Molnárok Lapja, 1926 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-02 / 1. szám

Budapest, 1926. január 2._______­­ MOLNÁROK A­LAPJA* 1­u­ dást, hogy az, átcsapatü­regben (b) egy fal lett beépítve, mely a külső­­oldalakon behatoló lég­áramlatot elválasztja, miáltal a két elválasztott légáramlatnak (c) lesz ivónyitásai az átcsapatüreg­­ben elhelyezett (d) szabályozócsappantyú segélyé­vel egymástól függetlenül beállíthatók. A szívószekrények az átcsapatfogó rostély felett való kettéosztásából származott az a további előny, hogy a gép csekély szerkezeti változtatással köny­­nyen 4-részűvé alakítható át. E czélból szükséges a szitakeretek,­­valamint a sziták alatt lévő gyűj­tőgaratok mindkét oldalán való kettéosztása, te­kintve, hogy ezen esetben­­4 gyűjtőcsiga alkal­­maztatik. Gondoskodni kellett továbbá arról, hogy a termékek összekeveredése meggátoltassák, a le­vegő egyenletes behatolása biztosítva, a belső tisz­­títórészekből való mintavétel könnyű legyen stb. Mindezen követelmények oly tökéletes módon let­tek megoldva, hogy a négyrészű gépnek 2 kettős géppel szemben semmiféle hátránya nincs. Sőt lényeges előnyei, hogy nem igényel nagyobb haj­tóerőt, mint egy kettős gép, a meghajtást illetőleg épen úgy, mint a kettős gépnél, csak egy meg­hajtás szükséges. Elhelyezése a sima hengerek fölé sokkal könnyebb, mint a kettős gépé és így csigák vagy áthordó-felvonók szükségtelenné, vál­nak. Beszerzését is megkönnyíti az a körülmény, hogy ára lényegesen alacsonyabb 2 kettős gép árá­nál. Ezen felsorolt előnyök mellett még egy igen figyelemreméltó körülmény veendő tekintetbe, az t. 1. hogy egy gép felállításával a dara- és dereze­­tisztítás - rendszerrel szaporodik. Ez kétségtele­nül lényeges javítás, miután a malomban soha­sem lehet elegendő tisztítórendszer, hogy megtisz­títsuk azon termékeket, melyek­­megtisztításával lényegesen szebb liszteket kapunk, mintha azok tisztítatlanul vezettetnek az őrlőhengerekre. Pl. egy 6 töretőrendszerrel bíró malomban az első tö­ret daráit és derczéit nem vezethetjük a második és harmadik töret daráival és derczéivel, mivel az első töret daráiban rendszerint előforduló piszok, mint csira, konkoly- és bükkönyhéjak stb. a fogas­lisztekben meglátszanak. Külön kell vezetnünk a negyedik töret daráit és derczéit, melyekből töké­letes tisztítás után az azokból előállított lisztek egy részét a nullás-, más részét a kettős lisztbe vezethetjük. Ugyancsak tisztítani kellene a máso­dik töret daráinak álcsapatait is. Ezekből következik tehát, ha mindezen termé­keket tisztítva ve­zetjük a hengerekbe, nagyobb­ lesz a fehérliszt-kiőrlés és ha még a kivonatdarák finom átmeneteit a szitáról ismételten tisztítjuk, úgy a duplafogós lisztmennyiség is jelentősen emelkedik. A kereskedelmi malmokban ezen utántis­ztítás nemcsak a kivonatdaráknál alkalmazható, hanem a nullásdercze, lángdara stb. átmeneteit és átcsa­patait szintén tisztítás alá vethetjük. Egy közép­nagyságú malomban a fentebb leírt négyrészű dara- és derczetisztítógép felállítása teljesen ele­gendő az átmenetek és átcsapatok tisztítására. Ezen fejtegetéseim­­ után, azt hiszem minden molnár egyetért velem, hogy egy ilyen gép felállí­tása feltétlenül rentábilis, mivel a termékek javí­tásával elért eredmények biztosítják a gép legrö­videbb időn belül való amortizáczióját. Betzler Ferencz «§» ♦ MOLNÁR-ESZMECSERÉK♦ — Közös rovat minden molnárnak — Panaszok az idei lisztre ... Amit a természet és idő­járás tönkretesz avagy részben kárt okoz, azt semm­i­­kép sem lehet jóvátenni. Legfeljebb­ minden lehetős eszközzel és tudásunk megfeszítésével is kényszerülünk a bajokon segíteni azon törekvéssel, hogy a hasznosí­tást és értéket a normális szokások szerinti minőség­ben minél jobban elérjük. Bennünket, molnárokat, legközvetlenebbül a gabona­félék termési minősége érdekel, mert hiszen tőlünk várja a fogyasztóközönség, de még a saját létérdekünk is, hogy azt, ha még nem oly tökéletes minőségben kerül is hozzánk, minél kifogástalanabbul dolgozzuk fel és abból a szükségletnek megfelelő színű és használ­ható minőségű liszteket állítsuk elő. Joggal állapíthat­juk meg tehát, hogy a gabonafélék ismerete és tanul­mányozása a molnármesterség­­megtanulásának és szakszerű gyakorlásának első és legnélkülösíhetetlenebb feltételét képezi; csak azután következik a malom be­rendezésének ismerete. Molnárnyelven: a jó búza fokozza a versenyképes­séget, a rossz minőségű pedig redukálja, bonyolulttá­ teszi. E jelenség bebizonyul az őrlési eljárások egész vonalán, amely éppen azért olyan változatos és folyton fejlődést igénylő, hogy bármely termési idény eshe­tőségeivel számolva, rendszereinek és eszközeinek töké­letessége által a versenyképesség biztos fokát elérje és megtartsa. Minden termési évben van — bármily sikerült is a termés — itt-ott gyengébb, sőt rossz minőségű ga­bona is, de elenyészik az általános jobbak között s igy nem is, vagy alig jelentkezik számbavehető pa­nasz a liszt minőségére. Az idei termésminőség azon­ban, mi­után az csaknem általánosan nedves és sok helyen csirás lett a kedvezőtlen időviszonyok között, érthető, hogy több panasz fordul elő a lisztre és ke­nyérsütésre is. Ez mindenesetre elég baj. Kell tehát vele foglalkoz­nunk. Hasonló kellemetlenségek kikerülése végett ke­resnünk kell a bajok okát és orvoslását, amely sok­féle, de főkép négyféle okból származik. És pedig: 1. a termelő­ lehet hibás, mert habár nem is tehet a rossz időktől eredő bajokról, de mégis neki van módjában az első mentési munkákat megtenni, hogy gabonája tönkre ne menjen, mert csak olyan lisztet várhat, amilyen búzát visz a malomban. Rendszerint jobbat kap; 2. az olyan mólnak, aki nem ismeri Vagy figyel­men kívül hagyja a recbizott gabona minőségét és nem aszerint őröl, ahogy az kívánja; 3. a malomberendezés, amely nem rendelkezik kellő és helyes felszereléssel a hozott őrlemény minőségéhez,. . 4. a sütő vagy gazdaasszony, aki nem tesz kü­­lönbséget gyengébb és erősebb minőségű liszt között: vízhozzáadás, kolesütési idő és sütés tekintetében. Ha vesszük, hogy a négy eshetőségnek közös szerepe van a dologban, nem csuda, ha megtörténik a baji. Hossz liszt oka lehet helytelen vagy hosszú raktáro­zás, valamint szállítás alatti sors (megázás, beszívó­­dás, fagyás, stb.), de egy biztos: az, hogy a panaszok­ fogynak, vagyis azok átmeneti jellegűek. S egy-egy adott esetben egyszer, legfeljebb kétszer fordult elő, mi­vel úgy a malom, mint a sütők esetleg az első vagy második ténykedést tévesztette el, ami a későbbi vi­gyázattal rendesen javul. Mindezeken kívül a rossz lisztnek okait jó szakem­ber és csakis a helyszínen állapíthatja meg. Tulajdonképpen nem is a bajok okát megállapítani a fődolog, hanem