Újítók Lapja, 1961 (13. évfolyam, 1-23. szám)
1961-08-10 / 15. szám
Tartalom Individualizmus vagy kollektív felelősség 3. Szigeti József Kossuth-díjas akadémikus nyilatkozata 5. A II. Anyagvizsgáló kongrsszus 6; Ahol helyesen bírálják el a munkaköri kötelesség kérdéseit 7; A fázisjavítás időszerű kérdései 8; Milyen jövő vér a Derivatográfra? B; Nemcsak Óbudán probléma 10; A szocialista brigádok hírei 11; Bírósági döntések újítási ügyekben 12; Magyar árammérők a világ 40 országában 13; Bányász-újítók tanácskozása Komlón és Pécsett 14; Újító mozgalmi napló 15; Bel- és külföldi műszaki tájékoztató 16; Újítók Fóruma 31. * Содержание Индивидуализм или коллективная ответственность 3; Заявление академика Йожефа Сигети, лауреат премии имени Кошшут* 5; Второй Съезд по испытанию материалов 6; Где вопросы обязанностей труда правильно обсуждены 7; Актуальные вопросы исправления ффы 8; Какая будущность суждена дериватографу? 9; Это не только проблема в Обуда 10; Известия социалистических бригад 11; Судебные решения по рационализаторским делам 12; Венгерские токоизмерители в 40 стран мира 13; Совещание шахтеров-рационалиэаторов в Комле и а Пече 14; Дневцик по новаторскому движению 13; Внутренние и иностранные технические информации 16; Форум рационализаторов 31. * Inhalt Individualismus und kollektive Verantwortung 3; Erklärung des Akademikers und Kossuth-Prelsträgers József Szigeti 5; Der П. Kongress für Werkstoffprüfung 6; Wo man die Probleme der aus dem Wirkungskreis resultierenden Verpflichtungen richtig beurteilt 7; Die zeitgemässen Fragen der Phasenverbesserung 8; Die Zukunft des Derivatographs 9; Dieses Problem besteht nicht bloss ln Altofen 10; Nachrichten der sozialistischen Brigaden 11; Gerichtsbeschlüsse ln Neuerungsangelegenheiten 12; Ungarische Stromanzeigegeräte ln vierzig Ländern der Welt 13; Konferenzen der Bergmanns-Neuerer in Komló und Pécs 14; Tagebuch der Neuererbewegung 13; Inund ausländischer technischer Informationsdienst 16; Forum der Neuerer 31. * Contents Individualism or collective responsibility 3; Declaration of Joseph Szigeti, the Kossuth-prize laureate academician, 5; The II. Congress about testing of materials 6; Where the duties' of sphere are rightly Judged 7; The timely questions of phase-correction 8; What Is the future of the Derlvatograph? — 9; It Is a problem not only In Óbuda! 10; The news of the socialist brigades, 11; Judicial decisions In Innovation affairs 12; Hungarian ammeters in 40 countries of the world 13; The discuss of mlmer-lnnovators In Komló and Pécs, 14; Diary of the innovation movement, 15; Pooling of home- and foreign technical experience, 16; The Forum of Innovators, 31. V------------------------------------------------------------------) Címlapképünk: A Pécsi Szénbányászati Trösztnél egész tudósgárda dolgozik a bányászok egészségvédelmének, a balesetek elhárításának és a biztonságos termelésnek állandó fejlesztésén. Képünkön Bayer Sándor laboráns szénextrahálással határozza meg a bitumentartalmat. г FELTALÁLÓK KALENDÁRIUM* Michel Eugene Chevreul Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1786. augusztus 31-én, a franciaországi Angersben, született Michel Eugene Chevreul, a kiemelkedő francia vegyész, akinek felfedezései nagy lépéssel vitték előre a szerves kémia fejlődését. Szülővárosa líceumának elvégzése után Párizsban a vegyészetet tanulta s oly eredménnyel, hogy professzora a huszonhárom éves ifjút maga mellé vette tanársegédnek, 1813-ban a Nagy Károly Líceum fizikai professzora lett. 1820-ban a Politechnikai Iskola examinátora, majd négy év múlva olyan helyre