Művezetők Lapja, 1939 (42. évfolyam, 1. szám - Ipari Művezetők Lapja 1. évfolyam, 1-11. szám)
1939-01-01 / 1. szám
XI il. évf. 1. szám MŰVEZETŐK LAPJA A kimunkált, sima Duna-meder szintén látható a plasztikus képen. Igen hangulatos a posta fejlődésének bemutatása. Itt látunk egy régi levélszekrényt, felül egy négyszeres,, erős reteszzárral, oldalt pedig két erős függőlakattal. Egy mellette levő üvegszekrényben a régi postásegyenruhák láthatók. Egy asztalon egy igen régi német helyesírással fogalmazott hirdetménytábla látható, melyen a Kassa és Pozsony közötti postajáratok ideje van kihirdetve. Akaratlanul is eszébe jut az embernek Lchmu egy költeménye, melyben megénekli «ahol a postás az állát megszakítja, körülnéz és kedvenc nótáját elfujja.» Komoly szociálpolitikai elgondolásra készteti a látogatót a villamosvasutak fejlődésének bemutatása. Itt látható, hogy a modern nagyvárosok közlekedési fejlődésében mi mennyire visszamaradtunk. Aki az utóbbi években Milánóban járt, azt kellemesen érinthette az a biztonság, mely a villamos vasutakra való fel- és leszállásnál a baleseteket meggátolja. Itt már a párisi Metrónál bevezetett biztonsági rendszer tökéletesített kivitelijén került alkalmazásra. Itt nem fordulhat elő a menetközben való fel- és leszállás. Egy szellemes készülék segélyével az ajtók a kocsik megindulásakor önműködőleg lezáródnak és csak akkor nyílnak ki, ha a kocsik megállnak. Célszerű volna, ha a fővárosi üzemeknél is hangoztatott racionalizálás szintén ebben az irányban fejlődne, anélkül, hogy a viteldíjakat folyton emelnék. De igazságtalan lennék, ha nem emlékeznék meg egy oly műszaki újításról, melynek szintén az a célja, hogy a menetközben való fel- és leszállásból eredő baleseteket elhárítsa. Ez az újítás a vörös lámpa, mely meggyullad akkor, amikor a kocsivezető indításra jelzett. De ki ne figyelte volna már meg, hogy a túlzsúfolt kocsik előterében le- és felszállni igyekvő utazóközönség tolakodása közt már meggyullad a lámpa, mielőtt még a fel- és leszállás lebonyolódott volna. Ez pedig csak azt a célt szolgálhatja, hogy az utazóközönséget esetleg ebből kifolyólag eredő balesetek iránti felelősséget az utazóközönségre lehessen hárítani. Hogy az igazán szép és tanulságos Közlekedési Múzeum látogatása közben folytatott kellemes sétám alatt ily gondolatok is eszembe jutnak, arról én igazán nem tehetek. Molnár. 1 — » MWMii ■- ■ A rendelet az iparban alkalmazottak helyzetének javítását célozná. Ezzel szemben éppen az iparral szakmailag foglalkozók igen nagy részét a rendelet úgyszólván kizárja, védelme alól. Már maga a rendelet címe is helytelen. Eltekintve a tisztviselő és művezető közötti helytelen megkülönböztetéstől, miután köztudomásúlag az iparban alkalmazott művezetők évtizedek óta a többi ipari tisztviselőkkel egyenrangú tisztviselőknek ismertettek el. Sőt igen gyakran egyéb irodai tisztviselők voltak és most is vannak a művezetők hatásköre alá rendelve. A legalább 20 munkáshoz való kötés úgy szakmai, mint logikai szempontból teljesen tarthatatlan. Különösen sérelmes ez az erőtelepek vezetésével megbízott vezetőgépészekre, főgépészekre, főelektrikusokra és az építések vezetését ellátó főpallérokra, a malmok főmolnáraira, főgépészeire, a gyárak túlsúlyban önműködő gépberendezéssel bíró üzemeinek művezetőire, a munkát minőségileg átvevő vagy ellenőrző ellenőreire, kisebb, azonban minőségileg nagyfontosságú műhelyek és üzemek üzemi vezetőire, művészeteire stb. stb. Miután feltételezzük, hogy a kormány szándéka nem lehetett az, hogy oly rendeletet bocsásson ki, mely az érdekelt és leginkább védelemre szoruló alkalmazottakat lezárja a rendelet védelme alól, a rendelet módosítását, — revíziót kérünk! A rendelet hiányosságaival a december havi központi választmányi ülésünk is behatóan foglalkozott és azt a határozatot hozta, hogy a vezetőség az illetékes szakminiszternél mielőbb előterjeszti a rendelet módosítására vonatkozó javaslatait. Visszhangok az iparban fizethető legkisebb fizetéseket szabályozó rendeletre. A lapunk múlt havi számában közölt 45201/1938. XIII. Ip. M. számú kormányrendelet az alkalmazottak számos kategóriájánál bizonyos megnyugvást keltett, azonban nem lehet megnyugvásról vagy megelégedésről beszélni éppen az iparral legszorosabban együtt dolgozó művezetői és egyéb hasonló munkakört betöltő alkalmazottak körében. Az ipari művezetők számos kategóriája köréből fordulnak nap nap után vezetőségünkhöz sérelmeikkel, panaszaikkal és kérik azok felkarolását és illetékes helyeken való előterjesztését. A rendelethez fűzött kommentárunk, melyben aggodalmainknak adtunk kifejezést a rendelet hiányosságai és félremagyarázhatósága fölött, sajnos, teljes mértékben bennünket igazolt. Szabványosított kalkuláció. Közli Wopaletzky Károly gépészmérnök. (V. közlemény.) Az előző négy lapszámunkban megjelent fenti című közleményeimben ismertettem az esztergályosmunkák kalkulációjánál előnyösen alkalmazható eljárásokat s az ezt megkönnyítő és gyorsító táblázatokat. A kalkuláció maga azonban csak megközelítő eredményt nyújthat, melyet esetleg egyéb körülmények némileg befolyásolhatnak. Mindenesetre a kalkulációnál alapul vett munkakörülmények adják meg a munka kivitelének irányítását. Maga a munkagép (esztergapad) szerkezete bizonyos határozott keretek közé szorítja a végzendő munka kivitelezésének lehetőségeit, amit különösen akkor kell figyelembe venni, ha a munka elvégzése egy már előre meghatározott munkagépen kell, hogy történjen. Ily esetekben minden munkagépfajtára a munkagép szerkezetének megfelelő oly táblázat készíthető, mely már az illető gép adatainak eredményeiből számítható ki. Egyszerű, négylépcsős haj lótárcsás és egyszeres fogaskerékáttételű esztergapadnál, ha a fordulatszámok közvetlen szíjhajtásnál ^ 1 ti III IV 255 136 7? +1 fordulat percenként és fogaskerék áttételnél: . p .1 11 bl IV ~ 37 19.4 11 5.85 3