Magyar Üveg- és Agyagujság, 1938 (39. évfolyam, 1/783-12/794. szám)
1938-01-01 / 1. (783.) szám
4 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAG ÚJSÁG volt, de épp ezért remélhetjük, hogy valamivel tartósabb is lehet. Nálunk az aranypengő megteremtésével elvileg ugyan az aranyvalutájú országok mellé állott a a pénzügyi felfogás, aminek az volt a célja, hogy a belföldi áruivó emelkedését megakadályozzák, viszont valójában a külkereskedelmi forgalomban, a behozatali és kiviteli felárak rendszerével, amelyek 50°/6 körül stabilizáltattak, pénzünk az összes országok pénzéhez hasonlóan, ilyen arányban leértékeltetett. Ez a gazdasági politika határozottan igen jól bevált s jó részben ennek köszönhetjük azt a nyugodt gazdasági fejlődést, amelyben vagyunk. Az elmúlt évben épúgy, mint a megelőző esztendőben, jelentékeny építkezési tevékenység volt, sőt a folyó évben a Madách sugárút építkezésének megkezdésével egy nagyvonalú és számos évre kiható építkezési programm megvalósítását indították meg. Az építkezések finanszírozása az utóbbi években és valószínűleg még jó néhány éven keresztül más alapokon fog történni, mint ahogy azt az azelőtti időkben megszoktuk, miután az építkezési célokra szolgáló nagy amortizációs bankkölcsönök folyósítása megszűnt azért, mert a kibocsájtásra kerülő zálogleveleket a külföldi piacokon a devizakorlátozások folytán nem lehet elhelyezni. Ennek az az eredménye, hogy az elmúlt időkkel szemben ma nem egy erős, jól kereső középosztály helyezi el ingatlanokban megtakarításait bankkölcsönök segítségével, hanem főleg intézmények építkeznek, gyűjtött pénzeik jövedelmező biztos elhelyezése céljából, mint pl. nyugdíjpénztárak, nagyvállalatok stb. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az építkezés kevésbé lesz spekulációs és konjunkturális tevékenység, hanem inkább az ilyen összegyűjtött tőkék és megtakarítások biztosítására fog szolgálni. Az 1937-es esztendő a városrendezési és evvel összefüggő építkezési kérdések tekintetében is egy nagyon érdekes és messzire kiható fejlődést jelentett. A városrendezés tekintetében kiírt pályázaton ugyanis azt a nagyszabású tervet fogadták el, amely a Belváros, a „City“ középpontján keresztül egy új transversális útvonalat kíván létesíteni. Ez az új útvonal a Szabadságtér tengelyéből kiindulva, a Bálvány-utcát 25 méterre szélesíti ki és ez a fő útvonallá kiszélesített út az Erzsébet tér érintésével halad a Bécsi-utcán keresztül arra az új térre, amelyet a főposta lebontásával nyernének, innét tovább a Kossuth Lajos utcát keresztezve, a kiszélesített Egyetem-utcán át a Kálvin-térbe torkolna. Ez a város legforgalmasabb és előreláthatólag legmodernebb útja összekötné a főváros pénzügyi centrumát a város legelegánsabb és legforgalmasabb belvárosi negyedeivel. Kilátást nyitna a Bazilikára és a főposta helyén teremtendő térrel a tervezett új városházára is. A Kossuth Lajos utcától a Kálvin térig terjedő szakasz kiépítésével rendezendő volna a Belvárosnak ósdi és elmaradott, a Duna felé néző Ferenc Józsefrakpartig terjedő része is. Ennek az igazán nagyszabású tervnek, amely Budapestet igazi modern világvárossá alakítaná át, a kezdő lépéseit már nemcsak elfogadta a közmunkatanács, hanem a Bálvány-utca kiszélesbítése céljából a Pénzintézeti Központ Szabadság-tér és Bálvány-utca sarkán épülő palotáját már oly módon engedélyezte, hogy ott a Bálvány-utca 25 méterre szélesbíttessék. A megejtett pénzügyi számítások azt is igazolják, hogy a modern építkezésekből származó magasabb jövedelem a telekértékeket oly módon fogja emelni, hogy ez a nagyarányú terv megvalósítását pénzügyileg is fokozatosan lehetővé teszi. Ez a terv itt Budapesten is megvalósítaná azt, ami a külföld nagyvárosaiban már vagy megtörtént, vagy folyamatban van, hogy azokat a régi városrészeket, amelyek megfelelő terv nélkül épültek és jórészt már elavult házakat tartalmaznak, új és modern városrészekkel pótolják. Minthogy szakmánk foglalkoztatottsága az építkezési tevékenységtől függ, levonhatjuk ebből azt a konzekvenciát, hogy a jövőre vonatkozólag még legalább néhány évig komoly és szép munkalehetőségekkel számolhatunk. Más kérdés azután az, hogy szakmánk tagjai az adódó munkaalkalmakat arra használják-e fel, hogy abból megéljenek és keressenek, vagy hogy egymással szemben tovább folytassák azt a versenyt, amellyel legfőbb törekvésük volt, hogy egymásnak ártsanak. Pedig a modern építészet új iránya mindig több és IFJ. WEISS GYULA TÜKÖR- ÉS TÁBLAÜVEGNAGYKERESKEDŐ BUDAPEST, V., VADÁSZ UTCA 29. „ÜVEGHÁZ“ . TELEFON: 110-114* (3 vonal) m 1. (783.) szám