Műszaki Lap, 1929 (28. évfolyam, 1-10. szám)
1929-01-01 - 1929-02-01 / 1-2. szám
1—2. szám MŰSZAKI LAP ható chemiai folyamat, a tömeghatás törvénye*) értelmében a jelenlévő anyagok concentratioja között a következő viszony áll fenn: [*][**] v A K K állandó és a hőmérséklettől függő érték, melyet dissociatios-odlandónak neveznek. Híg oldat esetében a nem dissociált vízmólók concentratioja állandó érték, tehát k [1] fa] , , azaz Sörensen megállapítása szerint. Ezen egyenlet alapfontosságú és minden neutrális vizes oldatra érvényes. Ha az oldat savanyú, úgy a H-ionok, ha az oldat lúgos, akkor az OH- ionok száma nagyobb; a concentratiók szorzata azonban mindig állandó. Például egy erős sav i 10 oldatában feltételezve, hogy teljesen dissociált, a H-ionok concentratioja 10 tehát PH 1. Mivel a * hydrogén- és hydrocyl-ionok concentratiojának szorzata egyenlő 10u-vel, a hydrocyl-ionok concentratioja 101a, mert 101 X 1013 = 10". n/100 oldat esetén a hydrogénionconcentratio, azaz a PH — 2 (10'2), a hydroxylionok concentratioja pedig: 10". Mivel a H-ionok concentratiojának meghatározása könnyebb, mint az 01/-ionoké, ezért mindig azt határozzuk meg és a normalitási szorzatból, ha az oldat alkalikus, az OH-ionok concentratioját kiszámíthatjuk. A következő táblázat erős savak és alkaliák különböző concentratioja oldatainak PH értékét */t 5or M ' ro * PH o n/7.000 OOO (kJ af£aCi 70 9 n/ro ro*1 n/*ooooo 70°9 n/*oo • TO *2 n/70.000 • 70 70 nhooo • 70 93 nf 7 OOV . ,0-r, 77 y H/’O.OOO 70'*9 n/roo 70-« 72 i ^/'OO.OOO 70 55 n/7o • 70~'3 73 n/r ooo.ooo • 70*6 n/t • 70 '* 14 HI Ovagy neumondát TO'f? m *) A tömeghatás törvénye: Egyensúlykor az összetartozó és az anyag módjainak számával hatványra emelt concentratiok szorzatainak viszonya állandó. adja megközelítőleg. (Ez volna ugyanis a PH értéke teljes dissociatio esetén.) Látható tehát, hogyha a Pl értéke alacsony, akkor az oldat erősen savanyú, ha pedig magas, akkor, erősen alkalikus; a kettő közötti érték (PH)71 neutrális kémhatást jelent. Mint említettük, a fenti táblázat csak erős savakra és lúgokra vonatkozik, melyek majdnem teljesen dissociálnak. Középerős és gyenge savaknál, valamint alkaliáknál az oldat normalitása és a PH értéke között már nagy különbségek vannak. Pl. n. 10 ecetsav esetén a PH nem egyenlő jel, mert ezen oldatban az ecetsavnak csak igen kis része van dissociálva HCM] too 7^ cHeCUjCoo egyenlet szerint. A tömeghatás törvénye értelmében: * [H] [CttidooJ —-------------— 5 K, [ CftjC-oo] Minél kisebb a K, (dissocialios-állandó) annál gyengébb a sav. A fenti egyenletből H. fajCookJ - [k][c^,cooj Mivel pedig a hydrogenionok concentratiója egyenlő az acélát ionok concentratiójával, ezért: [ttj *■ if K [CH , Mj n/10-ed ecetsav esetében a jelenlévő ecetsavnak kb. 90% nincs dissociálva, ezért nem követünk el nagy hibát, ha a nem dissociált ecetsav helyére a képletben az összes ecetsav concentratioját, tehát a jelen esetben 10'-et tesszük. A dissociatios-állandót ismerve, a hydrogénion-concentratiot a gyenge sav vilúg ismert concentratioja oldatánál kiszámíthatjuk. A dissociatios-állandó ecetsav esetében 18 ° C-on 1.8.105. Tehát esetünkben: [*]* fféTfaT ffi.fS1. f 6 - fsface3 /JV. ffi. i- Z - Z-Sf. A következő táblázat több gyenge savnak PH- ját adja különböző normalitású oldatokban, szemben a sósavval. PH s 5. oldal Felten és Guilleaume Kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár Részv.-társ. Sürgönyeim: Telefon Guilleaume Budapest. BUDAPEST, I. KER., BUDAFOKI ÚT 1. SZÁM. Távbeszélő: József 384—34, Teréz 255—40.