Magyar Vaskereskedő, 1914. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
A MAGYARORSZÁGI VASKERESKEDŐK, A VAS-, FÉM- ÉS VILÁGÍTÁSI IPAR ÉRDEKEIT FELÖLELŐ SZAKLAP. A MAGYAR VASKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Negyedévre 4 kor. | Félévre 8 kor. | Egész évre 16 kor. Budapest, VI. ker., OyArutoxa 38. szám, II. emeist. TELEFONSZÁM: 318. XIV. évfolyam. Budapest, 1914. Julius 5. 27. szám. MAGYAR VASKERESKEDŐ (KISENHlNDLEIl-ZEITÜNG) megjelenik: MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ár: Szerkesztőség és kiadóhivatal. FELELŐS SZERKESZTŐ! KIADJA: BÍRÓ ÁRMIN A SZERKESZTŐSÉG: A bankbukások és a kisvaskereskedők. Bár előrelátható volt, hogy az utolsó évtized mesterséges banktermelése a legelső válságos korszakban a bankbukások egész sorozatát idézi elő, azt a halál aratást, ami különösen a kis- és középbankok körében legutóbbi időben tapasztalható, senki sem képzelte el. Azt lehetett volna várni ugyanis, hogy a nagybankok, amelyek a pénzbőség idején maguk támogatták a kis- és középbankok alapítását s maguk idézték elő a termékenységet a bankalapításban, segítségükre sietnek a kis- és középbankoknak. Ez azonban nem történt meg s könnyen bekövetkezhetik az az állapot, hogy Magyarországon néhány nagy bank s ezeknek egy csomó betétre várakozó fiókja lesz és mindazok a kis intézetek sorra kipusztulnak, amelyek eddig a kiskereskedőkkel és kisiparosokkal állottak összeköttetésben. A vaskereskedelmi hitel ügyére nagyon is életbevágó jelentőségű, különösen a kisvaskereskedelem szempontjából, hogy a kisvaskereskedőknek rendelkezésére álljon annyi bankhitel, amennyi átmenetileg szüksége van üzletük pénzügyi egyensúlyának rendbentartására. Ismeretes, hogy a vaskereskedés, különösen vidéken éppenséggel nem készpénzüzlet. A vaskereskedő tudja, hogy várnia kell a pénzére, akár gazdálkodónak akár iparosnak, de különösen, ha az úri közönségnek hitelez. A mi vásárló közönségünknek abszolúte nincs érzéke a kereskedők hitelrendszere iránt. Nekik egészen közömbös, hogy a vaskereskedőnek 3—4 hóra föltétlenül fizetnie kell a nagykereskedőnek és gyárosnak. Pedig a vaskereskedőnek elő kell teremteni a pénzét s a legjobb forgalmú, rendezett viszonyok között élő vaskereskedő is rászorulhat a bankkölcsönre. Hányszor felmerül azonban olyan eset, hogy egy-egy törekvő ember, — éppen mert kinnlevőségeit nem tudja idejében behajtani — nehéz helyzetbe kerül s csak a kölcsönpénz segítheti ki a válságos helyzetből. A vaskereskedők eddig eleven összeköttetésben is voltak a kis- és középbankokkal s a bankok is szívesen adtak kölcsönt a vaskereskedőknek, mert a vaskereskedelem üzleti viszonyai — daczára a szakmánkban is pusztító versenynek, — általában jobbak voltak, mint a legtöbb szakmáé. A vaskereskedő eddig számíthatott arra, hogyha nehéz helyzetbe kerül, kisegíti valamelyik bank. A kis- és középbankoknak ez a rendkívül fontos közgazdasági missziója valósággal a minimumra csökkent a legutóbbi válság alatt. A nagybankok a legelső riadalomra megvonták a kis- és középbankoktól a hitelt, ezek természetesen sorra beszüntették a kölcsönt, a kiskereske kérjem Az ajánlatot horganyzott és zománcozott bádogedényre« == Kartelen kívül. = FUCHS ÉS SCHLICHTER BUDAPEST, VI., bádog- és zománczáru gyár, Jász-utcza 7—9.