A Műiparos, 1923 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1923-01-06 / 1. szám
188. oldal A MŰIPAROS Kartársaink figyelmébe!! Ez évi első tagösszejövetelünknek (e hó 9-én, kedden este V*7 órakor, Kovácskávéház, Andrássy út 48.) napirendje: az általános kereseti adó részletes ismertetése. A napirend előtt az elnökség ismerteti az összejövetel helyiség és időpont változtatásának okait. Jövő összejövetelünk tárgya: az uj ipartörvény végrehajtási utasításának ismertetése. Kartársak! E nehéz időkben tartsunk össze és egységesen adjunk kifejezést közös akaratunknak. Kartársi üdvözlettel: KERESZTES BÉLA az Orsz. Egyes. elnöke. HELYREIGAZÍTÁS. Mult számunkban „Beköszöntő“ c. vezércikkünknek „És nekünk, mint az iparosság szellemi munkásainak . . kezdetű mondatában a következő kitétel „. . . amellyel kinyitja szemünket“ helyett „szemüket“ értelmezendő., legszebb román stilu templomaink. Szerzetesek készítették az épületek tervrajzát, közülük kerültek ki a szobrászok, sőt festők is. Felügyeletük alatt tanultak, dolgoztak a kőfaragók, ácsok, kőművesek, asztalosok, festők, szobrászok, aranyosók. Ezekből kerültek ki később a világi építő- és egyéb mesterek, sőt művészek is. A román építészeti stil 3 évszázadon át, az Árpád-házi királyok alatt, uralta Magyarországot. Csak a XIII. század végén, jóval a tatárjárás után beözönlött német bevándorlók kezdték terjeszteni a gót stilt, mely később, főleg francia hatás folytán csúcsíves gót stílussá fejlődött (Folytatjuk.) A kereskedelemügyi és pénzügyi miniszter rendelete az árvizsgáló bizottságok részéről szedhető egyes díjak mértékének tárgyában. A Budapesti Közlöny december 28-iki számában közölt rendelet alapján az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságot, ha az üzemköltség, illetőleg üzleti költség tekintetében ad magánfélnek szakvéleményt, a következő díjak illetik meg : Ipari vállalatokra vonatkozólag: 1. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma legfeljebb 5 (kisiparos), a szakvélemény díja 250 korona. 2. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma 620 (középiparos), a szakvélemény dija 500 korona. 3. Ha az üzemben foglalkoztatott szakmunkások száma 20-nál nagyobb, az összes munkások száma pedig a 200-at nem haladja meg (gyáros), a szakvélemény dija 800 korona. A lakásberendezés a rési Nagyaramáson. Irta : Vértessy Árpád. A városi élet keletkezése. Első városainkat főként idegenek alapították. Szent István királyunk idejében olaszok települtek nagy számmal Esztergomba és Székesfehérvárott. Később franciák Egerbe. A XII. század közepén költöztek be a németek és szászok, akik a gyéren lakott Szepességet (Lőcsét) Erdélyt (Királyföldjét), Nagyszebent és Szászvárost szállották meg. A legtöbb városunk azonban a tatárjárás után keletkezett. IV. Béla a tatárjárás megismétlődésétől félve, a papokat és főurakat városi falak építésére vette rá. A polgárokat, céheket a városok megvédésére nagy kiváltságokkal bírta rá. Zágráb, Buda, Besztercebánya, Késmárk, Bártfa, Eperjes, Kassa, Brassó védelmét céhek vállalták magukra, akik ezért mind több kedvezményben részesültek. A városok lakói a jobbágyokkal szemben büszkén vallották magukat szabad (esküdt) polgároknak s csak egy urat ismertek : a királyt. A király számára szükség esetén a város pénzesládája mindig nyitva állott. A királyok viszont bőségesen árasztották kegyüket a városokra és annyi kiváltsággal ruházták föl azokat, hogy majdnem köztársasági függetlenséget élveztek. A polgárok foglalkozás szerint céhekbe tömörültek. A legtekintélyesebbek közé tartozott az ötvös, paszományos, kőfaragó (építőmester), szűcs, cserző varga, képiró, szabó, mészáros, ács. A művészek is céhekbe tartoztak és „mestereknek“ nevezték őket. A szabad polgárokból választották meg a város elöljáróságát, úgy hogy teljhatalmúlag intézték saját városuk dolgát. A szabad polgárok közül sokan nemesi levelet is kaptak. Ebben az időben hozták be hazánkba a román stilt a Franciaországból bejött szerzetesek. Az ő vezetésük alatt épültek A kereseti adóról. (Folytatás.) Eljárási szabályok. A megadóztatás helye. Az általános szabály az, hogy a kereseti adót minden jövedelem után abban a községben (városban) kell kivetni, ahonnan a jövedelem származik. 85. §. A könyvvezetés kötelességének elrendelése. (1) Az általános kereseti adót mindenkor a valóságos tiszta jövedelem után kell kivetni. Ezt azonban csak akkor lehet megállapítani, ha az adózó üzleti bevételeiről és kiadásairól pontos könyveket vezet és azokat a pénzügyi hatóságnak rendelkezésre bocsátja. Ennek elérése végett a törvény 19. §-ának (4) bekezdése a következő felhatalmazást tartalmazza: „Joga van a pénzügyminiszternek ahhoz, hogy az adózókat akár általában, akár az adózók egyes csoportját könyvek vezetésére kötelezze és a könyvvezetés módját rendelettel szabályozza“. (2) E felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. a végrehajtási utasításnak 3., 4., 5. és 6. §-aiban felsorolt adózók kötelesek bekötött és folyószámokkal ellátott lapokból álló üzleti könyveket olyan módon vezetni, hogy azokból a teljes üzleti forgalom és az üzleti jövedelem pontosan megállapítható legyen. 2. az előző 1. pont alatt említett adózók kötelesek továbbá az üzletfeleikhez intézett levelek és számlák másolatait és az üzletfelektől kapott üzleti leveleket és számlákat olyan rendszer szerint összegyűjtve vagy csoportosítva megőrizni, hogy azok közül bármelyik könnyen megtalálható legyen. (3) Hogy az adózók milyen könyveket kötelesek vezetni, azt foglalkozási körök szerint az alábbi 96—96. §-ok határozzák meg. 86. §. Az iparosok könyvvezetési kötelessége. Az önálló iparos legalább a következő könyveket köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni a megrendelő nevét, pontos lakóhelyet (kerület, utca, házszám) a megrendelt munka megjelölését és a kialkudott munkadíjat, továbbá a munkaszállítás napját, a munkadíj megfizetésének napját és annak összegét. 2. Feljegyzési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni: a) az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevének feltüntetésével; b) az üzleti kiadásokat, amelyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. II. Olyan iparos, aki az anyagot is maga adja a megrendelt munkához, a következő könyveket köteles vezetni : A) Kisiparos, ha a műhelyben ott dolgozó 3 segédnél több segédet nem alkalmaz, köteles vezetni: 1. Megrendelési könyvet (az 1. 1. pont szerint); 2. Feljegyzési könyvet (az I. 2. pont szerint); 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sor- 1. szám tól . .