annak elejét venni. Az idén pl. erre kell figyelni: a koptató s különösen a hámozó­­gép verőléczeit kijjebb kell állítani, hogy intenzívebben dolgozzon, hogy a csirát okvetlen kivegye a búzából, mert a csira a lisztkeveredést elősegíti és a sikert, gyengíti. Inkább több koptatási veszteség legyen, mint rossz liszt. Vizet pedig abszolút semmit, vagy ha a körülmények és berendezés úgy kívánja, csak csekély mennyiséget az idei búzának. Elég gyenge az úgy is. Inkább legyen egy árnyalattal szerényebb a liszt színe, mint­sem az úgyis csekély sikértartalom gyengüljön. Törekedjünk minél hidegebben —­ tehát nem forrón — őrölni és minél rövidebb eljárással és kevesebb lesz a panasz a Lisztekre.­ Czélszerű félmagasőrlési eljárás. A többféle eljárású és különböző berendezésű félmagasőrlést folytató mal­moknak mutatunk be a mellékelt diagramban egy pél­dát. Amely első­sorban azért is érdemel­­figyelmet, mert kisebb berendezéssel rendelkező malmot czéloz. Másodsorban pedig csak kétszeri töretéssel, tehát egy menettel teljesen kész munkát végez, megfelelő ke­zelés mellett, elég gyorsan és kifogástalanul. Munka­teljesítménye által — bár az a vidék igényeitől és a búza minőségétől függ — megfelelő hasznot biztosít. Már az is előnye az ily kisebb berendezésnek, hogy ott, ahol kis tételekben is kell a közönségnek őrteni, kevesebb összevegyülése van az egymást követő és kü­lönféle minőségű búzának, úgy, hogy néhány kiló kü­­lönbséggel teljesen a saját búzájából nyert liszteket kaphatja meg, — amire még sok helyen súlyt helyez az őrlető, — nem úgy, mint egy­ nagyobb, vagyis hosszabb sorozatú berendezésnél, ami könnyen érthető. Elmaradhat a többszöri töretést igénylő visszaöntés vagy vezetés, a sok helyet foglaló molyfészek-tartá­­nyok, mivel kétszeri töretés is teljesen elegendő ezen élj­írással a búzából a megfelelő darák és fehér lisz­tek­ kiválasztására, épp fúgy, mint a­­kenyérliszt és korpa kifogástalan előállítására. Egyúttal időben is nyereségünk van, ami nem meg­vetendő, főkép a mai viszonyok között. Amint a rajzon látható, a koptató-rendszerről le­jött tisztított búza reámegy az első pár rovátkolt hen­gerre, amely az 1. töretést végzi, innen a sikszita egyik szakaszába terelődik. Annak átmenete megy a másik pár rovátkolt hengerre, mely a 2. töretést végzi, szin­tén egyik síkszála-szakaszba, amelyről ,az átmenet a kőjá­ratra kerül, onnan annak szitájába és kész. Az első és második töretek goromba darái egy dupla Reform-darattisztító egyik felére, a finom darák a má­sik felére vezetve. A tisztított darák az első sima hen­gerpárra, a daratisztíta átmenete és álcsapatai az első sima henger szitájának átmenetével a 2. sima henger­párra, ennek szitaátmenete a kőre vezettetik a kor­pával együttes időrlésre. A lisztek minőségük szerint összevéve, vagy külön rávezetendők egy keverőcsigára, ahol külön-külön, esetleg egységessé keverve lezsákol­ható. Különös előnye ezeken kívül e kis berendezésnek, hogy 4X, 6X, sőt 8X is törethetünk, ha kereskede­lemre is akarunk dolgozni, tehát teljes magas őrlést produkálhatunk. Ez esetben, tekintetbe véve a búzaminőséget (ti­­szavidéki, dunántúli, stb.) alkalmazzuk a szitabevona­­tokat, a töretést pedig annak megfelelően 4x6X­ X fo­gatjuk, a daratisztító kereteinket pedig esetleg töre­­tenként is kicseréljük. Hasonló czélú őrlési diagrammot több­félekrél