Műszaki Élet, 1982. január-június (37. évfolyam, 1-13. szám)
1982-01-08 / 1. szám
GAZDASÁGI • AGRÁR • TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰSZAKI ÉLET z' A O J ' a c A tartalomból Interjú dr. Soós Gábor A képernyőről: Felkínálom... Növényvédelem Az energia jövője — a jövő energiái A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXXVII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ÁRA: 5 Ft 1982. JANUÁR 8. Lézeres uszodai időmérő és eredményhirdető Karcsapásnyira a céltól Róma 1960. A 160 m-es gyorsúszás olimpiai döntője. Az amerikai Larson fogadja a gratulációkat, és mégis az ausztrál Dewitt került a bajnoki emelvény legfelső fokára - ugyanazzal az 55,2 másodperccel. Azóta számos időmérő berendezés készült, de sok esetben még mindig a bírói döntésre kell hagyatkozni a berendezések pontatlansága, meghibásodása miatt. Kecskemét 1980. Új magyar szabadalom. Elkészült az eddiginél pontosabb és megbízhatóbb lézeres időmérő berendezés. Több országban bejegyzik. 1981. november: többszöri határidő-módosítás után a jelenlegi ígéret 1982. december. 1984. Los Angeles?... A római olimpiát követően dr. Molnár Benedek — aki jelenleg a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF) gépgyártás-technológiai tanszékének vezetője — hosszabb ideig az ágyat nyomta. Az exlabdarúgó mérnököt felkavarta az olimpiai döntő. A kórházban azon töprengett, hogyan lehetne önműködő versenybíró készüléket készíteni. És 1960. október 17-én — az olimpia után három hónappal — 11 382 számon már az Országos Találmányi Hivatalban volt az „időmérő és eredményközlő berendezés” terve. A hosszadalmas adminisztrációs eljárásokra — mint oly sok esetben — az e téren járatlan feltalálónak nem jutott elég ideje, energiája. Az üzlet számára és talán Magyarország számára is „elúszott”. Mások is megtalálták a megoldást. Közel 20 évig nem foglalkozott korábbi találmányával Molnár Benedek, amikor is a kecskeméti főiskola megbízást kapott lézer-kutatásokra. Az új terület megismerése lázba hozta a mérnök-tanárt. Kollégáival áttanulmányozta az utóbbi 10 év lézer-irodalmát, az OMFB, a CSMSZG és a SZIM megbízásából 1977-ben „A koherens optika alkalmazása a gépiparban" majd 1979-ben a Mezőgép Vállalatmegbízásából „Lézertechnika alkalmazása a Mezőgép Vállalatnál” címen készítettek tanulmányt. A gyakorlati ismerkedést Molnár Benedek egy félbevágott kerékpártömlővel kezdte. Megfigyelte, hogy az azon áteresztett lézersugár a tömlő kismértékű rezegtetésére is megszakad. Ekkor kezdett hozzá régi találmányának — melynek elvén a mai uszodai időmérők működnek — korszerűsítéséhez! Közben 1979. február 2-án a GAMF és a VBKM szocialista szerződést kötött a profiljukhoz tartozó kutatások kölcsönös tájékoztatásáról. A főiskola beszámolt a lézeres uszodai időmérő berendezés fejlesztési munkáiról, és kérte partnerétől annak szolgálati szabadalomként való elfogadtatását. A VBKM „Versenyeredmények — célbaérés-értékelésen alapuló — megvalósítására, feldolgozására és/vagy kijelzésére és,vagy rögzítésére szolgáló lézeres berendezés” címmel szolgálati szabadalomként elfogadta a találmányt és megbízást adott a Danubia Szabadalmi Irodának a külföldi oltalom megszerzésére. Ez a következő országokra terjed ki: Szovjetunió, NDK, NSZK, USA, Svájc, Franciaország, Japán és Hollandia. A Találmányi Hivatalban a találmány 1980. június 30-án GI—1051 számon kapott szabadalmi oltalmat. Időközben a V3KM megbízást adott a főiskola gépgyártás technológia tanszékének a berendezés prototípusának és dokumentációinak elkészítésére. A prototípus elkészült,működését a többi között megtekintette dr. Nádori László, a TF tudományos rektorhelyettese, dr. Nagy Tamás, a OTSH elnökhelyettese, Tóth Ákos, az úszó