Műszaki Élet, 1979. július-december (34. évfolyam, 15-26. szám)
1979-07-27 / 15. szám
eas E Egg A középfokú szakemberképzés a MTESZ végrehajtó bizottsága előtt A MTESZ végrehajtó bizottsága ez év júniusi ülésén tűzte napirendre a középfokú szakemberképzés és továbbképzés időszerű kérdéseivel foglalkozó Központi Oktatási Bizottsági (KÖB) anyag megvitatását. A MTESZ KÖB évek óta rendszeresen napirenden tartja évi munkatervében a középfokú műszaki szakemberképzés és továbbképzés problémáinak vizsgálatát és az azokkal összefüggő időszerű kérdések elemzését. Egyes országos érvényű rendelkezések előkészítése kapcsán a KÖB különösen hangsúlyozott formában foglalkozott a szóban forgó témakörökkel, elemző tanulmányok, ajánlások és javaslatok kidolgozásával. Képzés és minősítés A párt- és állami szervek részéről egyre gyakrabban felvetődő kérdések — figyelembe véve társadalmi aktivistáink véleményét is — az utóbbi években indokolttá tették, hogy átfogó elemzést végezzünk a szakközépiskolai képzés és az új rendszerű technikusminősítés területén, rámutatva egyben a fejlesztés lehetőségeire is. Ezekből a megfontolásokból kiindulva az elmúlt évben a Központi Oktatási Bizottság két munkabizottsága — dr. Hörömpöly Imre és dr. Matits Lajos vezetésével — kiterjedt vizsgálatokat és értékelői munkát végzett az említett szakterületeken. Ennek alapján részletes elemző tanulmányok készültek, statisztikai adatgyűjtésre és feldolgozásra alapozva. Az elkészült anyagokat a KDB intéző bizottsága, valamint a KDB kibővített ülése megtárgyalta, és megfelelő módosításokkal jóváhagyta. Az alapvető cél az volt, hogy a párt- és az állami szervek munkáját segítsük a széles körű társadalmi értékelésre és vitára alapozott ajánlások kidolgozásával, ezzel egyidejűleg teljesítve a KÖB 1978—79. évi munkatervében a témakörre vonatkozó feladatainkat is. A szóban forgó tanulmányok megvitatásában közel 70 vállalat szakértője, az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium munkatársai, és természetesen a MTESZ tudományos egyesületeinek és területi szervezeteinek aktivistái is részt vettek. A széles körű vitát követően a KÖB a MTESZ országos elnökségének végrehajtó bizottsága elé terjesztette anyagát, amely tartalmazza a szakközépiskolai képzésre és a technikus-miztősítésre vonatkozó ajánlásokat. A VB a KÖB munkájáról elismerőleg nyilatkozott, és egyben határozatot hozott — a népgazdasági igények hangsúlyozásával — az ajánlások élesebb megfogalmazására és a javasolt határidők előbbrehozására. A KÖB munkabizottságok kidolgozott részletes anyagait — munkaközi jelentések formájában — megküldtük az MSZMP, az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium részére további hasznosítás céljából. Az MSZMP-ben tartott egyeztető megbeszélések szerint az anyagok hasznosítása folyamatban van. A MTESZ VB határozatának figyelembevételével kívánjuk a KÖB ajánlásait az illetékes párt- és állami szervek részére megküldeni. A KÖB ajánlásai Befejezésül a KÖB ajánlásai közül idézünk néhányat, amely jól szemlélteti a munka szakmai céljait. Az 1978—79. tanévtől bevezetett szakmunkásképzést folytató, valamint az 1979—80 tanévtől bevezetésre kerülő korszerűsített középfokú képzési célú szakközépiskolák működését, a nevelési, oktatási tervek beválását a főhatóságok folyamatosan kísérjék figyelemmel. Indokolt esetben a szerzett tapasztalatok alapján módosítást készítsenek elő. A MTESZ kérje fel a főhatóságokat, hogy a szükségessé váló döntések előtt a javaslatokat előzetesen bocsássák társadalmi vitára a MTESZ K03 fórumára. Javasolják külön megvizsgálni, hogy a szakmai tananyagok kellően elméletigényesek-e. Alapelvként javasolják elfogadni, hogy a szakközépiskolákban a szakmai képzést 3 éves