lehet el­készíteni, ha meg van adva a meglevő tisztítók, őrlő- és szitálógépek leírása, de a legjobb diagrammoknál is a helyesen végzett szerelés és rendszer­beosztás biz­tosíthatja a teljes eredményt. (Kaposvár) Medveczky Kálmán , * A szaklapunknak 44. számában foglalt »A molnárság és lisztfogyasztók« czímű vezérczikkben tudomásul ho­­zottra, hogy az őrlelő felek közvetlen a minisztérium­hoz fordulnak panaszaikkal. Az ilyen panasz indokolt volna, ha a dolog úgy áll, ahogy az elő­ lesz­ adva, de lehet az a panasz ellenkező is. Ilyenkor a dolgot megvizsgálva alaposan, kiderül, hogy nem a malom a Mbás (ami a legtöbb esetben úgy van), hanem az erőltető fél, ami már sokszor bebizonyosodott. Az eröl­­tető fél mindig és minden esetben a malmot okozza: ha a kenyér nem­ elég szép neki, ha a tészta nem­ nyúlik, ha a kenyér nem magas, ha a kenyér sütetlen, vagy nyúlós avagy ha a tészta a gyúrásnál ragad, azt mondják, hogy búzaliszt helyett rozslisztet kapott. Elég az hozzá, ha legkevésbbé nem sikerül a kenyér, ak­kor már­­éhezhetetlen é rtek­ is lesz mondva. Hogy a lisztekre mondott panaszok legtöbb esetben az Őröltözök hibájukból erednek, azt már az az eljárás bizonyítja, hogy ha egy malomban visszahoznak hibákkal gyanú­sított lisztet és a malom azt a lisztet kiönti és újból a zsákokba ereszti ugyanazt a lisztet, aztán jónak bizonyul. Az ilyen elj­árást a molnárság már a régi időben használt és majd mindenkor bevált, fehérségre, nyúlhatóságra is, feltéve, ha a lisztnek nincsenek egyéb kifogásolnivaló hibájuk.­­ Fel kell tennünk, hogy a molnárságnál, illetve a malmászatban az az általános elv, hogy az őröltető felek minél jobban legyenek kiszolgálva, daczára annak, hogy mégis előfordulnak esetek, hogy egyik vagy a másik panaszkodik. Felesleges tehát azokkal a felületes, res­telkedő, vagy kenyeret készíteni nem tudó elemekkel bajoskodni, mert az ilyenek mindég is voltak és lesz­nek is. Át­­kell térnünk azonban a tárgyalására, hogyan kerülhetők el a malomban történendő hibák, a lisztek­nek kifogástalan voltán kív­ül, mert az éppenséggel nem elég, hogy ha a lisztek kifogástalanok. A malomnak oda is kell hatnia, — ami a kiszolgálást illeti — ne ma­radjon az őrlelőfélnek kívánni, való hátra, vagyis hogy panaszra ne tudjon okot állítani. Ami a kiszolgálást illeti, az több részre oszlik és pedig: akárhogyan van a búza átvétele és a lisztkiadása a malomban bevezetve, annak mindig óvatosan kell történnie, hogy reá ne legyen fogható a malomra, hogy csal, mert úgyis ke­vés bizalommal viseltetnek e tekintetben a malommal szemben az őröltető felek. Továbbá a lisztek kiadásánál arra különös gond fordítandó, hogy mindenfajta liszt külön zsákba jusson, azaz hogy esetleges zsákhiányi miatt egyik liszt a másik tetejébe lesz öntve, az an­nak módja szerint megjelölendő, mert a megjelölés hiányában a liszt odahaza összekevertetik, amiből szin­ műszaki áruk, malom, mezőgazdasági és iparüzemi anyagok üzlete voi Budapest. VI., Gyár-utcza 17 (Bejárat a Szondy­­utczai oldalon), mint minden más­­ KOJÁRAT. MALOMKŐ Eredeti svéjczi „Du­four“ szitaselyem. Tömü­danyagok. Gépszij. . . szerszámok, szerszámgépek OIBJ» CB ° n V Gőzhenger- E­H - Motor­­g 05 / Traktor-és szerelési anyagok Akkumulátor-telep eredeti „Tudor“ gyártm. Benzin, petróleum, gáz* AkkUlt­Ulátorok üsző KocsiKenSc* szakszerű javítása

Next