Rádió Technika, 1944 (9. évfolyam, 1-5. szám)

1944-03-01 / 3. szám

Rádió Techniká­ ban ellenállása nulla, fordított irányban pe­dig végtelen nagy. Nyilvánvaló, hogy az új munkaellenálláson csupán a nyíl irányában folyhat az áram, visszafelé nem. Az átfolyó áram ugyanaz, amely az egyenirányítón is átfolyik. Ebben az esetben azt az áramkom­ponenst használjuk fel, amelyről kérdésünk­ben Okos Domokos beszélt. De párhuzamos kapcsolásnál más az eset. Nézzünk csak a következő ábránkra. A de­tektor csupán a nyíl irányában bocsát át áramot és ilyenkor ellenállása nulla. Ez azt jelenti, hogy az új munkaellenálláson át ilyenkor egyáltalán nem folyik áram, csak a detektorban. Ha viszont az áramirány meg­fordul, akkor a detektoron át semmi sem folyhat, mert ellenállása most végtelen nagy. Az áram tehát visszafelé az fi-ellenálláson át halad, amit a rajzon a felfelé mutató nyíl jelez. Itt tehát nem azt az áramot hasz­náljuk fel, amely a detektoron átjut, hanem a másik irányú félperiódusokat, amelyeket az egyenirányító nem enged át. Más szemszögből nézve a dolgot, úgy is mondhatjuk, hogy az előző esetben (soros kapcsolás) a detektor-áramot használtuk fel, a második esetben (párhuzamos kapcsolás) pedig a detektor­ feszültséges. Ha ugyanis a detektor sarkain jelentkező feszültséget vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy — ideális egyenirányítót feltételezve — amikor a de­tektoron át áram folyik, sarkain nincs fe­szültség (mert ellenállása nulla, tehát feszült­ségesés sincs rajta); ha viszont nem fogik áram (ellentétes áramiránynál), akkor a tel­jes feszültség jelentkezik a sarkain. Ez a feszültség kényszeríti át az áramot az ír­­ellenálláson, tehát a feszültséget használjuk fel, nem pedig az áramot. Látjuk tehát, hogy Okos Domokos megint tévedett. De ez még nem baj, mindaddig, amíg ez kedvét nem szegi a további tanu­lásnak. Helyes megfejtést küldtek: Berkovics Béla VII. gimn., Losonc; Farkas András szkv., Szőreg; Horváth Tibor, gmh.; Jászberényi Gyula; Kollányi Miklós, gmh.; Pécs László gmh., Budapest; Petrover Tibor, Munkács;­ Platschek István főisk. halig, Sze­ged; Szeghő Péter, egy. hallg., Kolozsvár. 2. ábra. Szerkesztői üzenetek Hatházy N. S.: Levélben csakis válasz­bélyeg ellenében válaszolunk. 2+1-es részle­tes kapcsolást 1936 júniusi számunkban talál. Ez azonban már nincs meg a kiadó­­hivatalban. Egymás közötti rovatban hirdet­heti, valaki átadja. Gálusz A.: Érvelése nem helytálló, próbál­jon még egyszer utánaszámítani. Iván Sándor: Majd foglalkozunk vele la­punkban. Külön-külön nem érünk rá rajzo­kat adni. Németh Károly: Ha megírja, hogy milyen méretű a vasmagja, akkor megadjuk az adatokat, így hiába adunk mi egy megadott vasmagra adatokat, ha azt nem kapja meg. Egyébként minden év decemberi száma tar­talmazza az elmúlt év összes cikkeinek tar­talomjegyzékét. Kérje a kiadóhivataltól, ha szüksége van rá, de a pénzt (1.20 P) előre küldje be, utánvéttel nem küldünk. TARTALOM: Oldal DETEKTOROS VEVŐK ............................. 49 Stabilizátor-kapcsolások. 2............................... 58 Előadások CSEREBÖRZE ............................................. 81 Életműködésünk elektromos szemmel .... 82 Mi újság a piacon? ..................................... 03 Egyet­irányító csövek igénybevétele........... 63 HANGOLÁSJELZŐ RENDSZEREK .......... 64 Halálozás (Gerle­ László !) .................. 67 Fonoamatőrök, figyelem.. .­ .................. 68 Előadás (dr. Ernst Brüche) .......................... 68 KÉRDÉSEINK ................................................ 68 Szerkesztői üzenetek ..................................... 72 RT-SZE­RVISZL­APOK: LVIII. Clőadatok, csőfoglalatok bekötése. A 3. borítékoldalon Felelős szerkesztő és kiadó: PASKAY BERNÁT. Igazgató: HAVAS REZSŐ. Kiadóhivatali kezelőség és levélcím: V., Vilmos császár-ut 34. 1795.44. — Hungária Nyomda R. T., Budapest, V., Vilmos császár-ut 34. Felelős: vitéz Bánó Lehel igazgató.

Next