Ipari Művezetők Lapja, 1944 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1944-01-01 / 1. szám
VI. évf. 1. szám. IPARI MŰVEZETŐK LAPJA Gyűlések a központban. Számvizsgáló bizottság: 1944. évi január hó 11-én, kedden délután 6 órakor. Központi választmány: 1944. évi január hó 15-én, szombat délután 6 órakor. .tatára fogva az 1. adót fizetni, akit 6000 pengőt túlha lmi adó határának kiemelése. szter úr rendelete folytán a jövedelmi engőről 6000 pengőre emeltetett fel. zdve csak azok tartoznak jövedelmi edelme 1943. évben és azután a Ezzel a rendel almazottak és nyugdíjasok régi sérelme nyert orvosit pénzügyminiszter úrnak ezúton is köszönetünket feje Felvételre jelentkeztek: LVIII. PESTSZENTERZSÉBET: Prekl Aladár főművezető, Demény József művezető, Peringer Péter és Tsai vasöntöde és gépgyár. LXVI. CSEPEL: Finta József, Hackspacher Mihály, Tolnai János, Bencsik László, Filácz Lajos, Vasinka István művezetők, Ajtony Kálmán, Dobránszky László műszaki tisztviselők, Weiss Manfréd-gyár. A vas- és fémipar jellegzetes balesetei. Valamely iparág jellegzetes baleseteiről a baleseti statisztika alapján alkothatunk áttekinthető képet. A következőkben ismertetett adatainkat az ezidőszerint rendelkezésünkre álló 1939. évi statisztikából vesszük. Az 1939. év folyamán bejelentett összes üzemi balesetek száma 40.849, ebből gépi baleset 7680. A vas- és fémiparban történt összes balesetek száma 7663, ebből a gépi balesetek száma 2860. Az egész ipart tekintve tehát a gépi balesetek az összes baleseteknek 18,8 o/0 - át teszik; a vas- és fémiparban pedig a gépi balesetek az ebben az iparágban történt összes baleseteknek 37o/0-át. A tanulság, hogy a vas- és fémiparban az átlagosnál jóval több gépi baleset történik és ezért elsősorban ezeket a gépi baleseteket tekinthetjük a vas- és fémipar jellegzetes baleseteinek. A vas- és fémiparban történt 2860 gépi baleset a következőképen oszlik meg a legfontosabb gépi balesetokozók szerint:. A felsorolás azonban nem nyújt hű képet a vasés fémiparra jellegzetes gépi balesetek helyes sorrendjéről. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a felsorolt gépeket nem használják egyforma számban az iparban. A sajtolókat, köszörülőket, vágókat pl. jóval kisebb számban használják mint az esztergapadokat, fúrókat, marókat és ezért az előbb említetteket — noha a sorrendben részben hátrább következnek — jellegzetesebb balesetokozóknak kell tekinteni mint az utóbbiakat. Az alábbiakban e jellegzetes gépi balesetokozók által okozott baleseteket és az ellenük való védekezési módokat fogjuk részletesebben tárgyalni. A sajtoló és hasonló gépeknél előforduló balesetek oka legtöbbször a szerszám alatt felejtett kéz, önkéntelenül rálépés a lábindítóra és ezáltal a gép akaratlan indítása a munkadarab igazítása után és a nem várt második lecsapás. A balesetek következménye rendszerint a jobb vagy bal kézfej roncsolódása, többnyire az ujjak kisebb-nagyobb mérvű csonkulása és ezáltal a fogóképesség csökkenése. A balesetelhárítási módok és eszközök igen sokfélék, de ezek közül csak néhány tekinthető tökéletesnek. Csak néhány nyújt minden körülmények között teljes értékű biztonságot anélkül, hogy a munkást a munka végzésében akadályozná és ezáltal a termelést csökkentené, miközben a személyi okokat (vigyázatlanság, tudatlanság, engedetlenség, vakmerőség, fegyelmezetlenség stb.) teljesen kiküszöbölné. Ilyen értelemben tökéletesnek a zárt (francia) szerszám, a fedett szerszám és az önműködő anyag hozzávezetés, mint pl. a revolveradagolású gépek tekinthetők. Ez utóbbiak azonban sajnos annyira költségesek, hogy csakis a szorosan vett tömeggyártásnál alkalmazhatók gazdaságosan. Előnyük azonban, hogy a termelést nagymértékben növelik és hogy ezáltal költségük megtérül, igazolva, hogy a termelés gazdaságossága és a biztonság fokozása mindig párhuzamosan halad. Mégis annak, hogy e berendezés szélesebb körben és főleg a közép- és kisiparban elterjedjen, elsősorban gazdasági akadálya van. A fedett szerszám, de különösen a zárt szerszám alkalmazási köre szintén korlátozott. A munkadarabok alakja, mérete és megmunkálási módja határozza meg alkalmazásuk körét. Így pl. a zárt szerszám legelőnyösebben a bádoglemezszalag megmunkálásánál használható fel. Általában mondhatjuk, hogy gazdasági okok, hazai viszonyaink között a tömeggyártásra való berendezkedés korlátolt lehetősége és ebből következőleg a munkadaraboknak ugyanazon gépnél való gyakori váltakozása okozza, hogy kénytelenek vagyunk különféle, a tökéletes biztonságot adott viszonyok között csupán megközelítő védőkészülékek, illetőleg eszközök ú. m. kétkezes indítók, mozgó kosarú védőkészülékek, kézelhárító kengyelek, rugós tárgykidobók, csipeszek, piszkáló vasak stb. alkalmazásával és használatával megelégedni. Azért különfélével, mert ezeknek a védőkészülékeknek alkalmazási köre is — a munkadarabok alakjától, méretétől és megmunkálási módjától függően — korlátolt. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy még ezek bevezetésénél és megkedveltetésénél is — a dicséretes kivételtől eltekintve — sok esetben mind a munkaadók, mind a munkások részéről szinte érthetetlen közönnyel, sőt ellenkezéssel lehet találkozni. Ennek az ellenkezésnek az oka valószínűleg a éppen a sajtológép biztonsági kérdésének fent érintetti vető sajátságában rejlik, abban t. i., hogy a munkabolt gyakori változtatása következtében a védő- Balesetek Balesetokozók száma o/o -ban Sajtolók, lyukasztók..................... 535 18.8 Esztergapadok, nyomópadok...........515 18.8 Köszörülő, csiszoló és fényesítő korongok 382 13.4 Fúrók.................................................. 202 7.1 Marók.................................................. 125 4.3 Vágók.................................................. 105 3.6 Kalapácsok................................... 91 3.2 Hengerlőszerkezetek ........ 74 2.6 Húzópadok ................................................... 61 2.1 Fémgyaluk...........................................46 1.6 Fémfűrészek .......... 45 1.6 3