Műszaki Élet, 1971. július-december (26. évfolyam, 14-26. szám)
1971-11-26 / 24. szám
É LELMISZERIPARI GÉPGYÁRTÁS ' _ A vízgazdálkodás távlati műszaki-gazdasági fejlesztésének módozatai és feltételei (OMFB tanulmány) Osztrák műszaki és tudományos napok — Szinttartás és struktúra — Az élelmiszeripari gépgyártás problémái Japán fotoújdonságok — Szerszámgépek gazdaságos programvezérlése — Régi és új partnerek között A VILÁGŰR KÉMIÁJA ják az atomokat. Ismeretes az A világűrben végbemenő jelenségek, illetőleg a jelenségekről rendelkezésünkre álló adatok, az adatok vizsgálata, öszszehasonlítása és elemzése azt bizonyítja, hogy a Földön érvényes természeti törvények egyetemes érvényűek, s hogy ezek határozzák meg a világűrben végbemenő folyamatokat, és ezek szabják meg e folyamatok lejátszódásának irányát és következő tényeit. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a földiektől lényegesen eltérő körülmények befolyásolják a lejátszódó események jellegét, fizikai, kémiai színezetét. Ezek az eltérő körülmények tulajdonképpen három relációra korlátozhatók — most mindenekelőtt a kémiai szempontokat alapul véve —: az extrém nagy nyomásra, a nagy intenzitású radioaktív sugárzásra, és az extrém nagy hőmérsékletre. Az atomszerkezet összeomása Az anyagszerkezeti kutatások eredményeképpen megismertük az atomok szerkezetét. Tudjuk, hogy néhány milliárdod mm átmérőjű atommagok az átmérőjük százezerszeresét kitevő távolságban elektronfelhőket tartanak megkötve — elektromos erőkkel —, és ezekkel együtt alkotis, hogy a legkülső elektronhéjon elhelyezkedő elektronok határozzák meg az atomok kémiai tulajdonságait. Általában e külső elektronok száma szabja meg az elemek atomjainak vegyértékét, azaz más elemek atomjaival való egyesülési, kapcsolódási készségüket. A szén pl. a hidrogénnel szemben négy vegyértékű, azaz elvileg 4 helyen kapcsolódhat más elemek atomjaival. Mi történik azonban akkor, ha extrém nagy nyomások hatására az atommag és az elektronok közötti erőegyensúly felbomlik, ha az atomok és molekulák „levegős" szerkezete összeomlik, s ha kötéseik megváltoznak? A gyémántban, amely a szán kristályos formája, egy-egy atomnak vegyértéke alapján összesen négy szomszédja lehet. A rendelkezésre álló tér viszont ennél jóval több atom szoros elhelyezkedését tenné lehetővé, tulajdonképpen olyan helyzetnek kellene előállnia, mint egy sok aprógömbből álló halmazban. Az extrém nagy nyomások a gyémántkristályok ún. konfigurációs szerkezetének összeomlását okozzák, ennek folytán új elektronkapcsolatok jönnek létre, amelyekben az egyes, szénatomok 4 külső elektronja egyszerre kb. 6 szomszéd atomhoz tartozik. Ezek az elektronok tehát már nem szorosan kötöttek, hanem szabadon mozognak, mint a gáz. A szabad elektrongáz azonban olyan anyagokban fordul elő, amelyeket közönségesen fémeknek nevezünk; ezek a szabad elektronok vezetik az elektromosságot, és valószínűleg ezek adják a fémek fényes küllemét. A vizsgálatok kimutatták, hogy az extrém nagy nyomások által okozott konfiguráció-összeomlás , és ennek fémesítő hatása valószínűleg az (Folytatás a 18. oldalon)) A szilárd anyagok, mint pl. a kristályok szerkezetét földi körülmények között az atomok vegyértéke magyarázza. Egy 4 vegyértékű atom tehát csak 4 másik atomot köthet meg Több százezer atmoszférás nyomások hatására ez a szerkezet összeomlik, az atomok elektronhéjaikkal együtt sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Az ilyen anyagok metallizálódnak Ön hogy szerkesztené a Műszaki Életet? Azt hisszük, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy szerkesztő bizottságunk és szerkesztőségünk olyan lapot szeretne eljuttatni az olvasóhoz, amely minél teljesebb mértékben kielégíti igényeit. Szerkesztőségünk már eddig is többféle formában igyekezett megtudni az olvasó kívánságait, óhajait, és