Műszaki Élet, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-13. szám)
1971-01-22 / 2. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM. 2. SZÁM ÁRA: 2,50 FT 1971. JANUÁR 22. il. Csehszlovák Műszaki Hét A hazai gumiabroncsgyártás fejlődése (OMFB koncepció) Hogyan lesz az ember technikus? — A bútoripar problémái Hitelpolitikai irányelvek és külkereskedelem — Mennyit fejlődött a vidéki ipar? — Újdonságok a krimitechnikában Robbanás — ezzel a szóval próbáljuk érzékeltetni azt az exponenciálisan emelkedő fejlődést, amelynek tanúi és részesei vagyunk. Beszélünk demográfiai robbanásról, beszélünk információ-robbanásról. Ez utóbbinak kettős arca van. Az egyik oldalon egyre több olyan új, ismeret,, adat, információ születik, amelyről azt hisszük, hogy ennek feltétlenül birtokába kell jutnunk nekünk magunknak, vagy valaki másnak. A másik oldalon ehhez természetesen társul a Földünket egyre szorosabban átfogó hírközlő hálózat. Nemcsak sűrűsödik ez a hálózat, hanem szolgáltatásai is változnak, alakulnak. A tudományos-fantasztikus írók merész elképzelései valósággá válnak, mire a kéziratból könyv lesz: képtelefon, távvezérelt háztartási gépek, újságok távnyomtatása, telexhálózattal ellátott számítóközpont — hogy csak néhány példát említsünk. Kábelek Az első telefonkábelt 1956-ban fektették le az óceán fenekére, Angliát és Új-Foundlandot kötötte össze 12 csatornával. A korábbi tenger alatti kábelek csak táviratok átvitelére voltak alkalmasak. A kontinentális self mentén nemegyszer megesett, hogy a hajók kárt okoztak a kábelben. A mai kábelek több száz kapcsolást tudnak létesíteni egyidejűleg; biztonságuk érdekében az 550 méternél sekélyebb vizekben beássák őket a tengerfenék talajába. Fejlődésük távolról sem lezárt, versenyképességük a távközlő műholdak korszakában is eleven. A Bell Telephone Laboratories SF típusjelű kábele 825 csatorna átvitelére alkalmas, 3 kHz sávszélességben, a brit LTC-kábel 13 MHz frekvencián dolgozik és 1840 egyidejű kapcsolást tesz lehetővé. S hogy minderre az igény mennyire megvan, azt néhány beszédes szám tanúsítja: a nagy távolságú távbeszélő- és telexforgalom évi növekedése meghaladja a 25 százalékot, ezen belül az Atlanti-óceáné a 40 százalékot. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azokon a fejlesztési terveken, amelyek 3500 csatornás kábel, majd 10 000—100 000 csatornás tenger alatti hullámvezetők létrehozását célozzák. A kábeles átvitel mellett figyelemre méltó szerephez jutott a mikrohullámú távbeszélő lánc. Fogyatékossága a kis kapacitás és érzékenysége a légköri zavarokra. Bár jelentős eredményekről számolhat be afejlesztő munka a hibajavítás terén, jövőjét 10—15 évnél nem becsülik többre. Műholdak A távközlő műholdak megjelenése bolygónk égboltján merőben új helyzetet teremtett a hírközlésben. Az aktív műholdon működő reléállomás a földi állomásnál összehasonlíthatatlanul nagyobb területről képes venni az adást, és hasonlóképpen hatalmas területet tud besugározni. Egy 36 000 km magasan lebegő szinkron műhold a földfelszín közel egyharmadát eléri. A szinkron műhold azt jelenti, hogy keringési ideje éppen egy nap, így mindig az egyenlítő egy bizonyos pontja fölött látszik lebegni. Ha a pálya nem pontosan párhuzamos az egyenlítővel, akkor látszólagos mozgása az égi egyenlítő egy pontjára írt 8-as. Vannak olyan alkalmazási területek, amelyek szempontjából ez a kedvezőbb. (Folytatás a 18. oldalon) Az Egyesült Királyság becsült átviteli kapacitásnövekedése a század végéig gigabits-ban Korszerű kábel 22 koaxiális érpárral, amelyek mindegyike 9000 telefonbeszélgetés egyidejű átvitelére képes Magyar—csehszlovák műszaki és gazdasági együttműködés A csehszlovák műszaki hét eseményei a gazdasági szakemberek körében is érdeklődésre tartanak számot. Mind Csehszlovákia, mind Magyarország gazdasági fejlődésének egyik motorja a műszaki haladás. A népgazdaság mérete, politikai és társadalmi rendszerünk azonossága, országaink szomszédsága természetes alapot kínál az intenzív műszaki és gazdasági együttműködésre. A két ország közötti műszakigazdasági együttműködés, amelyet