Technika, 1943 (24. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 6. szám

322 Járay-Jost Jenő A vizsgálat eredményét az alábbi táblázat t­ün­­teti fel: Mint a táblázatból látható, mindhárom kutató gö­dörben a csúszási tényező alapján a csúszólapok helye kimutatható. A táblázat tanúsága szerint az 1—11—111. fúrásoknál fellelhető valamennyi talaj, még a csúszólapok anyaga is, agyagtalaj. A talajban a feltárt mélységig csak egész vékony — pár mm — vastagságú, fehér színű mésziszap­­réteg vol­t észlelhető. Ezek a vékony mésziszap­rétegek vezették be a vizet az agyagtalajba. A vízvezető rétegből vékonysága miatt mintát kivenni nem lehetett. Valószínű, hogy ezeknek a vékony rétegek csúszási té­nyezője, a bemértnél lényegesen kisebb, hiszen a kivett mintába a szárazabb fedő­talajok is belekerültek ■— a fúró mechanikai munkájával. A II. jelű kutatógödörben két helyről, a 277.8 és 277.1 m A. t. sz. f. magasságban is egyazon 0.65 ill. 0.64 csúszási tényező mutatható ki. Itt tehát a két csú­szóréteg fekszik egymás fölött. A 4. ábrán bemutatott hosszszelvényen tüntettük fel a csúszóréteg és szakadólap elhelyezkedését. A hossz­szelvényben látható, hogy a csúszólap (egyben vízve­­zető-réteg) mintegy 7%-os dőlésű. Az ábrán alul a bemért természetes víztartalmat és állapothatárokat tüntettük fel, a mélység függvényében. Igen szemléltetően mutatják, hogy a természetes víztar­talom milyen mértékben változik. Jól látható, hogy az alsó és fedő agyagrétegek természetes víztartalma (W) és képlékenységi határa (P) csaknem összeesik, — te­hát ezeknek a talajoknak a nyomószilárdsága (kohéziója) nagy. A I—II—III. fúrással felkutatott csúszólaphoz vizet szállító réteg felkutatására és megállapítására az alábbi tények szolgáltattak adatot. Az I-es fúrás gödrében a talajvíz 279,8 m A. t. sz. f. feletti, a kimutatott csúszólap fellett 0,40 m-nél nagyobb magasságig összegyűlt. Sajnos, a vízhozamot mérni nem tudtuk a kutatógödör mélysége és szabálytalan alakja miatt. (Becslésem szerint a vízhozam 1 perc alatt 60 cm*­­ lehetett.) Egy további vízvezető­ réteg, tehát csúszólap ma­gassági adata állapítható meg a főépület kazánház padlója alatt 0.30 m mélységben, a tavasszal fellépő és a ka­zánház padlóját is ellepő talajvízből. A vízvezető réteg magassága A. t. sz. f. 282.60 m-nek felel meg ezen a helyen. A Szilassy-út 12. sz. telek udvarán igen régen el­készített 6­0 m mély ásott kút szolgáltatott további adatot a vízvezető-réteg fekvésére, ami (a kút mélysége ill. a rétegvonalas térkép alapján) 297.50 A. t. sz. f. mélységre becsülhető. Itt is megjegyezzük, hogy ez a vízvezetőréteg oly bőséges vizet szolgáltat, hogy esősz tavasszal a kút ká­vája alatt az erdei réteg fölött 6­0 m-rel magasabban folyt ki a víz. Ez a vízhozam nagy mennyiségét ill. hid­rosztatikai nyomás nagyságát mutatja. Az I. kutató gödörben összegyűl a víz, a Szana­tórium főépület kazánházba feltörő víz, de főleg a Szi­lassy-út 12. sz. telkén lévő kút szolgáltatta adatok mind a Szanatórium felett mintegy 100 m-rel magasabban fekvő Disznófő-forrás és Istenszem­e-hegyi tó felé , mint okozó felé mutat. Ezért a csúszást előidéző víz kutatása közben a Disznófő-forrás és az Istenszeme-hegyi tónál is végez­tünk talajfeltárást. A Disznófő-forrás környékén a forrás alatti domb oldala teljesen vízzel van telítve, a víz a jelenlegi forrás foglalást megkerülve, mintegy 10 m-rel a foglalás alatt 6 helyen tör fel a pannon rétegből. (Lásd a B) fejezet­ben említetteket.) Az Istenszeme-hegyi tónál létesített V—VI—­VII. sz. fúrás eredménye szerint megállapítható a tó környékén, — két kolloid-dús egy réteg közé ágya­zott 10—30 cm vastag vízvezető réteg, átlag 2.00—2.30 felszín alatti mélységben. (Lásd az 5. ábrát.) Az itt feltárt vízvezetőréteg mélysége,­­ amennyi­ben a hegyi tó vízszine 365 m A. T. sz. f. magasságá­nak felel meg, az V. fúrásnál 352.70 A. t. sz. f. VI. fú­rásnál 362.20 A. t. sz. f. VII. fúrásnál 363.80 A. t. sz. f. A talajminta Állapothat. --------------------------- o­ , a, ^ 2 -a) E • s IN §3 3 Jegyzet 'S i» if iSf I u Oi 5n a.Jf WN. ^3 5 5. £ 50 ott- *jg« £ ^ o 1. I/a 279.3 76.0 38.8 38.7 1.00 talajmegnevezése: 2. I/b 279.4 72.8 33.8 45.8 0.69 geológia tag: VHe-3. I/c 278.4 61.7 26.4 29.3 0.92 dékes kőzet 4. II/a 277.8 62.1 31.1 41.2 0.65 talajmechanikai- 5. Il/b 277Ä 62.5 28.3 40.7 0.64 lag: agyag 6. H/c 276.9 61.6 25.3 26.8 0.95 7. H/d 276.3 62.2 28.1 31.8 0.89 A csúszásra veszé­lyes pontok ma-8. Ill/a 278.8 58.0 30.1 31.2 1.00 vassága és a csu-9. Ill/b 2773 59.0 31.6 40.5 068 aláál­ással 10. Ill/c 276.5 71.6 31.3 33.1 0.96 vannak jelölve­­.SZ. fúrás tsz. fúrás m.sz.fúrás tíztartalom% 4. ábra. A talajcsúszások hossz-szelvénye.

Next