szakmunkásképző iskoláknál elméletigényesebben végezzék. A VI. ötéves terv szakemberszükségletével összefüggésben felül kell vizsgálni a képzés területi eloszlását a legkirívóbb aránytalanságok megszüntetése érdekében. A szakközépiskolák személyi és járgyi feltételeinek biztosítására a jelenleginél nagyobb lehetőséget kell biztosítani. A technikusminősítés jelenlegi szabályozása, szakosítási rendszere átmenetinek tekinthető. A technikusminősítést a középfokú képzési célú szakközépiskolákban a szervezett állami oktatás keretében iskolarendszerben célszerű megvalósítani. A jövőben körültekintőbben kell gondoskodni arról, hogy valamennyi technikusminősítő tanfolyamon tankönyvek, jegyzetek, segédletek és példatárak a kellő időben rendelkezésre álljanak, mivel azok a tanulás eredményessége érdekében nélkülözhetetlenek. H. I. Az IMEKO VIII. kongresszusa Az IMEKO Nemzetközi Mérés- és Műszertechnikai Szövetség az idén Moszkvában rendezte meg VIII. kongresszusát „Mérés a tudomány és a technika fejlesztése érdekében"’ címmel. A kongresszus a Lomonoszov Egyetemen öt párhuzamos szekcióban ülésezett, és közel 300 előadás hangzott el az alábbi témakörökben: méréselmélet; az állapot, folyamat és a környezet mérésének új módszerei és eszközei; a mérőműszerek és rendszerek tervezése, gyártása és bemérése terén elért eredmények; az automatizált gyártás, bemérés és kutatás mérő és ellenőrző műszerei; a mérések metrológiai biztosítása. A kongresszus szovjet szervező bizottságának elnöki tisztét V. A. Trapeznyikov akadémikus vállalta; a nyitóülést V. A. Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette, és ő olvasta fel Koszigin miniszterelnök üdvözletét a kongresszus résztvevőihez. A tudományos programot plenáris előadások vezették be, melyeket Prof. D. Hofmann (NDK), C. Veret (Franciaország), M. R. Johnson (USA), G. J. Kavalerov és S. M. Mandelstam (SZU), valamint C. Munday (Anglia) tartott a méréstechnika legkorszerűbb irányzatairól, így a mikroprocesszorok, lézerek alkalmazásáról és méréselméleti kérdésekről. A tudományos programot 12 kerekasztalbeszélgetés egészítette ki, amelyek közül nyolcat az IMEKO nemzetközi technikai bizottságai szerveztek. A kongresszus során nemzetközi szakkönyvkiállítást is rendeztek, s,a programot érdekes gyár- és intézetlátogatások egészítették ki. Az ünnepi záróülésen számos ország képviselői köszönetüket fejezték ki az IMEKO szovjet tagszervezetének, a Vavilovról elnevezett NTO Priborprofi Tudományos és Technikai Egyesületnek. Az IMEKO nemzetközi főtanácsa a kongresszus során tartotta 22. ülését, melyen Prof. Dr. íng T. Pfeifert, az Aacheni Műszaki Főiskola tanárát a szövetség elnökévé, főtitkárává ismét dr. Striker Györgyöt, pénztárosává pedig dr. J. Weilert választották meg a következő 3 éves időszakra. A főtanács felvette az IMEKO tagszervezetei közé a marokkói Automatizálási Tudományos Egyesületet és a belga Automatikus Szabályozástechnikai Szövetséget. Ezzel az IMEKO tagszervezeteinek száma 28-ra emelkedett. A IX. IMEKO-kongresszust a VDI/ VDE Gesellschaft Mess- und Regelungstechnik, az NSZK tagszervezete rendezi 1982-ben. A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületet számos erős szál fűzi az IMEKO-hoz. A Nemzetközi Méréstechnikai Szövetség alapító tagjai között van a MATE; a budapesti székhelyű IMEKO-titkárság az egyesület mellett működik, és annak munkájában a MATE számos tagja aktívan részt vesz. A kongresszuson elhangzott közel 300 előadásból 22 magyar szerzők munkájáról számolt be. Az előadókon kívül az egyesület számos munkatársa vett részt a közvetlen szervezésben. Munkájuk nagymértékben hozzájárult a kongreszszus sikeréhez. KEMÉNY TAMÁS A XVII. borsodi műszaki hetek A XVII. borsodi műszaki hetek mottója: „Hatékony, ésszerű, takarékos termeléssel és energiagazdálkodással segítsük elő a népgazdasági egyensúly kedvezőbb alakulását.’’ A megnyitó előadást Drótos László, az MSZMP Miskolc városi bizottságának első titkára tartotta „Időszerű helyi tennivalók a gazdasági egyensúly javítása érdekében” címmel. A MTESZ Borsod megyei szervezete az idén 15 településen közel 70 nagyobb rendezvényt, több száz előadást, tudományos tanácskozást, gyakorlati bemutatót, tapasztalatcsere-látogatást, kiállítást, kerekasztal-konferenciát szervezett. Kiemelésre méltó az ózdi és a sátoraljaújhelyi intézőbizottság programja, amellyel a két város iparának termelési, hatékonysági problémái megoldásán kívül a települések és környezetük komplex fejlesztéséhez is hozzá kívántak járulni. Az utóbbi években egyre növekvő mértékben veszi ki részét a rendezvénysorozatból a Nehézipari Műszaki Egyetem. Az ott működő egyesületi csoportok sokoldalúan, az ipar és a tudomány szoros együttműködését biztosítva munkálkodnak tudományos eredményeik gyakorlati bevezetésén, és visszacsatolják a gyakorlati szakemberek tapasztalatait. Mindez segíti a termelés feladatainak hatékonyabb megoldását, ugyanakkor hozzájárul az oktatási munka folyamatos korszerűsítéséhez. Javult a végzett hallgatók és az egyetem kapcsolata is. Az e körben tárgyalt témák közül néhány: az ábrázoló geometria tananyagának fejlesztési irányai a gépészeti alkalmazásokból kiindulva; hidraulika-pneumatika ankét; a szerszámgépek tanszék kutatási tevékenysége; továbbá az ipargazdasági, a gépgyártástechnológiai, az áramlás- és hőtechnikai, a sínhegesztő, a mechanikai technológiai szaknap, a hegesztők napja, a minőségellenőrök napja stb. Az egyetemi rendezvénysorozatot dr. Czibere Tibor akadémikus, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora nyitja meg. Az Építőipari Tudományos Egyesület egyrészt a MTESZ Borsod megyei szervezete kommunális bizottságával közösen, másrészt önállóan szervezett több időszerű témáról tanácskozást. Így „A vasbeton előregyártás Borsodban” című konferenciát, a vállalati szervezésfejlesztés elvi és gyakorlati kérdéseiről előadást, konzultációt. Megrendezték az „Ipari építészet és iparterületek Miskolcon” c. ankétot. Megtárgyalták az avasi városrész jelenlegi helyzetét és a további tennivalókat. Megyei és megyei városi főépítészi találkozóra is sor került. Az Országos Erdészeti Egyesület a fatermékek világpiaci helyzetéről, az exportlehetőségekről, a Faipari Tudományos Egyesület pedig a bútorgyártás új irányzatairól rendezett előadást. Az LKM és DIGÉP üzemi csoportok időszerű beruházási, gyártmánytervezési és gyártásfejlesztési, valamint energiafelhasználási kérdéseket tárgyaltak meg. A Közlekedéstudományi Egyesület a miskolci Postaigazgatóságon vitatja meg a vezetékes távközlésnek VI. ötéves tervidőszakban való fejlesztését. Előadás és konzultáció volt a trolibusz-közlekedés lehetőségeiről, a műsorszóró és vezeték nélküli távközlési hálózat fejlesztéséről, a MÁV gazdálkodási tapasztalatairól, a Toshiba-rendszerű levél feldolgozásról, a 3. sz. Volán Vállalat fejlesztési tennivalóiról a VI. ötéves tervben. A gépkocsikarbantartás témakörét a XVI. Autójavító Vállalatnál vitafórumon tárgyalják, és a KTE vasutas, volános és városi közlekedési szakosztályai komplex értékelést adtak a gömöri konténerpályaudvar fejlesztését és üzemét elemezve. A KTE városi közlekedési szakcsoportja pedig utasankétot szervezett a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület a Miskolci Hűtőipari Vállalatnál tanácskozást szervezett a gyártóvonalak kialakításáról, a Technika Házában pedig „Az élőmunka termelékenysége, a termelékenység növelésének módszerei és feladatai, a termelékenység műszaki és emberi