a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság irányít, hosszú időre tekint vissza. Intenzitását jellemzi, hogy Csehszlovákia Magyarország külkereskedelmi partnerei között a forgalom nagyságát tekintve a 3. helyen áll, Magyarország pedig Csehszlovákia külkereskedelmében a 4. helyet foglalja el. A műszaki-gazdasági együttműködés áttekintésének jelenleg a műszaki hét megrendezésén kívül aktualitást ad az is, hogy a közelmúltban írták alá a két ország tervező szerveinek vezetői az 1971—1975. évi tervegyeztetés eredményeit öszszefoglaló jegyzőkönyvet, és ebben a hónapban tartja VIII. ülését a vegyes bizottság. 55*70-10 nő az áruforgalom A tervegyeztetés eredményei a műszaki és gazdasági együttműködés további nagyarányú fejlődésére mutatnak. Az aláírt jegyzőkönyv a két ország közti áruforgalomnak mintegy 55%-os növelését irányozza elő az előző ötéves időszakhoz képest. Tartalmilag a gazdasági kapcsolatok igen széles alapon nyugszanak. Egyrészt a két ország természeti, gazdasági adottságait,másrészt a korszerű technika gyors bevezetésének törekvéseit tükrözik. Ez utóbbi a műszaki-tudományos együttműködésben és a termelési kooperációban ölt testet. A műszaki hét alkalmából mindenekelőtt ez utóbbiak érdemelnek figyelmet Megjegyzendő azonban, hogy a hagyományos árucserében, így a magyar mezőgazdasági és alumíniumipari termékek, továbbá a csehszlovák fűtőanyag, valamint faipari és vaskohászati áru szállításában is kifejeződik a műszaki haladás. A két ország ipara növekvő fejlettségi fokának megfelelően a félkésztermékek szállításában is határozott irányzat figyelhető meg a magasabb feldolgozottsági fokú, korszerű termékek gyártását és kölcsönös szállítását illetően. A műszaki és koordinációs együttműködésre azonban a legnagyobb területet a modern vegyipar és mindenekelőtt a gépipar nyújtja. Az elmúlt két évben a tervező szervek, az illetékes minisztériumok, külkereskedelmi szervek és ipari nagyvállalatok e téren széles körű munkát végeztek. Ennek eredményeként a kölcsönös gépforgalom a következő 5 évben mintegy 90 fo-kal lesz nagyobb az előző 5 évi forgalomnál. Első helyen a gépipar A gépipari együttműködés mindenekelőtt a híradástechnikában, az erősáramú iparban, a műszeriparban, a járműiparban és a szerszámgépiparban mutat eredményeket. A híradástechnikában széles körű műszaki-tudományos együttműködési programot fogadtak el, amelyben nagy szerep jut majd az Egyesült Izzó és a Tesla Tröszt vállalatai közti együttműködésnek. A műszeriparban az együttműködés gerince a számítástechnika lesz, amelyben az együttműködési koncepciót a KGST-országok közötti sokoldalú megállapodásokra alapozzák. A két ország közötti hagyományos autóipari szállítások fokozatosan kooperációs megállapodásokkal egészülnek ki, így például magyar részről hátsóhidakat szállítunk nehéz tehergépkocsik és autóbuszok gyártásához, míg Csehszlovákiából hidromechanikus sebességváltót, befecskendező szivattyút és egyéb termékeket importálunk. Megemlítendő kölcsönös gépipari kapcsolatainknak az a vonása, hogy Csehszlovákiából, ahol a nehézgépgyártás régóta nagyhírű múltra tekint vissza, növekvő mértékben importálunk komplett gyárberendezéseket a magyar ipar fejlesztéséhez. Az első eredmények nagy teljesítményű erőművi kazánok és korszerű kohászati berendezések behozatalában jelentkeznek. További lehetőségek Az ipari együttműködés lehetőségei a tervkoordinációs jegyzőkönyv vagy a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény közeljövőben várható aláírásával még nem merültek ki. Mindkét ország kidolgozás alatt álló hoszszú távú fejlesztési koncepciói további lehetőségeket kínálnak az együttműködőre. Különösen nagy lehetőséget látunk az együttműködés lényeges kiterjesztésére a járműiparban, részben a nehéz tehergépkocsik gyártásában, részben a személygépkocsi-gyártásban. Mint ismeretes, a csehszlovák kormányzat nagy figyelmet fordít a személygépkocsi-gyártás korszerűsítésére és nagyarányú növelésére, és ennek során mindkét ország számára hasznos, nagyarányú csehszlovák—magyar kooperáció bontakozhat ki. (Folytatás a 18. oldalon)