Molnárok Lapja, 1909 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
Malomiparunk egy éve. — Irta : Bacher Emil, vezérigazgató. — — Minden jog fenntartva. — Az 1908. évben a malomüzlet, mely a heves árhullámzások jegyében állott, oly válságos lefolyású volt, amely élénk világításba helyezte azon szervi hiányokat, melyekben malomiparunk mindegyre laborál és amelyek ezen ipar czélirányos működését lehetetlenné teszik. Ezen szervi bajok orvoslása nélkül mezőgazdaságunkra nézve döntő fontosságú búzatermelésünknek okszerű és vámpolitikánk szellemének állandóan megfelelő értékesítése a jövőben sem fog sohasem sikerülni. Az e téren szerzett tapasztalatok kritikai vizsgálatának és gyakorlati hasznosításának legközelebb külön czikket fogunk szentelni, míg ma arra szorítkozunk, hogy a rendelkezésre álló tér keretében csak a legmarkánsabb jelenségeket domborítsuk ki. A tavalyi visszapillantásunkban*) kifejtett tényezők: elsősorban annak a lehetetlen volta, hogy vámvisszatérítés hiányában a vámkülföldi piacokon helyt állhassunk; az osztrák fogyasztás, melynek az „egyetlen“ vevő szerepe jutott osztályrészül, a jelzett körülményre támaszkodó passzív ellentállása; a fogyasztásnak azon intenzív megszorítása, amely a búzaliszteket általában és az aránytalanul megdrágult kenyérliszteket különösen sújtotta ; végül az őrlési költségeknek az elkerülhetetlenné vált üzemmegszorítás szükségszerű következményeként beállott megdrágulása: mindmegannyi oly tényező, melyeknek összeműködése a piacot minden támaszától megfosztotta és az áraknak válságszerű lerombolását eredményezte, ami januárban kezdődött és áprilisban érte el a legmélyebb pontot. Ennek megvilágítására szolgál a következő tabella: Ez visszatükrözi azon vonaglásszerű kóros hullámzásokat, melyeknek búzapiaczunk az év egész folyamán színhelye volt. A malmoknak megint az a hálátlan szerep jutott osztályrészül, hogy ilyen heves és gyakori árhullámzások közepette az ellentétes érdekeket képviselő termelők és fogyasztók között ütközőül szolgáljanak, mely visszás helyzet malomiparunk ellentállóképességét a legkeményebb próbára tette. E keserves kényszerhelyzet nyomásának engedve, malmaink — bár megkésve — de végre mégis elhatározták, hogy üzemüket — január elsejétől aug. elsejéig terjedő érvényességgel — heti négy üzemnapra közösen megszorítsák, mely üzemmegszorítást július elsejétől 15-ig egy igen költséges teljes üzemszünet követett ; mindennek daczára az első félév csaknem valamennyi malomnál nemcsak a tőkék és tartalékok kamatainak teljes fölemésztését eredményezte, hanem többékevésbbé érzékeny veszteségekkel is zárult. Ennek ellenében a malmok ezen gyökeres éhezőkúrája — az összes lisztkészleteknek a közös vámterület minden részében történt kiapadásával egyetemben — megteremtette azon egészséges, hasznot hajtó őszi üzlet alapját, amely Ausztria összes tartományaiban eszközölt nagyszabású liszteladásokat hozott és az augusztus-novemberi négy havi időszakban — számos ausztriai vízimalom kárára beállott állandó vízhiány által támogatva — a budapesti malmok teljes, illetve hat napi üzemét kielégítő mértékben táplálta. De már októberben — amidőn búzaáraink 1202 forintra emelkedtek — és még inkább novemberben, amidőn az őszi vetések kedvezőtlen viszonyai, az alacsony vízállás, valamint az aggasztó politikai helyzet átmenetileg diadalra juttatták azt a jelszót, hogy Budapesten, mint kiviteli centrumban megszületett az „import-paritás“ : lisztárainknak fentebb jelzett örvendetes vonzóereje Ausztriában tökéletesen megszűnt. Az olcsó árakon előre vásárolt lisztek átvétele friss tempóban ment ugyan, de az új eladások eszközlésére irányuló törekvések hajótörést szenvedtek az ausztriai