szövetség főtitkára, Szűcs Árpád, a VBKM igazgatója, valamint a gyár főmérnöke, fejlesztési főkonstruktőre, továbbá, dr. Rabi Béla Ipari Minisztériumi államtitkár, Müller István és dr. Urecin József miniszterhelyettesek. Úgyszint a berendezés megnyerte tetszésüket. A készüléket a főiskolai laboratóriumból átvitették a kecskeméti Sportuszodába, ahol uszodai körülmények között — 98% páratartalom, 15% savgőz- koncentráció — is jól vizsgázott. A jegyzőkönyv a VBKM képviselőinek jelenlétében készült. A főiskola átadta a beütőpanel dokumentációját a vállalatnak. A berendezés elkészítésére az első határidő 1980. decembere volt. Majd 1981. augusztus 20-a. Ekkor akarták megtartani Kecskeméten egy nagyszabású versenyen az „üzemi” próbát. A beütőpanel és egyéb mechanikus részek már a helyükre kerültek,, de az elektronika még hiányzik. Levelek, jegyzőkönyvek cserélnek gazdát. A VBKM érintésvédelmi problémákat, import nehézségeket emleget. Az Omega időmérő rendszer 12 V- tal működik, a beszerelendő infradióda csak 5 V-tal,az import lézerdiódát azóta hazai infradiódával helyettesítették. Nem tudni miért — a körülbelül egy hónapra becsült munkát jövő decemberre vállalja a kivitelező. A legutolsó levelet november 16-án adták fel a főiskolán, arra kérve a VBKM igazgatóját: 1982. február 28-a legyen a határidő. Most itt tartunk. De mit is tud ez a lézeres eredményjelző. A lézeres eredményhirdető berendezés három fő egységből áll: beütőpanelből, időmérő órából és startgúlából. Az úszómedencében a versenyző célbaérkezését beütőpanel érzékeli. A beütőpanelbe vezetett lézersugár, valamint a felszerelt diódák az eddigi elektromechanikus megoldásoknál gyorsabban és érzékenyebben juttatják el a beütés jelét a sorredet és időt meghatározó készülékbe. Az úszó beütésekor — amely az elektromechanikus panel esetén 2 kp-os beütési erőt feltételező lézeresnél csak ennek az erőnek tört részét csökkentve az úszók azon félelmét, hogy lesz-e elegendő erejük a verseny végén a beütőpanel kellő megnyomására. A panelben a beütésre a lézersugár megszakad, megállítja az időmérő berendezést. A beütő panel érintése és az így előidézett villamos jel megjelenése közötti időkiesés minimális, ezzel magyarázható agyorsabb és pontosabb mérési lehetőség. A hagyományos időmérő berendezéseknél nehezen oldható meg közvetlenül az egy-egy pályán elért eredmény megjelenítése, az eredmény gyors meghatározásához számítógépre van szükség, így a nézők nem tudják saját észlelésükkel összhangban követni az eredményhirdetés helyességét. A lézeres beütőpanel lehetővé teszi, h'Tjgy' a beütés pillanatában az újítőeredmény és a sörre is MpS jelenjék a pálya végén lévő táblán, így a verseny a starttól a célig pályánként végigkövethető. A lézeres beütőpanel mérete, minősége a nemzetközi előírásoknak megfelel. A lézerfény vezetése csatornában történik, elvezetésére optikai eszközök szolgálnak. Laticelgumi biztosítja a víz elleni védelmet, továbbá kapcsolási szerepet is betölt, hiszen a beütőlap és a beütőpanel érintkezésekor a beütőlapon lévő műanyag szegecsek benyomják a laticelt, mely a csatornába vezetett lézerfény útját zárja. A fényérzékelő eszköz olyan áramkör részét alkotja, amelynek , kimenetén a fénybeesés akár pillanatnyi kimaradása is tartóáramkört aktivál, és az adott pályához tartozó időmérőórát azonnal leállítja. Azért esett a választás a lézersugárra, mert a többi fényforráshoz képest azonos távolságon a lézernek a legkisebb a szóródása. A lézerfényforrást, az optikai lézertükröket és gyújtólencsét a MOM gyártja. A lézeres automatikus indulásjelzővel ellátott startgúla a versenyző indulását — startkőről elugrik, hátúszásnál az indítófogantyút elengedi — mint mechanikai mozzanatot használja fel a