyen stílusban vállalom Vass László. Eger Szervita ucca 50. Az ipari béke feKé£eleí. A Magyar Sütők Lapja számára írta: Huska Vilmos, volt országgyűlési képviselő, a miskolci ipartestület elnöke. Amikor az ipartestületek a céhek örökébe léptek, nyomban látták, hogy az új, modernebb autonómián belül jóval kevesebb lehetősége marad meg annak, hogy az iparűzés rendjét és a szakképesítés érvényesülését a magukszervezeti fegyelme révén ellenőrizzék. Meg kellett elégedniük az autonómia gyengébb pilléreivel, amihez kaptak egy ú. n. látszat-hatósági hatáskört, amiben minden bizonnyal azért tudtak megnyugodni, mert abban a hiú tévedésben éltek, hogy közigazgatásunk majd csak lépést tart az élet szükségleteivel, a szükségszerűség parancsára tanul s megérti, hogy „agrár állam vagyunk“ jelszavával nem lehet a nyugati nemzetek sorába felzárkózni. A modern kultúrállam igényeit a föld túrásából nemcsak versenyképes iparból és kereskedelemből lehet fedezni. Abban reménykedtek, hogy majd egy ilyen hivatását megálló közigazgatás teljes tekintélyével odaáll az állam legproduktívabb tényezői, a tanult iparosok mellé és az iparűzés fegyelmét nem engedi a hétszer kiforgatott gazdasági liberalizmus alacsony számításainak a prédájává tenni. Megvédelmezi a képesítés elvét, amely nálunk magyaroknál tudvalévően a versenyképességgel egyet jelent. A magyar iparosságnak a csalódások és megpróbáltatások végtelen sorozatát kell elszenvednie ezért a tévedéséért. Rettenetes árat kell fizetnie az elmúlt évtizedek mulasztásaiért, és főként azért, hogy ipartestületeibe nem hozta át a céhek fegyelmét. Megelégedett egy kezdetleges bürokratikus munkakörrel, a kari fegyelem és rend fentartását pedig átengedte az ú. n. közigazgatási rendészeti hatóságoknak, amelyek részben hozzánem értés, részben pedig érthető elfogultság és fiskális érdekektől vezettetve a képzelhető legnagyobb mértékig engedték felburjánzani a jogosulatlan iparűzést, a kalmár szellemet, sőt a tisztességtelen versenyt is. A ritka kivételek előtt a legteljesebb lojalitással hajlok meg! Mert, hogy mindjárt a lényegnél legyek, az iparostársadalom nyomasztó helyzetének, panasszal teltségének szinte állandó békétlen-