Műszaki Lap, 1933 (32. évfolyam)
1933-01-01
4 MŰSZAKI LAP ja és kezelése veszélytelen és feleslegessé teszi a benzin tűzveszélyessége miatt eddig hatóságilag előírt különleges óvintézkedéseket, berendezési tárgyakat és épületeket. A veszélytelen tüzelőanyag miatt a kocsi tűztosítási díjtétele is jutányosabb. A motor minden részletében magyar konstrukció és hazai gyártmány, így helyeselhető, hogy ezen típus mellett döntött a főváros vezetősége. Technikai okokból is indokolt azonban elhatározása, mert a motornak más Diesel-motorokkal szemben is vannak előnyei, ilyen pl., hogy nagy a porlasztó furata és így a motorok üzembiztonsága növekedett és egy különleges, szabadalmazott eljárás folytán az indítás minden segédeszköz, ■gvujtógyertya, vagy előmelegítés nélkül is teljesen biztos. A porlasztás független a fordulatszámtól és a tüzelőanyag elégése mindig tökéletes. Az autómotorok ezidőszerint két typusban készülnek és pedig a négyhengerűek 48 HP és a hathengerűek 72 HP teljesítménnyel, de tudomásunk szerint folyamatban van már egy újabb typus készítése, amely a kisebb autókba is beszerelhető. Érdekes, hogy míg e motorokat hazánkban még a szakemberek közül is kevesen ismerik, addig a külföld részéről i A feltűnően nagy érdeklődéssel találkoztak. A Ganz- Jendrassik motorok a legutóbbi két-három év folyamán stabil kivitelben már a világ minden tájára elkerültek és az új autótípusok iránt is nagy a külföldi érdeklődés. Egész sorozatok kerültek már az autómotorokból pl. Olaszországba, melynek pedig jól fejlett motoripara van és ahol köztudomás szerint legnagyobb a külföldi produktumokkal szembeni elzárkózás. Egyik legközelebbi számunkban részletesen ismertetni fogjuk a Ganz-Jendrassik motorokat, ez aly hárommal pedig egy hathengerű r ' autómotor és egy beépített négy- * hensterni autómotor fényképét kö- Négyhengeres Ganz-Jendrassik autómotor beépítve 300000000000000000000000000000000000000000000000000000 OOO0OOOOOOOOO0OOO0OC zöl jük. Magasabb műszaki elméleti képzettség megszerzése Magasabb műszaki elméleti képzettség megszerzése egyrészt a műegyetemre való felvételi nehézségek folytán, másrészt pedig az előadások kötelező hallgatása miatt súlyos nehézségekbe ütközik és elfoglaltsággal biró tagtársaink részére majdnem lehetetlen feladatot képez. Tagtársainknak a magasabb képzettség megszerzésére irányuló törekvéseinek előmozdítására és ezirányu céljaik elérésére módot nyújt az 1875. évi julius hó 12-én hozott francia törvény alapján 1876. évben alapított F.COLE SUPERIEURE TECHNIQUE de PARIS egyetemi főiskola, melynek célja a technikai, matematikai és fizikai magasabb képzettség terjesztése, különösen azok között, kiknek nincsen módjában az előadásokat az egyetem székhelyén hallgatni, viszont gyakorlati tudások a mérnöki hivatás követelményeinek teljesen megfelelnek, illetve a gyakorlatot itthon megszerezhetik. A tanítás módszere autodidaktikus és egyetemi előadások mindent felölelő jegyzetei alapján történik, melyek a tandíjban bennfoglaltatnak. A főiskola fakultásai a következők : általános gépészmérnöki, elektromérnöki, autóépítőmérnöki, aeroplánépítő-mérnöki, bányamérnöki, vegyészmérnöki, kohómérnöki és építészmérnöki fakultások. A tanítás ideje minden fakultáson három év, mely évenként két félévre (szemeszterre) oszlik, melyek végén meghatározott időben Párisban francia nyelven, illetve Bécsben német nyelven szóbeli kollokviumok kötelezők aszerint, hogy a hallgató a tanulás nyelvéül melyiket választotta. Indokolt esetekben két kollokvium egyszerre is letehető. A szemeszterek folyamán a tanulmányokban való előhaladás igazolásául írásbeli tételek is kidolgozandók, melyek elbírálás végett a főiskola vezetőségének beküldendők, azok eredménye a szóbeli kollokviumokra is befolyást gyakorol. A tanulmányok sikeres befejezése után a hallgató diplomát kap, mely pl. Franciaországban és Belgiumban teljes érvényű, míg v