Műszaki Élet, 1970. július-december (25. évfolyam, 14-26. szám)
1970-07-10 / 14. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1970. JÚLIUS 10. A 25. SZEGEDI IPARI VÁSÁR Az építőipar iparosításának építésgépesítési következményei (OMFB-koncepció) Háború az árvíz ellen — Egy kutató töprengései — A mérnökök és technikusok keresete — Távlati tervezés az iparvállalatoknál A téglaipar problémái — „Üvegházi” technológiák A több mint 100 m magas épület érdekes színfoltja lehet a Belvárosnak Az MTESZ elnöksége 1970. január 15-én — május 30-i határidővel — pályázatot írt ki a szövetség új székháza tervének beszerzésére. A pályázatra 35 terv érkezett. A bíráló bizottság június 24-én közzétett zárójelentésében megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt, a beérkezett tervjavaslatok tisztázták a rendelkezésre álló telek beépítésének lehetőségeit, és az értékes gondolatok egész sorát adták az MTESZ székház sajátos igényeinek kielégítésére. A pályamű szerzői kaptak 25 000— 80 000 Ft-os megvételi összeget, illetve díjat. Most már megkezdődhet a végleges beruházási javaslat kidolgozása, megindulhat a tervezés. Az új székház megépítése sürgős. A Magyar Televízió nem az Arany-hegyen bővül tovább — az eredeti elképzelések szerint — hanem a Szabadság téri épületben. Már a jelenlegi program számára is biztosítani kell a meglevők mellett egy nagyobb stúdiót, a második műsorprogram indítása pedig enélkül nem is lehetséges. Éppen ez indokolta azt, hogy a jelenlegi műszaki bázis kihasználásával a Szabadság téren kezdjék meg az új nagyobb stúdió és szerkesztőségi szobák építését, néhány egyesületnek és a Központi Titkárságnak az Anker közben való ideiglenes elhelyezésével. A Televízió fejlesztését az új stúdió üzembe lépése után majd folytatni kell, természetesen az MTESZ székház felépítése után. Ezért kell elkezdeni és mihamarabb (4 éven belül) befejezni az új székház építését, hogy a Szabadság téri épületnek, eddig az MTESZ által elfoglalt (82 000 köbméter kubatúrájú) része teljesen a Televízióé lehessen. Telek a Belvárosban Az új MTESZ székház helye — a Rákóczi út és a Múzeum krt kereszteződésénél, szemben az Astoria szállóval, (a Metróállomásnál) — Budapest egyik legértékesebb telke. Valamikor a régi Nemzeti Színház épülete állt ott. A felszabadulás után a Földalatti Villlamosvasút egyik építkezési helye volt. Mivel első alkalommal került most számításba középület helyeként, nem állt rendelkezésünkre olyan elemzés a hely adottságairól, a városképi problémákról stb., amelyet a jelenlegi tervezéshez felhasználhatnánk. A tervpályázat kitűnő lehetőséget adott a megvalósítási lehetőségek elemzésére. A pályaművek között volt olyan, amelynek egyik-másik eleme utalt a hely történelmi múltjára is. Tekintsünk mi is vissza erre néhány pillanatra. Jókai Mór 1900-ban ír „A hajdani Nemzeti Színházról”. Ebben olvashatjuk, hogy a színház előtt, 1848 után Katona József szobra állt, majd később — mivel ez nem valami jól sikerült — Lendvay Márton ércszobra került a helyére. A színház tetejét vörösréz lapokból forrasztották össze, míg „egy ádáz vihar aláfurakodott az éreztetőnek, s az egészet szépen felgöngyölítette, mint egy ír kartonpapírost, s átdobta a szomszédos botanikus kertbe.” A Nemzeti Színházat már a negyvenes években gázzal világították, saját gázfőzője volt. „Az itt termelt gáznak egy kicsit áporodott savanyú káposzta szaga volt, de hát eltűrtük azt nemzeti büszkeségből.” Később a „légszeszfőzést” betiltották, csővezeték nem volt. Ezen a hiányon úgy segítettek, hogy „készítettek egy óriási kául csuktörtyőt”, akkorát, mint egy czethal. Azt megtöltötték légszesszel, s ezt a felfújt szörnyeteget két