Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-24 / 25. szám
Budapest, 1922. junius 24. MOLNÁROK LAPJA törvényczikkével együtt már junius 31-én lejár, másrészt pedig mert éppenséggel nem valószínű, hogy az új nemzetgyűlés hajlandó volna ezt a törvényczikket mai formájában, változatlanul a jövő kampányra kiterjeszteni. Átmeneti jellegűnek tekinthető ez a várható intézkedés már azért is, mert a pénzügyminisztériumban nem ejtették még el véglegesen a pénzben fizetendő őrlési adó tervét. * A fenti értesüléshez mi magunk részéről egy, a kartársaknak szóló intelmet kell hogy fűzzünk. Nagyon természetes, hogy közlésünk nem azt czélozza, hogy a szóbanforgó átmeneti intézkedéseket a malomtulajdonosok — éppen átmeneti volta miatt — ne vegyék a legkomolyabban és ne tartsák be a rendelkezéseket a legpontosabban, mert kétséget nem szenvedhet, hogy a rendeletek megszegői vagy hanyagon, hiányosan teljesítői nem számíthatnak adódó esetben kíméletre. Kétségtelen ez különösen azért, mert a kormánynak már tekintély okából is szigorúan ügyelnie kell arra, hogy az ellenőrzéstől már némileg elszokott malmok is lelkiismeretesen eleget tegyenek törvényes kötelezettségeiknek. És ismeretes, hogy ilyen esetekben a hatóságok nem idegenkednek az „elrettentő példák“ statuálásától. Ezt szükségesnek tartottuk hangsúlyozni, nehogy közleményünkből valamelyik kartársnak végeredményben kára származzék. Alakul a helyzet. Inkább azt írhatnók, hogy bonyolódik. Az ország malomiparosai sóvárogva várják a híreket, hogy mit sikerült kiverekednie azoknak a szakférfiaknak, akikben megbízik és akik éjjel-nappal ez idő szerint a függő kérdések tömegének megoldásán fáradoznak. A f. hó 18-iki kongresszus óta sikerült belevinni a politikai életbe a vámmalmokra nézve létérdeket képező felfogásokat és most vállvetve dolgozunk. Óráról-órára változik a helyzet (erről a közgazdasággal komolyan foglalkozó napilapok beszámolnak) és ha most konkrét tényeket nem említünk, annak oka az, hogy még félhivatalosan sem kívánunk olyan adatokkal szolgálni, amelyek nem véglegesek. Szóval, a 15-ös bizottság pár napon belül pozitív tényeket tudathat. Annyit máris kimondhatunk, hogy 1. június 1-ig fixírozott álláspontokkal számolhatunk és 2. a vámmalmok terhei lényegesen könnyebbek lesznek, mint eddig, mert a tavalyi tehertételeknek még felét sem vállalhatják, még a 10%-ra leszállított vám arányában sem, 3. az őrlési adótörvény paragrafusait nem lehet júliusban a molnárra ráhúzni. Molnár-bírók bejelentése. A m. kir. köz-------------------------------élelmezési miniszter 21763/1922. malomszám alatt valamennyi GOK-kirendeltséghez alábbi rendeletet intézte: Tudomásul és miheztartás végett csatoltan küldöm meg a vámőrlő malmokkal kötött u. n. kontingentálási szerződésből eredő vitás ügyekben eljáró választott bíróság szervezete és eljárása tárgyában kiadott 4935/1922. M. E. sz. rendelet egy példányát. A rendelet alkalmazására — az 1. és 2. szakasz értelmében — természetszerűleg csak akkor fog sor kerülni, ha egyes malmoktól az általuk elvállalt gabonamennyiségen felül egyetemleges kezességük alapján további teljesítést követelnek és érdekelt malmok a körzethez tartozó többi malommal szemben visszkereseti jogukkal élni kívánnak. Ezidő szerint csupán a 4. szakasz végrehajtásáról kell gondoskodnunk, miért is a 4. szakasz 2-ik bekezdésében kapott utasításnak megfelelően, a következőket rendelem el: 1. Legkésőbb folyó évi június hó 19-én adja postára a következő szövegű körlevelet a kirendeltség területén működő valamennyi malomnak (darálónak), kivéve azokat, amelyek a termésév eleje óta mindmáig ellenőrzés alatt vannak: „A m. kir. kormány a 4935/1922. M. E. sz. rendeletben olyan választott bíróság felállítását rendelte el, amely hivatva van az őrlési adónak kontingentálása körül előállott sérelmek orvoslására. Ennek a választott bíróságnak működése minden egyes malomtulajdonosra nézve igen nagy fontosságú, mert amennyiben a körzet területén bármilyen mennyiségű gabonát enged el bármely malom kontingenséből, jogában áll az elengedett