Unio - Sütőiparosok Lapja, 1937 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

6 UNIÓ SÜTŐIPAROSOK LAPJA Budapest, 1937 január 1 . '­. . ■ 1 ALAPÍTÁSI ÉV 1903. . f_____Г Г ! LEGRÉGIBB IJPICUI! M PFUV 17 fi 71 STRACK-féle ИШНЬшЬ UKruD valódi HAZAI CÉG IIШ 1U) У11ЫHBIJ 1­1 fllal ffi Aj RADEBURG1 BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER­ UTCA 48. kemence-A fenéklapok SÜTŐ és CUKRÁSZ Több kiállításon kitüntetve. KIZÁRÓLAGOS GÉPSZAKMÁBAN. Telefon: 1-365-46. Sürgönyeim: Keméti, Budapest, lerakata.­­ Szállít raktárról: minden sütő- és cukrászipari gépet és kelléket. Kizárólag elsőrendű gyártmányok Gyári árak: gabonának, (minimális ár, őrlési adó stb.) fának (szállítási engedély) burgonyának (engedély) monopólium, só, cukor, erős karlelcikkek, élesztő, sütőmatétek stb. stb. és végül, hogy teljesen bezáruljon a sütőipar körüli szorító gyűrű, a közeljövőben életbe lép a hatóságilag minimált munkabér és maximált munkaidő. Ezekkel szemben a sütőiparos, amikor üzleti és szakmabeli rátermettséggel a nyersanya­gokból készárut produkál és azt kényelmesen hozzáférhető módon fogyasztói elé tárja, produktumai túltermelési cikké, a konkurrencia anyagává válnak és termelőjüket veszte­ségbe, anyagi romlásba sodorják. Az elmondottak rávilágítanak a sütőipar szerteága­zóan gyökerező bajaira és érthetővé teszik lappangó katasztrófáját, de a bajok fészkének feltárásával segítséget is mutatnak azok kikerülésére. Ezért a sütőiparnak nem lehet más teendője, mint beleilleszkednie ésszerűen az adott gazdasági helyzetbe, tehát sürgősen, egységesen és erősen megszervezetten törekedni a következőkre: 1. ) Megszervezni a piac kollektív irányítását, mert csak ezáltal lehet eredményes a törekvés a ter­melés és értékesítés összhangba hozására; csak ily módon lehet a) korlátozni a termelő eszközöket, b) keresztülvinni a forgalom igazságos eloszlását, c) általános propagandával és minőségversennyel emelni a fogyasztást. 2. ) A nyersanyag beszerzésénél elharapódzott hátrányos helyzetbe szorulási lehetőségek rendezése. 3. ) Értékesítésnél olyan piaci helyzet teremtése, hogy a készítmények a tisztes polgári haszon betudásá­val értékesíthetők legyenek. Kapcsolatban a sütőiparo­sok eladósodottsága kérdésének rendezése, mert a kétségbeesett, bizonytalan helyzetben lévő existencia fertőzi a piacot és túltermelésre való kényszere minden­kor az általános bomlásnak forrása. 4. ) A sütőiparban fennálló sok-sok törvényes korlátozásnak: éjjeli munkatilalom, szállítási korláto­zások, munka, műszaki és közegészségügyi intézkedések stb. stb. betartásának szigorú keresztülvitele, hogy ezzel a törvényt tisztelők hátrányos helyzete meg­szűnjék. Minden sütőiparosnak végre éreznie és megértenie kell, hogy ennek a szép kézműves iparnak léte veszély­ben van és hogy a jelen megélhetés és a jövőben való megmaradhatás érdekében túl kell látni a saját műhelye üzletkörén. És a mai helyzet mindenki számára kiszéle­sítette a láthatárt nemcsak a szakmájára, hanem az egész gazdasági életre. Vali Albert sütőmester: Minden akciószelvény külön-külön lebélyegzendő ! A megélhetés biztosításával kell rendezni a versenyt. (Hozzászólás a II. vitaest anyagához.) Ha nyitott szemmel vizsgáljuk mai gazdasági berendezkedésünket, megláthatjuk, hogy itt semmi sem örök, minden állandó mozgásban van. Ennek az örökmozgásnak törvénye alapján keletke­zett a háziiparból a kézművesipar, majd ebből a technika fejlődésével a nagyipar. A nagyipar nagy tőkével dolgo­zik, ami előtt semmi sem szent, csak a profit. A tőke kamatát mindenen keresztül meg kell, hogy hozza. Ezt nem is lehet tőle rossz néven venni, mert a tőke meg­követeli, hogy gyarapodjék. 100 pengőből, ha nem lesz egy év múlva 106 pengő, akkor az nem a tőke, mert nem hozott jövedelmet. Ebből a megállapításból kiindulva kell vizsgálni a sütőipar mai helyzetét is. Egymás mellett, jobban mondva egymás ellen dolgozik ma a kispék és a nagytőkével rendelkező kenyérgyár. Nem kell nagy közgazdasági tudás­ához, hogy meglássuk azt a folyamatot, ami itt végbe megy. A nagyipar ha lassan is, de biztosan felszívja ma­gába a kisüzemeket. A nagytőkével dolgozó és technikailag kellőképen felszerelt gyárüzem olyan versenytársa lett a kisiparosnak, hogy az utóbbi nem bírja a küzdelmet, kénytelen feladni a harcot, hogy termelését átadja a nagyiparnak, amely ezzel is megerősödve sorra romlásba dönti a még ideig­­óráig működő és életét tengető kisiparost, hogy lassan az utolsót is eltemesse és jó esetben családjával együtt proletársorsba döntse, mert, — sajnos —, igazi szerencse, ha az üzemét otthagyni kényszerülő kisiparosnak a saját mesterségében kenyéradó munkája akad. Ezt a folyamatot legfeljebb csak késlelteni tudja a kisipar, ha nem szervezkedik és ha szervezkedését a kormány és a törvényhozás elszánt akarattal és erélyes intézkedéssel nem támogatja. Mi tehát a sütőipar feladata, a gyáripar túlkapásai ellen? Legelső és legsürgősebb feladata egy olyan szervezet létesítése, amely hivatva volna a szükségszerűen bekövet­­kezendő megsemmisülési folyamatot megállítani és az átmeneti idő alatt módot nyújtani a kispéknek is, hogy öregségére a létminimum biztosítását szolgáló kis tőkét tudjon összegyűjteni? Itt vissza kell térnem Váli Albertnek a legutóbbi vitaestén elhangzott felszólalásához, melyben olyan terve­zetet ismertetett az eljövendő egyesülés irányvonalaként, ami mellett nem volna szabad minden hozzászólás nélkül továbbmenni. Nem szabad azért, mert e szerint a tervezet szerint látom a lehetőségét annak, hogy felszólalásom bevezetésében említett és — ismétlem — törvényszerűen bekövetkezendő megsemmisülési folyamatot meg lehetne

Next