fogyasztók egyetértő, legyőzhetetlen ellentállásán, akiknek saját malmaik, az ausztriai búzának hasonlíthatatlanul olcsóbb árai által támogatva, jelentékenyen olcsóbb lisztárakat nyújtottak és nyújthatnak még ma is. Ebben az újabb kényszerhelyzetben a malmoknak, alig négy havi normális üzem után, nem maradt egyéb hátra, mint hogy újból az üzemmegszorítás rendszabályához folyamodjanak, amely december elsején lépett életbe és a budapesti malmokra azon kötelezettséget rótta, hogy hetenkint átlag 270 napig szüneteljenek, míg a vidéki nagy malmok, amelyeknek szünetelési kötelezettsége átlag heti 172 napot tesz, előreláthatólag ezt meghaladó üzemszünetelésekre fognak kényszerülni. Az első félév jelentékenyen redukált kiviteli számadatait tartalmazó alábbi tabella egyben illusztrálja Ausztria-Magyarország búzalisztfogyasztásának a magas színvonalú árak eredményezte rendkívüli elaszicitását, mely fogyasztás mérvét ezenkívül a rozsnak, hüvelyes veteményeknek, burgonyának és egyéb kenyérsurrogátumoknak mennyisége és ára is befolyásolja. Az 1908. január—júliusi hét havi időszakban lisztkivitelünk (nettó, a behozatal levonásával) volt: az 1907. év ugyanazonos időszakában Ausztriába és Boszniába 2,934,519 q 4,515,467 q a vámkülföldre 208,8*25 „_______412,648 „ összesen 3,143,344 q 4,928,115 q ennek búzaegyenértékese 4,191,125 „ 6,570,820 „ Búzakivitelünk (nettó, azaz a behozatal levonásával) az 1908 január—júliusi időszakban, Ausztriába és 1007 azonos időszaka Boszniába 1,928,045 q 3,111,256 q a vámkülföldre _________303 , 106,000 „ összesen 1,928,348 q összesen 3,227,256 q ebből le: (behozatal)_____5,711 „ összesen 1,922,637 q úgy, hogy az előző év ugyanazon időszakával szemben a búza és liszt (ez utóbbi búzára átszámítva) kivitele a következő apadást mutatja: 3.296.142 q Ausztriába, 383.182 q a vámkülföldre anélkül, hogy Ausztria a vámkülföldről behozatalra szorult volna. Az osztrák-magyar monarchia január 1-étől szeptember 30-áig mindössze csak 26.151 q búzát és 23.059 q rozsot importált. Az új aratási Campagne augusztus— novemberi 4 havi időszakában lisztkivitelünk Ausztriába örvendetesen föllendült, mint a következő táblázat mutatja: Lisztkivitel Ausztriába és 1907 1906 Boszniába 2,791,393 g 2,026,753 g 2,762,583 g g vámkülföldre 152,730 , 166,587 , 277,472 „ g| összesen 2,944,123 q 2,193,340 q 3,040,055 g ).1 buzaegyenért. 3,925,497 „ 2,924,453 „ 4,053,406 „ ”3 míg a buzakivitel (nettó, a behozatal levonásával) az 1908. augusztus—novemberi időszakban Ausztriába 1907 1906 és Bősz- ugyanazon időszakban mába ... 1,968.001 q-t 1,914.770 q-t 2,674.240 q-t A vám külföldre ..._____2,777 . 6.243 , 192,028 „ Összesen 1,970.778 q-t 1,921.013 q-t 2,866.268 q-t tett ki. A hajózás beszüntetése, a magyarországi és ausztriai búzaárak között a mi rovásunkra fennálló — és a drága vasúti szállítás által még jobban kiélesedett — áthidalhatatlan disparitás (Ausztriából búza ma átlag a következő árakon kapható: Csehországban 1175—12'25, Prágában 12’—12'40, Felső-Ausztriában 1175—12'—, Alsó-Ausztriában 12 12'30, Galicziában — csekélyebb minőségű — 11 forint) továbbá az olcsó árakon bőségesen kínált rozs, amely ezenfelül még Németországból beözönlik 1903. 80 kg. fajsúlyú tiszavidéki búza készpénzára hónap legmagasabb árfolyam legalacs. árfol. havi különbözet 100 kg.kint kor.-ban január 13*— 12*021/2 1*95 február 12-35 11*571/2 1*55 márczius 12*60 11*571/2 205 április 1215 10*95 2*40 május 12*60 11*60 2 — június 13*25 11*65 3*20 július 12*80 11*45 2*70 augusztus 11 87V2 11*171/2 1*40 szeptember 12*05 11*421/2 1*25 október 12 77V2 11*721/2 2*10 november 13*621/2 12*50 2*25 deczember 13*321/2 12*821/2 1 — * Lásd a „M. L.“ 1907/52. számát.