Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
V XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Az új esztendő küszöbén így évforduló idején úgy illik, hogy mérlegre tegyük az elmúlt év munkáját, s bizakodással nézzünk a jövőbe. A májusi közgyűlésen az új elnökség részletes munkatervet adott. Évforduló idején illik arra is visszatekinteni, mit és mennyit hajtottunk belőle végre. Az 1940. esztendő legnagyobb eseménye a keleti és erdélyi országrészeknek az anyaországhoz való hazatérése. Ez az örvendetes tény szakmai szempontból is nagy jelentőségű: belekapcsolhattuk a magyar termelésbe és gazdasági vérkeringésbe visszatért véreinket is. Örömmel kell megállapítanunk, — hála a magyar vezető férfiaknak — hogy ez a hazatérés minden zökkenő nélkül folyt le. A szakmának sok-sok kívánsága van: egyéni is, általános is. A dolgok természete szerint különösen ma, nem lehet valamennyi kívánságot egyszerre teljesíteni, különösen akkor, amikor jól tudjuk, hogy a kartársak mindent az ipartestület elnökségétől várnak. Az ipartestület kezdeményezéseiben teljes közönyösséget tanúsítanak, de azt elvárják, hogy helyettük az elnökség gondolkozzék, s elkövetett hibáikat az elnökség tegye jóvá. Ha ez nem így volna, az 1940. évi sok munka után kellett volna maradnia minden vállalkozó kartársnak szerény hasznának, mert mindenki erősen dolgozott, de nem keresett. De a kartársak az elfogadott és életbeléptetett, jóváhagyott árakat távolról sem tartották meg, s azt várták, hogy az ipartestület tegye jóvá, mit ők elhibáztak. Az anyaggazdálkodásban testületünk igyekezett mind az elöljáró hatóságnak, mind a kartársaknak a legmesszebbmenő mértékben rendelkezésre állni. Főleg a kitt, az ezüstnitrát és a sellak elosztásában és a szakmának ezekkel az anyagokkal ellátásában tevékenykedett. Ez a tevékenységünk a jövőben még szélesbedni fog, mert intézményesen belekapcsolódunk a munkába. A legkisebb munkabérekről szóló rendelkezést végrehajtottuk, s arra törekedtünk, hogy a kormányzat intencióinak megfelelően a szociális gondoskodásban ugyancsak rendelkezésre álljunk. Az erre vonatkozó munkálatok a testület részéről további igénybevételt jelentenek. Az üvegbeton és az üveggel való falburkolás kérdésében az elnökség arra törekedett, hogy ezt a szakmai munkaterületet a szakma részére tovább is biztosítsa, s ennek az egyre nagyobb teret elfoglaló munkanemnek megtartásával nagyobb munkalehetőségeket biztosítson. Örömmel állapítjuk meg, hogy e részben az érdekelt kartársak részéről megkaptuk a szükséges és kívánatos támogatást. Az „üveg hozzávágása ipari tevékenység" kezdeményezésünk elé mind nagyobb akadályok gördülnek. Igyekeztünk e részben újabb beállításokkal és alaposabb rávilágításokkal ennek a kezdeményezésünknek új színt adni, de úgy látjuk, hogy a megoldás még sokáig tart. Régen elkövetett szakmai hibák jóvátétele nehezen sikerül. A tervezett szakmai kiállítás munkálatai megindultak, és megvan a reményünk arra, hogy ez a kezdeményezésünk sikerül is. Ennek a sikere sem az elnökségen fog múlni. Ezúton is kérem a kartársak támogatását és a közös ügy érdekében kifejtett munkáját. Az ipartestület új zászlója munkában van, s tavaszra el is készül. Bizonyosak vagyunk benne, hogy új zászlónk, mely méltó módon fogja képviselni az alája sereglő régi, nemes iparágat, újabb összekötő kapcsa lesz szakmánknak. Testületünk az új esztendő elé sok bizakodással és reménnyel néz. Az elnökség és az elöljáróság nem riad vissza a kemény munkától, szívós kitartással dolgozik a szakmáért, mert ezzel hazafias munkát végez. Szükséges azonban, hogy a kartársak is kivegyék a részüket ebből a közületért végzett munkából, mert vezetni csak akkor lehet, ha a vezetők számíthatnak a vezetettek intézményes segítségére és munkavállalására. Úgy érezzük, hogy az elmúlt 1940. esztendőben jó munkát végeztünk, úgy érezzük, hogy a rendelkezésre álló erőkhöz képest minden lehetőt elkövettünk a szakmai iparosság gazdasági érdekeinek megvédésére és erősbítésére. Ebben a munkakedvben és ebben a munkalendületben köszöntjük az új esztendőt. Köszöntjük magyar élniakarásunkkal, s azzal az erős hittel, hogy a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy az új esztendőben még jobb napok virradjanak Hazánkra, fővárosunkra és a magyar üvegesiparosságra. Adjon a Magyarok Istene minden kartársunknak szebb, boldogabb és magyarabb újesztendőt. Munkásabb újesztendőt, mert egyedül a munka jelent nemesedést, egyedül a közösségért végzett munka hozhatja a nemzet megerősödését. Dobsa Béla, ipt. elnök: A szilánkmentes üvegekről Nagyon sok kortársnak nem volt még alkalma a szilánkmentes üveget megismerni és igy azt hiszem, nem fog ártani, ha néhány sorban azok is megismerik a szilánkmentesen törő üveg tulajdonságait, akik azt még közelebbről nem ismerik. A közönség számtalan esetben törhetetlen üveget kér és nekünk üvegeseknek kell felvilágosítással szolgálnunk, hogy törhetetlen üveg nincsen, de a sebesülést megakadályozó szilánkmentesen törő üveg van, ami teljesen megfelel a kívánt célnak és nagyon sok komoly balesetet és sebesülést akadályozhat meg. Már most mi is az a szilánkmentesen törő üveg? Érdemes jobban is megismerni, mert belőle többféle is van forgalomban és remélhetjük, hogyha a nagyközönség jobban meg fogja ismerni előnyeit, akkor általánosságban el fog terjedni, és minden kortársnak módjában lesz üzlete forgalmát ezzel is emelni. Jelenleg kétféle eljárással készült szilánkmentes üveget ismerünk. Az egyik az úgynevezett rétegelt (ragasztott) üveg; ez 3 darabból áll. A két külső rész tábla- vagy tükörüveg, míg egy belső az összefogó rész, ami celluloid vagy más összetételű ragasztó anyagból készül és olyan erős nyomással préselik a két üveg közé, hogy ott a legcsekélyebb levegő sem marad. A másik eljárással készült szilánkmentes üveg az úgynevezett kemény (edzett) üveg. Ezt úgy készítik, hogy az üveget először is pontos méretre vágják, ha kell, meg is csiszolják, és a már kész üveget beteszik a kemencébe, ahol cca 800 fok meleg van. Itt 4—5 perc alatt az üveg felmelegszik, a felmelegedés