Magyar Szesztermelő, 1925 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1925-01-01 / 1. szám

XXVIII. évfolyam Budapest, 1925. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Nem tagoknak előfizetési díj: Negyed­évre ... ......................... 25.000 K Tagoknak negyedévi lappótdíja 2000 K Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Köztelek, IX., Köztelek­ u. 8. Hirdetési áraink : Fél oldal 300.000 korona, Vs oldal 150.000 korona, Vs oldal 75.000 korona, V16 oldal 40.000 korona. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetések minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közöltetnek. Állást keresők a díjak felét fizetik­ Újév küszöbén. Visszapillantva a most lezajlott 1924. évre, megálla­píthatjuk, hogy az nagy megpróbáltatásokkal járt a mező­­gazdasági szesztermelő gazdákra, mert a gabonatermés országszerte olyan rossz volt, hogy a gazdák eladó gabonafeleslegekkel alig rendelkeztek, sőt egyes vidéke­ken kénytelenek voltak gabonát vásárolni, hogy a vető­mag- és konvenciószükségletet fedezhessék. Viszont az aranykoronában megállapított rendkívül magas adók olyan megterhelést jelentenek, amely a gazdálkodást különösen rosszabb termés esetén már­­már lehetetlenné teszi. Súlyosbította és súlyosbítja még most is a helyzetet, hogy a gazdálkodás természetének megfelelő hosszú­lejáratú hitel kérdése még nincsen megoldva, a rövidebb lejáratú hitel pedig olyan drága, hogy azt még akkor sem lehetne felhasználni, ha ilyen természetű hitel akadálytalanul lenne kapható. Közismert azonban, hogy eltekintve attól a hiteltől, amely a Magyar Nemzeti Bank útján a hat hónapos gazdaváltókra nagyon kor­látolt mértékben kapható, más elfogadható hitelforrás nincsen s így a gazda, aki ezer bajjal küzd, magára van hagyatva. Csoda-e, ha ilyen körülmények között annak ellenére, hogy a kapások terméseredménye többnyire kielégítő volt s hogy továbbá az új szeszkampány az eddigi előjelek szerint a múlthoz képest kedvezőbbnek ígér­kezik, mégis 46 mezőgazdasági szeszgyár még nem kezdte meg üzemét. Nem kezdte el pedig azért, mert nem volt képes a szénszükségletnek még olyan hányadát sem beszerezni, hogy üzemét megindíthassa és nem kezdte el azért, mert a gabonából nem volt bevétele­s az adóterhek, valamint a gazdasági üzemköltségek fede­zésére kénytelen volt a kapások termésfeleslegeit eladni. Ilyen a helyzet 1924. év végén. A jövő év kilátásai pedig szerfelett bizonytalanok, mert az őszi vetések tekintélyes része elég gyenge, az őszi szántások sok helyen még nincsenek elvégezve, a föld száraz és ha nem jön meg idejében és eléggé kiadós mértékben a nálunk olyannyira szükséges téli csapadék, ha a gyen­gébb őszi vetések még huzamosabb ideig hótakaró nélkül ki lesznek téve a száraz fagynak, igazán nem sok jót várhatunk a jövő évtől. Amikor a mezőgazdasági szesztermelők egy rossz év nyomasztó terhével gondterhesen tekintenek a jövőbe, valóban eljött már az ideje annak, hogy a mezőgazda­­sági szesztermelés kérdése az 1921. XLI. t.-c. olyan irány­ban való módosításával, amint azt már sokszor sürget­tük és egyáltalában egészen új, mindenre kiterjeszkedő szeszadótörvény életbeléptetésével rendeztessék. Anél­kül, hogy ez alkalommal részletekbe bocsátkoznánk, csak azt hangoztatjuk, hogy a mezőgazdasági szesztermelés­nek ismét ugyanazt a védelmet kell nyújtani, amit a múltban 36 éven át élvezett. Vissza kell állítani a boni­­fikációt, az alacsonyabb és magasabb szeszadótételeket, ezen az alapon a fejlődés lehetőségét a mezőgazdasági szesziparnak biztosítani s az alacsonyabb megadóztatás mellett az egyes mezőgazdasági szeszfőzdéknek annyi keretet nyújtani, hogy a szeszfőzés után származó mos­lékkal hat hónapon át a gazdaság állatállományát el­tarthassák. Területében megcsonkított hazánk létalapját a mező­­gazdaság képezi. A mezőgazdaság termelését minden áron fokozni kell s ennek érdekében meg kell erősíteni és fejleszteni a mezőgazdasági szeszipart, amely a mező­­gazdasággal olyan szoros kapcsolatban van. Reméljük, hogy az új esztendőben a mezőgazdasági szesztermelők jogos kívánságait végre mégis csak teljesítik. K­H: Az üzemüket szüneteltető mezőgazdasági szeszgyárosokhoz. Egyesületünkhöz folyton-folyvást azzal a kéréssel for­dulnak az egyes mezőgazdasági szeszgyártulajdonosok, legyünk segítségükre abban, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak által ki nem termelt keretet pótkeret alak­jában sürgősen kiosszák s bár ezt a kérdést állandóan felszínen tartjuk és figyelemmel kísérjük, eredményt még sem tudunk elérni, mert a fel nem épített mező­­gazdasági szeszgyárak termelési törzskeretét már ki­osztották s újabb pótkeret csak akkor osztható ki, ha YIANYAII VEGYIPARI GÉPGYÁR R.-T. Ezelőtt: REICHEL és HEISZLER, Budapest, X., Noszlopi­ utca 1. Telefon: József 90—07, 90—08- r­zesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, szirup- és dextringyárak, kon­­sargenyoim­i»ESTiiXATOR V­zerv- és takarmány­gyárak, vegyészeti gyárak teljes berendezése. • • Mindennemű lepároló­­alapíttatott : 1807. évben. .1 készülékek, extrahálók, besürítők, vancumok, szárítók, autóklavok, tartányok, saválló öntvények, Kártságv. Is márnöklátogatás díjtalan. ki szivattyúk, compressorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása. -—~—a,——.—.—.—a

Next