gabonamennyiséget az egyetemleges felelősség alapján a körzet bármely malmára bármilyen mértékben áthárítani. A választott bíróság elnöke az illetékes kir. törvényszék elnöke vagy egy általa kirendelt ítélőbíró lesz, a bíróság egyik tagját a közélelmezésügyi miniszter úr nevezi ki, másik tagját a körzet malomtulajdonosainak kell az ugyanazon körzetben működő malomtulajdonosok sorából kiválasztani. A választott bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Ezek előrebocsátásával és annak ismételt hangsúlyozásával, hogy minden molnárnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy megfelelő molnárbíró képviselje a körzet érdekeit, felhívom, hogy legkésőbb folyó évi június hó 24-ig jelentse be nálam írásban, hogy a körzet molnárai közül kit kíván a választott bírósághoz molnárbirónak küldeni." Jelentésében kérem egész röviden csupán a következők közlését: „Alulírott..............................községbeli malomtulajdonos a körzetemhez tartozó molnárok közül ........ malomtulajdonos urat, aki................. községben lakik, kívánom a körzet választott birájául kiküldeni. ..................... (aláírás.)“ Folyó évi június hó 24. után postára adott bejelentéseket figyelembe nem vehetek. 2. Folyó évi június hó 28-án osztályozza a beérkezett jelentéseket a malom egyetemleges felelőssége szempontjából alakított körzetekként külön-külön és állapítsa meg, hogy körzetenként a) hány darab felhívás ment ki, b) hány darab felelet érkezett, c) mely molnárra hány szavazat esett s igy d) körzetenként mely molnár kapta a legtöbb szavazatot. 3. A körzet választott birájának az összes szavazatok számára való tekintet nélkül az a malomtulajdonos tekintendő, akire a legtöbb szavazat esett, amennyiben pedig két vagy több malomtulajdonosra egyenlő számú szavazat esne, sorshúzással választandó a körzet választott bírája. 4. Legkésőbb folyó évi június hó 1-én tegyen hozzám rövid jelentést a 2. alatt a), b), c) és d) alatt felsoroltakra nézve, végül 5. ugyancsak legkésőbb folyó évi június hó 1-én jelentse a 4935/1922. M. E. sz. rendelet 6. szakasza szerint illetékes kir. törvényszék elnökének — fenti számra való hivatkozással — a malmok által a szóban forgó kir. törvényszék szempontjából érdekelt körzet vagy körzetek választott ülnökének vagy ülnökeinek nevét és lakhelyét. Budapest, 1922. évi junius hó 13-án. _ Férfi s. k. Zsákok óvadéka. (A m. kir. közélelmezésügyi miniszter 22.000— 1922. Ké. M. számú rendelete.) A 33.305/1921. Ké. M. számú rendelet 2.§-ának 1. bekezdését a következőképen módosítom: „ Az őrleményt kiszolgáltató fél minden liszteszsák után 250 K, minden korpás zsák után pedig 200 K óvadékot követelhet és ezen óvadék lefizetése előtt az őrleményt kiszolgáltatni nem tartozik. A biztosítékon túl a zsákokért egyebet követelni nem szabad“. A 129.716/1921. F. M. sz. rendelet ezzel hatályát veszti, a 33.305/1921. Ké. M. sz. rendelet egyéb intézkedései azonban változatlanul érvényben maradnak. Ez a rendelet kihirdetésének napján (június 18.) lép életbe. Romániai belföldi Ami még a lisztexportnál is szabad forgalom. Jobban érdekli a malmokat --------------------- — írja az Erdélyi és Bánáti Molnárok Lapja — és ami az üzemek exisztencziális létét jelenti, az a belföldi szabadforgalom visszaállítása. Illetékes helyen érdeklődtünk, hogy Constantinescu miniszter a szabadforgalom visszaállítására törekszik. Beszéltünk egy Constantinescuhoz közelálló vezető állást betöltő politikussal és kijelentette, hogy a minisztertanács hosszú tárgyalások után elfogadta Constantinescu miniszter álláspontját, aki a rossz termeléssel és a molnárszövetségek állandó panaszaival bizonyította, hogy a forgalom megFuvardijpótlékok a kontin- Gyakori a pagensgabonák után. nasz, hogy a gyűjtőmalmok nem akarják megfizetni a tíz kilométernél nagyobb utat megtett kontingensgabona-beszállításokért járó fuvardijpótlékokat. A kifogás többnyire az, hogy a megtett út rövidebb tíz kilométernél. Nyomatékosan figyelmeztetjük a kartársakat, hogy nekik ez a pótlék a tíz kilométert meghaladó útrészlet után (15 kilométernyi útnál, pl. 5 kilométer után stb.) rendelet szerint jár és minden körülmények között kifizetendő. Vitás esetekben a községházakban mindenütt felfekvő hivatalos „távolsági kimutatás" adatai mérvadók. A gyűjtőmalmok akadékoskodásai annál furcsábbak és alig érthetők, mert hiszen ők a pótlékot korántsem a maguk zsebéből fizetik, hanem azt nekik a Futura megtéríti. 