ezeknek — a lehetőségekhez képest — igyekeztünk is eleget tenni. Hogy sikerrel-e? — azt döntse el az olvasó. És éppen ezért kérjük most az Önök segítségét. Azt szeretnénk megtudni: HOGYAN SZERKESZTENÉK ÖNÖK A LAPOT? Kíváncsiak vagyunk arra: mi tetszik és mi nem tetszik? Mit találnak feleslegesnek, és mi az, ami hiányzik? Miről kellene más formában írni, és milyen témával kellene többször foglalkozni? Mit tenne Ön a szerkesztő helyében? -Erre a kérdésre várjuk olvasóink válaszát november 30-ig. A legértékesebb javaslatokat, a legjobb bírálatokat természetesen jutalmazni fogjuk. A legérdekesebb válaszokat — a szokásos cikkhonorárium ellenében — közöljük. Az első díj 2000.— Ft, a második 1000.— Ft, és további nyolc díjat osztunk ki 500—500.— Ft értékben. Válaszaik nagy segítséget nyújtanak munkánkhoz, előre is köszönetet mondunk. Az élelmiszeripari gépek fejlesztése Az Élelmiszeripari Gépgyár évi, mintegy 1 milliárd forint értékű termelését nyereségesen csakis módszereiben megalapozott, tervszerű és folyamatos műszaki fejlesztési munka alapján végezheti. A műszaki fejlesztésnek kell biztosítani mindenkor olyan gyártmányválasztékot, amelyből a vevők kiválaszthatják a részükre megfelelő és szükséges berendezéseket, a gyárnak pedig olyan rendelésállományt szerez, amely lehetővé teszi a gyártó kapacitás kihasználását és a gyár tervezett nyereségét biztosító önköltség és eladási árak kialakítását Ennek megvalósítására a gyár saját műszaki fejlesztő apparátust hozott létre , és e szervezet sok éves tapasztalattal rendelkezik. Az élelmiszeripari gépgyártásra jellemző, hogy rendkívül sokféle gépet, berendezést kénytelen előállítani az egyedi gyártást megközelítő kis sorozatokban. E tényből adódóan a fejlesztést megelőző műszaki-gazdasági előtervező munkákhoz nem lehet alkalmazni az általános gépgyártásban kialakult módszereket. Közismert, hogy pl. a szerszámgépeket, de még a kereskedelmi gépeket is lényegesen nagyobb darabszámban gyártják, jobb anyagi lehetőségeket biztosítva a fejlesztéshez. Mit fejlesszünk? ? A fejlesztési témákat gyártmányaink tapasztalatai, kutatóintézetek eredményei, valamint piackutatás alapján választjuk ki. Korábban ezek a vizsgálatok csak a műszaki paraméterekre terjedtek ki, és a gazdasági vizsgálat nélküli eredmények az adott időszak általános műszaki divatját tükrözték. Ez megmutatkozott a nagy teljesítmények, a teljes automatizáltság, sőt egyes esetekben a simítógépes vezérlés igényében. Ezek a törekvések sokszor meghaladták az ésszerűség és a gazdaságosság határait. Az utóbbi évtizedben azonban kibővült az élelmiszeripari gépeket gyártók tábora, és az egyre növekvő gépválaszték igényesebbé tette a vevőiket, így kerültek előtérbe a műszaki paramétereken kívül a gazdasági szempontok is. Hazánkban ezt elősegítette a gazdaságirányítás reformja is, és szükségessé vált a fejlesztést előkészítő műszakigazdasági tevékenység felülvizsgálata. A szigorú tervutasításos gazdaságirányítási rendszerben, a beruházási keretek központi elosztása a vevőkört, az élelmiszeripari üzemeket nem tette érdekeltté abban, hogy minél gazdaságosabb gépeket válaszszanak. Ez időben gépeinket sokszor még drága technológia(Folytatás a 18. oldalon)) 1. ábra. Sajtkezelő gépsor gazdaságossági optimuma tpQ1QQ Arm Btm CM — mm770/ súlyaHt állag min. man. súlyozott átlag mmn. man. súlyozott átlag malomipari gépek4 35 m 15 ISO 59,7 0,775 sateipon gipak4 33 8,2 18 102 27 05 2,7 * 14 1 tejipari gépek3 17 637 113 38,9 a 5V 1,5 'csomagoló gépii7 36 9,7 27 77 34,5 053 15 2. ábra. Néhány iparág gépeinek fejlesztési mutatói: 1 — kézi műveletekkel, 2 — a főbb műveletek egyedi gépekkel, 3 — valamennyi művelet egyedi géppel, 4 — gépsor kézi adagolással, 5 — automatizált gépsor 3 helyen kézi adagolással, 6 — automatizált gépsor 2 helyen kézi adagolással, 7