Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)

1929-01-01 - 1929-02-01 / 1-2. szám

1—2. szám MŰSZAKI LAP ható chemiai folyamat, a tömeg­hatás törvénye*) értelmében a jelenlévő anyagok concent­ratio­ja kö­zött a következő viszony áll fenn: [*][**] v A­­ K K állandó és a hőmérséklettől függő érték, me­lyet dissociatios-odlandónak neveznek. Híg oldat esetében a nem dissociált víz­mólók concentratioja állandó érték, tehát k [1] fa] , , azaz Sörensen megállapítása szerint. Ezen egyenlet alapfontosságú és minden neu­trális vizes oldatra érvényes. Ha az oldat savanyú, úgy a H-ionok, ha az oldat lúgos, akkor az OH- ionok száma nagyobb; a concentratiók szorzata azonban mindig állandó. Például egy erős sav i­ 10 oldatában feltételezve, hogy teljesen dissociált, a H-ionok concentratioja 10­ tehát PH­­ 1. Mivel a * h­ydrogén- és h­ydrocyl-ionok concentratiojának szorzata egyenlő 10u-vel, a hydrocyl-ionok con­centratioja 101a, mert 101 X 1013 = 10". n/100 oldat esetén a hydrogénionconcentratio, azaz a PH — 2 (10'2), a hydroxylionok concentra­tioja pedig: 10". Mivel a H-ionok concentratiojának meghatáro­zása könnyebb, mint az 01/-ionoké, ezért mindig azt határozzuk meg és a normalitási szorzatból, ha az oldat alkalikus, az OH-ionok concent­ratio­ját ki­számíthatjuk. A következő táblázat erős savak és a­lkal­iák különböző concentratioja oldatainak PH értékét */t 5or M ' ro­­ * PH o n/7.000 OOO (kJ af£aCi 70 9 n/ro ro*1 n/*ooooo 70°9 n/*oo • TO *2 n/70.000 • 70 70 nhooo • 70 93 nf 7 OOV . ,0-r, 77 y H/’O.OOO 70'*9 n/roo 70-« 72 i ^/'OO.OOO 70 55 n/7o • 70~'3 73 n/r ooo.ooo • 70*6 n/t • 70 '* 14 HI Ovagy neum­ondát TO'f? m *) A tömeghatás törvénye: Egyensúlykor az össze­tartozó és az anyag módjainak számával hatványra emelt concentratiok szorzatainak viszonya állandó. adja megközelítőleg. (Ez volna ugyanis a PH ér­téke teljes dissociatio esetén.) Látható tehát, hogyha a Pl­ értéke alacsony, akkor az oldat erősen savanyú, ha pedig magas, ak­kor, erősen alkalikus; a kettő közötti érték (PH)71 neutrális kémhatást jelent. Mint említettük, a fenti táblázat csak erős sa­vakra és lúgokra vonatkozik, melyek majdnem tel­jesen dissociálnak. Középerős és gyenge savaknál, valamint alkaliáknál az oldat normalitása­ és a PH értéke között már nagy különbségek vannak. Pl. n. 10 ecetsav esetén a PH nem egyenlő j­el, mert ezen oldatban az ecetsavnak csak igen kis ré­sze van dissociálva H­CM] too 7^ cHeCUjCoo egyenlet szerint. A tömeghatás törvénye értelmében: * [H] [CttidooJ —-------------— 5 K, [ CftjC-oo] Minél kisebb a K, (dissocialios-állandó) annál gyengébb a sav. A fenti egyenletből H. fajCookJ - [k][c^,cooj Mivel pedig a h­ydrogenionok concentratiója egyenlő az acél­át ionok concentratiójával, ezért: [ttj *■ if K [C­H , Mj n/10-ed ecetsav esetében a jelenlévő ecetsavnak kb. 90% nincs dissociálva, ezért nem követünk el nagy hibát, ha a nem dissociált ecetsav helyére a képletben az összes ecetsav concentratioját, tehát a jelen esetben 10'-et tesszük. A dissociatios-állandót ismerve, a hydrogén­­ion-concentratiot a gyenge sav vi­lúg ismert con­­centratioja oldatánál kiszámíthatjuk. A dissociat­ios-állandó ecetsav esetében 18 ° C-on 1.8.­105. Tehát esetünkben: [*]* fféTfaT ffi.fS1. f 6­ - fsface3 /JV. ffi­­. i- Z - Z-Sf. A következő táblázat több gyenge savnak PH- ját adja különböző normalitású oldatokban, szem­ben a sósavval. PH s 5. oldal Felten és Guilleaume Kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár Részv.-társ. Sürgönyeim: Telefon Guilleaume Budapest. BUDAPEST, I. KER., BUDAFOKI ÚT 1. SZÁM. Távbeszélő: József 384—34, Teréz 255—40.

Next