343 szorítása a konszolidáczió és a termelés teljes csődjéhez fog vezetni. A minisztertanács korrigálni akarva az előző kormányok iparpártolásnak nem mondható politikáját, elfogadta az indítványt és így az új kampányban a belföldi forgalom teljesen szabad lesz. A gabona- és lisztkész- elrendelő 2636—letek bejelentését 1922. M. E. sz. --------------------rendelet módosítása tárgyában a m. kir. központi statisztikai hivatal tanácstermében (II., Keleti Károly u. 7.) folyó évi junius hó 26-án d. e. 12 órakor az érdekeltség bevonásával értekezlet tartatik, amelyen az Országos Molnáregyesület is képviselve lesz. A cseh malomegyez- Annak idején megemlékeztünk mény feloszlása a cseh malmok egyezményének létrejöttéről, amelytől az ottani ipar versenyképességének jelentős fokozását remélte- Mint most értesülünk, az egyezmény máris felbomlott, mégpedig azért, mert az egyezményen kívül álló és a külföld konkurrenciája folytán az egyezményes malmok jórésze az előírt kalkulációkat nem tartotta be. Az eladási feltételekre és az egységes gyártásra vonatkozó előírások is érvényen kívül helyeztettek. Földreform és vámmalmok. Az 1920. évi --------------------------------XXXVI. térczikk alapján a földreform czéljából megindított értékmegváltások meglehetős gyors ütemben haladnak előre s nem fog már túl hosszú ideig tartani, mig a nagybirtokok helyén a kisgazdák ezrei művelik majd a földet. A reform keresztülvitele igen élénken érdekli a vámmalmokat, hiszen a kisgazdaexisztenciák az ő üzletfeleik, ezeknek megsokasodása tehát minden emberi számítás szerint a vámmalmok forgalmát fogja gyarapítani. Már ezért sem akadatolt a vámmalmosok egy részének bizonyos idő óta észlelt pesszimizmusa, arra most kevesebb ok van, mint valaha. Ezen fejlődésben van egy jó adag isteni igazság is: a nagymalmok már az idén valószínűleg sok román gabonát kaptak őrlésre, nem fogják tehát túlságosan megsínyleni, ha az előszeretettel velük dolgozó nagybirtokok száma és az onnan jövő nyersanyag kissé megcsappantaná a nagymalmoknak könynyen pótolható, nem túljelentékeny hiányt, ami a kismalmoknak hatalmas, létbiztosító munkatöbbletet jelent. Malomipari kísérleti állomás Megemlékeztünk az-és a munkásságra^*’ ,a közélet-—— -------------mezési minisztérum nagyobbszabásu malom- és sütőipari kísérleti állomást szándékozik felállítani s azt a megjegyzést fűztük hozzá, hogy ez egy kedvező alkalom volna a rég sürgetett molnáriskola létesítésére, mert arra iparunknak égető szüksége van. Az Élelmezési munkások országos Szövetségének hivatalos közlönye most foglalkozott ezen híradásunkkal, az új intézményt örömmel üdvözli, de azt a nagyon is érthető kívánságot fűzi a hírhez, hogy az említett állomás ne csak „elszigetelt tudósoknak“, hanem a munkásságnak is hozzáférhető legyen, amely ott tanulni akar, hogy az államnak még hasznosabb polgárokat nyújthasson. Újból utánajártunk az ügynek és őszinte megelégedéssel jelentjük, hogy a munkáslap kívánságával nyílt ajtókat dönget. A nevezett kísérleti állomás — mint velünk a legilletékesebb helyen közül — tudományos és gyakorlati czélokat van hivatva szolgálni s az utóbbiak közé tartozik a munkásnevelés is, amely az intézmény fejlődésében egy későbbi, de korántsem távoli fázist képez. Elhatározott dolog tudniillik, hogy az állomás keretében tanfolyamokat rendeznek majd az érdekeltek számára, amint az a külföld hasonló intézményeinél szokásos és akkor a munkástovábbképzés ott mindenki számára annál is inkább elérhető lesz, mert intézőhelyen nem fognak az anyagiakra nézve nagyon követelődzők lenni. Az egész egyelőre, mint annyi minden más, pusztán helyiségkérdés, de ennek megoldása ma már nem kétséges és belátható időn belül várható.