ember a vállára kapta s végig czepelte a városon.” A színház többször kigyulladt. Egyszer (1861-ben) maga Jókai oltotta el, asztrahán süvegét dobva egy színfali gázlámpa csövére, amelynek kiesett a csavarja, s a lyukból karvastagságnyi lánggal tódult elő a gáz. A kutatás bizonyára sok érdekes (Folytatás a 20. oldalon) / / / AZ MTESZ SZÉKHÁZÁRA A mozgalmas plasztikájú középmagas épület jól beilleszkedik a városképbe I Ipari kiállítás, tudományos tanácskozások Szegeden A szegedi ünnepi hetekre való készülődést az idén sok vonatkozásban nehezítette a csaknem kéthónapos tiszai árvíz, amely kemény munkát rótt a város lakóira. Ennek ellenére az ünnepi hetek — a szabadtéri játékok, az ipari vásár és kiállítás, a tudományos konferenciák, a nyári egyetem stb. — rendezvényeinek előkészítése a nagy nehézségek és a sok gond közepette az előre meghatározott ütemben folyt. Tudományos tanácskozások Az ünnepi hetek rendezvényei között mindig előkelő helyet foglalnak el a tudományos és műszaki tanácskozások. Ezek keretei messze túlnőnek már a városon, hiszen egy-egy tudományág országos, sőt nemzetközi hírű képviselői — belföldiek és külföldiek egyaránt — adnak itt találkozót egymásnak évről évre. Az idei július 22-én és 23-án megrendezendő Ht. ipari tudományos konferencia is folytatja ezt a hagyományt. Igen szerencsésnek mondható a konferencia témaválasztása — marketing, piackutatás, reklám és propaganda —, amit bizonyít az is, hogy nemcsak a város és a megye szakemberei jelezték már eddig részvételüket, hanem az ország legtávolabbi pontjairól is nagy számmal jönnek a résztvevőik erre a konferenciára. Az ipari kiállítás és vásár Az ipari kiállítás és vásár is aktuálissá teszi ezt a tanácskozást. A vállalatok tevékenysége az új közgazdasági környezetben lényegesen kibővült, a vezetőknek nemcsak a termelésre, hanem a megtermelt áruk értékesítésére is nagy gondot kell fordítaniuk. Amint megszűnt az áruk túlnyomó részénél a kényszerpálya, kialakultak és napjainkban is fejlődnek azok a módszerek és formák, amelyek az áru termelését és útját szervezik és elvezetik a fogyasztóig. Vállalataink termelő tevékenységét determinálja a piaci igény, a vásárlók és megrendelők értékítélete. Az ipari vásár és kiállítás — amely az idén nagyobb területen, több kiállítóval nyitja meg kapuját — a vállalatok számára e vonatkozásban nagy lehetőséget nyújt. Itt bemutathatják új termékeiket, felkelthetik a fogyasztók érdeklődését áruik iránt. Az utóbbi évtizedekben lezajló tudományos és technikai forradalom mélyreható változásokat hozott nemcsak a termelőeszközök gyártásában, hanem a fogyasztási cikkek előállításában és választékának bővülésében is. A műszaki haladás eredményeként számtalan új cikk jelenik meg a piacon. Ez a tény nagy feladatot ró a termelő vállalatokra és a kereskedelemre egyaránt. Fontos, hogy maga a fogyasztó is ismerje meg, majd igényelje is az új termékeket. A vállalatoknak érdekük — a nyereségösztönzés is ebben az irányban hat —, hogy termékeiket a vásárlók széles körben és gyorsan megismerjék. A termelés mennyiségi növelésének ez az alapja. A nagy szériában való termelés minden előnye a vállalat gazdasági eredményében összegeződik. A III. ipari tudományos konferencia tanácskozásának egyebek között az is a célja, hogy a gyakorlati szakemberek elméleti ismereteit tovább gazdagítsa, ezzel elősegítse vállalataink sikeres tevékenységét és kellő mozgékonyságát a piacon. Az ismeretek gazdagításával, a hasznos tapasztalatok átvételével az eddiginél még jobban tudnak majd alkalmazkodni a fogyasztói igényekhez, azok mielőbbi teljes kielégítése érdekében. DR. VARGA DEZSŐ, az MSZMP Szegedi Városi Bizottságának titkára