tényezői” című előadással járult hozzá a műszaki hetek sikeréhez. A Magyar Geofizikusok Egyesülete és a Magyarhoni Földtani Társulat közösen szervezett ankétot ,,A nyersanyagkutatás módszertana és hatékonysága” címmel. A Magyar Hidrológiai Társaság a miskolci termálvíz hasznosítását tárgyalta ankét keretében. A Magyar Kémikusok Egyesülete az üzemi laboratóriumoknak a minőségvédelemben való szerepével foglalkozott. A megyei szervezet egyik legfiatalabb tagja, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület csoportja több rendezvényen ismertette a zajcsökkentés különböző lehetőségeit. Az SZVT rendezvényei egyebek között a vállalati alkalmazkodó képesség fejlesztésével és a személyzeti vezetők problémáival, a szövetkezetekben végzett üzem- és munkaszervezés időszerű kérdéseivel foglalkoztak. ..A termék- és piaci szerkezetváltozás feltételei és hatása a vállalati erőforrásokra” címmel kerekasztal-konferenciát is szerveztek. Első alkalommal rendezték meg a megyében az igazságügyi szakértők szemináriumát, mintegy 10 előadással és konzultációval. DR HORVÁTH BÉLA 39tiszuli i Ittg éssterlitiszlóli Itt n ti r síi tisti stt A MTESZ műszaki-tudományos lapjai szerkesztői részére Bonifert Ádám, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetője időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről konzultációt tartott. A bevezető előadás után válaszolt a hozzáintézett kérdésekre. Az értekezleten részt vettek a szövetséghez tartozó egyesületek és a területi szervezetek sajtótitkárai is. Bolgár—magyar A bolgár-magyar együttműködés újabb állomásaként június 12-én Stara Zagorában a Sajuz na Neudhno Technikeskite Drujestva (NTS) ottani szervezete és a MTESZ Csongrád megyei elnöksége két évre szóló együttműködési megállapodást kötött. Bolgár részről Russi Dinev elnök, Stanischo Nedev titkár és dr. Blagovesta Popova osztályvezető, magyar részről dr. Kovács Kálmán elnök, dr. Erdélyi Ferenc titkár és Hunyadi Lászlóné szervezőtitkár írta alá a megállapodást. Az újabb kétéves program megvalósításában mindkét fél kölcsönösen jól fel tudja használni a korábbi évek tapasztalatait mind a tudományszervező munkában, mind a tapasztalatok megszerzésében. Mindkét fél a tapasztalatcseréket és az egyesületi tevékenységet saját adottságainak megfelelően igyekszik tovább javítani. Az aláírt megállapodás céljainak megvalósítására éves munkaprogramokat cserélnek, kiadványaikat megküldik egymásnak, előadásokat tartanak, szakmai delegációkat hívnak meg a nagyrendezvényekre. Ugyanakkor mindkét szervezet kölcsönösen elősegíti a területükön működő azonos jellegű vállalatok, üzemek, mezőgazdasági szervezetek közvetlen együttműködés kapcsolatának kialakítását. A szakemberek cseréjét a devizamentes cseremegállapodás alapján hajtják végre. A kétéves programban — amely 1981. június 30-ig tart — részt vesznek az energetika, az építőipar, a gépipar, a közlekedés, az agrártudomány, az elektrotechnika, az élelmiszeripar, a hidrológia, az alkalmazott kémia, a méréstechnika, az erdészet, a kohászat, az anyagmozgatás — összesen 13 szakterület — képviselői, valamint a két elnökség küldöttei. Néhány téma az igen gazdag programból: korszerű vasbeton-előregyártás, a precíziós öntés technológiájának tanulmányozása, mérőberendezések a telefontechnikában, öntözéses zöldségtermesztés, színes tv-készülékek, a fűszerpaprika gyártástechnológiája, növényvédelme, az erdei munkák gépesítése, színesfém elemekből és alumíniumból álló öntvények, a folyamatos anyagmozgatás gépi berendezései stb. Reméljük, hogy a bolgár NTS és a magyar MTESZ közötti együttműködési megállapodás tovább gazdagítja szervezeteink munkáját, a műszaki-tudományos haladást, a két népgazdaság javát szolgálva. DR. BÁTYAI JENŐ