Műszaki Élet, 1977. július-december (32. évfolyam, 13-26. szám)
1977-07-01 / 13. szám
Az Aranyokleveles Mérnökök Körének tisztújító taggyűlése Az Aranyokleveles Mérnökök Köre június 13-án tartotta tisztújító taggyűlését dr. Rados Jenő ny. egyetemi tanár elnökletével. Az MTESZ elnöksége nevében dr. Kovács Sándor főtitkár üdvözölte a megjelenteket. Részletesen beszélt azokról a feladatokról, amelyek az MTESZ XII. közgyűlésének határozataiból a kört közelről érintik. A közel 800 tagot számláló díszokleveles mérnökgárda társadalmunk jelentős szellemi bázisa — mondotta —, és így különösen napjainkban, midőn a tudomány is termelőerővé vált az MTESZ nemcsak elismeri a kör jelentőségét, hanem részt is vállal a kollektív és egyéni problémák megoldásában is. A szövetség eddig is és a jövőben még fokozottabb mértékben foglalkozik a nyugdíjak kiegészítésével, az alkalmankénti segítségen kívül a magukra maradt, idős mérnökök részére létrehívandó mérnökotthon ügyével, amit az MTESZ közgyűlése egyhangúan jóváhagyott. A főtitkár beszámolt arról, hogy a mérnökotthon megvalósítására MTESZ elnökségi bizottságot hoztak létre dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökhelyettesének vezetésével. Már ez évben sor kerülhet a beruházási tervek elkezdésére. Váradi József, az Aranyokleveles Mérnökök Köre ügyvezető titkára részletesen beszámolt a kör munkájáról és arról, hogy több mint 100 mérnöknek a nyugdíját sikerült felemeltetni, és az elmúlt évben több mint 350 tag kapott 500 Ft segélyt a körtől. A beszámolót követő élénk vitából megemlítjük Csűrös Zoltán py. egyetemi tanár észrevételét a megépítendő mérnökotthon anyagi fedezetének biztosításáról. dr. Halmos Károly és Vass Zoltán javaslatát az eltartott feleségek helyzetéről és az özvegyi nyugdíjakról. Végül megválasztották a kör új vezetőségét. Az Aranyokleveles Mérnökök Körének elnöke dr. Hazay István akadémikus, ny. egyetemi tanár; ügyvezető alelnöke Váradi József aranyokleveles építőmérnök; alelnökei: dr. Korányi Imre ny. egyetemi tanár és dr. Kulin Sándor egyetemi tanár. A szövetség országos elnöksége részéről dr. Varga József ny. egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke támogatja a kör munkáját. BRASSÓI FRIGYES Konténeres szállítás az építőiparban ORSZÁGOS ANKÉT DEBRECENBEN Az MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezetének anyagmozgatási szakbizottsága az ÉVM 1. sz. anyagmozgatási célprogram-bizottságával június 8—9-én országos ankétot rendezett Debrecenben „Konténeres szállítás az építőiparban” címmel. Az ankétnak az volt a célja, hogy tájékoztatást adjon elsősorban a hazai nagy- és középnagyságú vállalatok számára a konténeres szállítás szervezéséről, az építőipari konténerizáció fejlesztési irányairól, a hajlékony falú, a közép- és nagykonténeres szállítás hazai tapasztalatairól, valamint a konténer le- és felrakó berendezések fejlesztésének hazai helyzetéről. Az ankéton résztvevő intézmények, vállalatok és intézetek képviselői megállapították, hogy a konténerizáció hazai bevezetése érdekében az építőipari vállalatok sokat tettek ugyan, de a konténerekben szállított anyagok mennyiségét és a felvonulási konténerek számát tovább kell növelni. Javasolták a konténerizáció ütemére vállalati és népgazdasági távlati tervek kidolgozását, a gazdasági érdekeltség kialakítását és kedvezmények nyújtását azoknak a vállalatoknak, amelyek a konténeres szállítás fejlesztését saját erőforrásból is szorgalmazzák. Tisztázni kell, hogy milyen feltételekkel célszerű az országos konténer- és eszközparkhoz csatlakozni, célszerű-e építőipari regionális konténerparkot szervezni — a MÁV és a VOLÁN Tröszt fejlesztési koncepcióival összhangban —, és hogy (a távolságtól függően) szállító vállalattal vagy saját eszközökkel helyes-e a szállítást lebonyolítani. A műszakilag és gazdaságilag legmegfelelőbb anyagmozgató gépek kiválasztásakor arra kell törekedni, hogy a gazdálkodó egységek gépparkja — de az országos géppark is — minél egységesebb legyen. A géptípusok kiválasztásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a szerviz, az alkatrészellátás, a javítás és a karbantartás kérdéseit sem. A konténeres szállításhoz elengedhetetlen a megfelelő biztonságtechnikai előírások kidolgozása, egyeztetése és megismertetése. A konténeres anyagmozgatás nagyobb arányú építőipari bevezetésének fontos feltétele az építőiparban használatos anyagok konténeres szállítási technológiájának kidolgozása. Lényeges kérdés annak vizsgálata, hogy milyen termékmennyiség-összetétel és szállítási távolságok esetében gazdaságos a konténeres kombinált szállítás. Meg kell vizsgálni az élőmunka-megtakarításból, az építkezési idő csökkenéséből, az áru megóvásából és a munkahelyi raktárkapacitás csökkenéséből származó hatásokat is. A konténer megrakó és mozgató berendezések üzemeltetéséhez — mind szakmai, mind balesetelhárítási szempontból — megfelelően képzett kezelőszemélyzet szükséges, ezért igen lényeges a szakemberképzés, és olyan irányító és szervező szakemberek jelenléte, akik képesek a korszerű szervezési módszerek és technikai eszközök bevezetésére és hatékony alkalmazására. Az oktatás kiváló dolgozói Dr. Varga József, az MTESZ alelnöke, a KDB elnöke ünnepélyes keretek között nyújtotta át dr. Polinszky Károly oktatási miniszter megbízásából az Oktatási Minisztérium kitüntetéseit az MTESZ tudományos egyesületei kiváló aktivistáinak. Az Oktatás Kiváló Dolgozója címet Beregszászi Ilona, a kaposvári Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója (MAE), Jánky József villamosmérnök (MEE), Réder Béla üzemgazdász (GTE) és Szablya Ferenc gépészmérnök (MHT) kapta. 2 MŰSZAKI ÉLET Magyar elnököt választott a Mérnökszervezetek Világszövetségének Műszaki Információs Bizottsága A Mérnökszervezetek Világszövetségének — amelynek az MTESZ is tagja — műszaki információs bizottsága június 13—14. között Szófiában ülésezett. Az ülésen a bizottság elnökévé négyévi időtartamra dr. Lázár Pétert, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatóját választották. VI. villamos háztartási készülék szeminárium A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Villamos Berendezés és Készülék Művek, a Hajdúsági Iparművek, a jászberényi Hűtőgépgyár és a ZIM salgótarjáni tűzhelygyára szeptember 29— 30-án közösen rendezi Balatonalmádiban VI. villamos háztartási készülék szemináriumát, amelynek központi témája a magyar háztartási készülékgyártás fejlesztésének lehetséges útjai és ezek feltételrendszere (licencia, know-how, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel, önálló fejlesztés). A szemináriumon a magyar villamos háztartási készülékgyártás jelenlegi helyzetét, a népgazdasági feladatokat, a háztartási készülékgyártókra háruló kötelezettségeket, a fokozott tőkés és szocialista export, valamint a belföldi igények kielégítéséhez szükséges alapanyag- és szjvelváoy£óriás feladatait elemzik. Úgy gondoljuk, hogy a tudományos egyesületek néhány ezer választott tisztségviselője, legaktívabb tagjai számára már ismert az a folyóirat, amelyet most szeretnénk néhány mondatban bemutatni. Mint a képen is látható, a FÓRUM- nak már a harmadik száma is megjelent. Először arról szeretnénk néhány szót szólni, hogy miért volt szükség a Műszaki Élet mellett egy újabb lapra. A Műszaki Élet nagy példányszámú újság, olvasói a műszaki és közgazdasági szakemberek legszélesebb köreiből kerülnek ki, nem csupán az MTESZ-aktivistákhoz szól, és helyszűke miatt nem tud az egyesületi élet valamennyi kérdésével, eseményével részletesen foglalkozni. Amikor megindítottuk az új lapot, az volt a célunk, hogy az egyesületi munka vezetésével, szervezésével foglalkozók részére olyan fórumot teremtsünk, ahol ismertethetik elgondolásaikat, népszerűsíthetik munkamódszereiket, és elmondhatják véleményüket (és ha kell, természetesen itt is megtehetik bíráló megjegyzéseiket). Fontosnak érezzük ezt a tájékoztatási lehetőséget azért, mert az MTESZ és a tudományos egyesületek munkája egyre jobban decentralizálódik, a tagság nagyobb része már vidéken