kerül, mely egész további életére döntő hatással volt. Jean Gobelin nevét viselő ősi fonalfestő és kárpitszövőgyárba, Jean Gobelin a XV. században élt és 1440-ben alapította manufaktúráját, melyet XIV. Lajos 1862-ben gyárrá fejlesztett s mely ma is működik s vezetőszerepet játszik a gobelin gyártásban. Mint a Gobelin-gyár igazgatója ösztönzést nyert a féstikgyártás területén végzendő kutatásokra. Meglepő eredményekre jutott, különösen az állati eredetű festékek előállítása terén. Felfedezéseiről a francia Tudományos Akadémia „Emlékirataiban" írásban is számot adott Itt alkalma nyílt a már 1811-ben felfedezett hematoxilin előállítására. A hematoxilin — a kékfa törzséből (Hematoxylon campechianum) előállított kékes-vörös anyag, melyet textilszínezésre és a mikrotechnikában használnak jelenleg is. Elért eredményei arra ösztönzik, hogy a szerves anyagokat mélyrehatóan elemezze. E kutatásának eredményeképpen született meg a természettudományok összefoglalásáról írt műve: „Dictionnaire des sciences naturelles." Munkássága elismeréséül 1928-ban, a Tudományos Akadémia tagjává választotta. Ekkor negyven éves volt. Négy évvel később a párizsi Természettudományi Múzeum hívta meg az alkalmazott kémia tanszékére. Ettől kezdve kétévenkint újabb és újabb festékanyagokat vagy festékforrásokat fedez fel, mint pl. a morin-t, kvercitrint (1831), a luteotin-t (1833), a kreatin-t (1835). A festékek előállításánál arra törekedett, hogy a legfinomabb árnyalatokat is kihozza és a gobelin festésen túl az iparművészetben is igyekezett elterjeszteni a sokféle színező anyag használatát. Ezt segítette elő „A szín és az iparművészet” című könyve. A festékanyagok kutatása során azonban egy másik terület titkai is kitárultak előtte: a zsírok, olajok, zsírsavak világa. A keltáktól eredő szappanosítás folyamatát a vegyész szemével vizsgálva, megállapította, hogy a szappanosítás folyamata közben a zsírsavak egyesülnek a nátriummal vagy káliummal és egy színtelen, szagtalan, édesízű anyag keletkezik. Ezt ő glicerinnek nevezte el. A zsírok további szappanosításánál stearin-, olein- és margarinsavat nyert és kiderítette, hogy a margarinsav nem más, mint a stearin- és palmitinsav keveréke. Ezzel megvetette a szappan- és margarinipar alapjait. Sikerült még más zsírsavakat is előállítania, így például kaprint, normál oleint és kapront. Ez utóbbi szolgál a Szovjetunióban a perion típusú műszál előállítására. Nagy érdemeit méltányolta is a francia tudományos világ. 1857-ben elnyerte a híres amerikai festőművész emlékére alapított Copley-Medal-t, melyet a Royal society, mint tiszteletbeli tagjának, adományozott. Az 1871-es párizsi kommün idejében is nagy megbecsülésnek örvendett és különös érdemet szerzett az által, hogy a Gobelin-gyárat megmentette a tűzvésztől. 1879-ben, kilencvenhárom éves korában vonult csak nyugalomba, de nem hagyta abba a kutatómunkát. Még tíz évig élt és a feltalálók közt páratlan jubileumot ért meg: századik születésnapját. A már hét éve nyugalomba vonult feltalálóról, akinek találmányai az egész világon elterjedtek és a szerves vegyipar „szerves” részévé váltak, megemlékezett egész Franciaország. Három év múlva halt meg, százhárom éves korában, 1889. április 9-én. Dr. Árva György Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Újítók Lapja. Az Országos Találmányi Hivatal lapja. Főszerkesztő: Tasnádi Emil, az OTH elnöke. Felelős szerkesztő: Tokár Péter. Szerkesztőség: Bp. V., Garibaldi u. 2. Telefon: 115—012. Kiadja: Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Sala Sándor. — 614403/2 —Zrínyi Nyomda, Bp. Terjeszti a Magyar Posta 2