lézersugár útjának megszakítására. A versenyző súlya — rugóerő ellenében — lenyomott helyzetben tartja a rajtkő elmozdítható felső lapját. Elugráskor a fölső lapokat a rugó laphelyzetbe állítja. A hozzájuk erősített reteszek takarják a lézersugarakat. Az elugrás pillanatában érzékelt jel és a start jel összehasonlításából megállapítható, hogy nem ugrott-e ki valaki. Váltószámoknál a beütési idő helyettesíti a startjelet. Hátúszásnál a fogantyú elengedésekor rugó rántja a kart alaphelyzetbe, és egy takaró lemez szakítja meg a lézer útját. Az így kialakítot startgúla a beütőpanelhez hasonlóan fénysebességgel működik, könnyen gyártható, meglévő startgúlához csatlakoztatható és érzékenysége hasonló a beütőpaneléhez. A beütőpanelhez készült időmérő egység az időt ezredmásodpercnyi pontossággal méri a starttól mindaddig, amíg a beütőpanel elmozdulása megszakítja a fototranzisztorra eső lézersugár fényét. A sorrendiség és a mért idő kijelzése hétszegmenses számkijelzővel történik, (VBKM gyártmány). Az önműködő versenybíró és időmérőkészülék rendszertervezésénél igen szigorú követelményrendszernek kellett eleget tenni. A feltalálók — Molnár Benedek és társa, dr. Lovas Béla főiskolai tanár — reménykednek, hogy előbb-utóbb a kecskeméti uszodában felszerelhetik az önműködő versenybírót, hogy azután elindíthassák világhódító útjára. A VBKM sporteredményjelzőit jegyzik a világon. Az új berendezés előállítási költsége majdnem fele a jelenleg használtaknál (kb. 9 millió Ft), energiafogyasztása pedig tized része a hagyományosnak! Los Angelesben egy biztos magyar döntésünk már lehetne. MAGOS KATALIN Lévay Jenő grafikája , /fcQ5T /3 fo_. Pályázatok Meghatározott jellegű szellemi alkotások készítése és beküldése valamely testülethez, amely a műveket elbírálja és díjazza — olvasható az értelmező szótárban a pályázat egyik definíciójaként. Az utóbbi években a műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakemberek számára meghirdetett országos pályázatok — például az MTESZ az energiatakarékosságért, Alkotó ifjúság — mintha kilógnának a fenti meghatározásból. A meghirdető testület feladata ugyanis már nemcsak a bírálat és díjazás (a pályázóknak ugyan továbbra is ez a tevékenységük a legfontosabb), hanem az is, hogy a hasznosítható javaslatok megvalósítását elősegítsék, illetve ellenőrizzék. Az „öreg” Alkotó ifjúság pályázatot először 1974-ben hirdették meg. És éppen a hasznosítás során sok esetben tapasztalható érdektelenség volt az oka a pályázat továbbfejlesztésének. Egy évvel ezelőtt az arra alkalmas pályaművek elterjesztésének segítésére jött létre az Alkotó Ifjúság Egyesülés, ahol az eddig benyújtott ezer szellemi alkotás közül már 1981-ben megvalósult 60 új termék gyártása,technológiai bevezetése. Az „MTESZ az energiatakarékosságért” pályázatrendszer még csak kétéves. Az eddigi három forduló során (a negyedik pályázat eredményhirdetése 1981. decemberében volt) a megvalósításra elküldött javaslatokat félévenként áttekintve máris előrehaladás tapasztalható. A harmadik fordulót követően már félév után a megküldött javaslatok 28 százalékát valósították meg a vállalatok. Az elsőnél ez a szám 11 százalék (egy év után 35 százalék) volt. És ezek a megvalósított javaslatok évenként több száz millió forint energiamegtakarítást jelentenek! A pályázatot meghirdető területek tehát a definícióból kiléptek. Reméljük, hogy ezentúl kevesebb értékes pályamű kerül indokolatlanul a fiókokba. A népgazdaságilag hasznos javalatok mielőbb megvalósulnak, az alkotni vágyó szakemberek az anyagi elismerésen túl morális ösztönzést is kapnak. E példák is igazolják, hogy a szellemi energiával is lehet — és kell!! — ésszerűen gazdálkodni. Bár erre még nem írtak ki pályázatot... M. K.