él, és így a területi szervezetek bonyolítják le a rendezvények nagyobb részét. Erősödnek az üzemi szervezetek is. A FÓRUM megindításával több lehetőség nyílik a vidéki szervezeteknek, üzemi csoportoknak, munkabizottságoknak, aktivistáiknak arra, hogy munkájukat, eredményeiket, módszereiket, terveiket megismertessék a többi területi vagy üzemi szervezettel. A folyóirat, amely havonta jelenik meg, azon túlmenően, hogy híreiben rendszeresen ismerteti a közeljövő vagy a közelmúlt egyes érdekesebb eseményeit, lehetővé teszi az egyesületi vezetők, tisztségviselők, ativisták részére, hogy egy-egy országos vagy nemzetközi szintű tanácskozás, konferencia eseményeiről, eredményeiről bővebben is beszámoljanak. A cél: még szorosabb kapcsolatot, olyan vitafórumot teremteni az egyesületek részére, ahol kicserélhetik mozgalmi, szervezési tapasztalataikat, és emellett ismertethetik legújabb tudományos és gazdasági eredményeiket is. Természetesen egy lap értékét mindenkor növeli, ha nemcsak a szűkebb érdekeltségi terület problémáinak bemutatásával foglalkozik, hanem kitekint az ország gazdasági-műszaki életének tágabb területére is, így a folyóirat olyan szerepet is magára vállalt, hogy sorra bemutassa gyárainkat, üzemeinket, és megismertesse az olvasót azok gyártmányskálájával, fejlesztési elképzeléseivel is. Környezetvédelmi világnap 1972-ben a stockholmi környezetvédelmi nemzetközi konferencia június 5-ét környezetvédelmi világnappá nyilvánította. Az idén az Országos Természetvédelmi Hivatal szabadsághegyi parkjában rendezett ünnepségen Rakonczay Zoltánnak, az OTVH elnökének megnyitója után Antoni Ferenc akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora beszélt a környezetvédelem jelentőségéről, hazai eredményeiről és további feladatairól. Hazánkban a környezetvédelemmel kapcsolatos munka több mint négy évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor törvényt alkottak az erdők védelméről, és létrehozták a Természetvédelmi Tanácsot. Európában elsőként 1961-ben nálunk alakult meg önálló, közvetlenül a kormány alá rendelt hatóságként az Országos Természetvédelmi Hivatal. Az MTESZ a hatvanas évek végén kapcsolódott be a környezetvédelem tudatos és szervezett munkájába. Első tevékenységeként a környezetvédelmi problémakört átfogóan tárgyaló konferenciát szervezett. A baráti szocialista országok műszakitudományos szervezeteinek szakmai együttműködése keretében megalakult nemzetközi környezetvédelmi bizottság az MTESZ szervezésében működik, dr. Madas András elnökletével. A bizottság több értékes nemzetközi tanácskozást rendezett. A szövetségen belül folyó környezetvédelmi munka összehangolására az országos elnökség 1972-ben környezetvédelmi koordinációs bizottságot hozott létre, melyben a környezetvédelemben érdekelt ágazatok, az OMFB, a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek és a tagegyesületek képviselői vesznek részt. A bizottság legfontosabb feladata, hogy elősegítse az egységes környezetvédelmi szemlélet kialakulását. Az MTESZ részt vett a környezetvédelmi törvény előkészítésében. Minden tagegyesületben megvitatták a törvénytervezetet, majd a műszaki, mezőgazdasági, természettudományos és közgazdász értelmiség véleményét a bizottság eljuttatta a Hazafias Népfronthoz. Ezen kívül az MTESZ számos más rendezvényt is szervezett. Jelentős esemény volt az 1976-os PROTEMITA nemzetközi környezetvédelmi kiállítás és szakmai napok, ahol 12 környezetvédelmi filmet is bemutattak. Az MTESZ 1974-től rendszeresen megjelenteti a Környezetvédelmi Koordinációs Közlemények című kiadványát, hogy információs anyaggal is segítse a környezetvédelem társadalmi mozgalommá fejlődését. MAYER REZSŐ Megalakult a paksi atomerőművi csoport Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakította paksi atomerőművi csoportját. Az új csoport elnöke Pónya József műszaki igazgatóhelyettes, titkára Donka András műszaki-gazdasági tanácsadó, szervező titkára Damjanovits András mérnök lett. LAPUNK 16. OLDALÁN VAN AZ MTESZ RENDEZVÉNYNAPTÁR