Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
XVI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1942. FEBRUÁR 12. SZÁM. ÜVEGESEK LAPJA hb——BMBBBB—a— MM^MM«aK^r^.Ti«aisaaEEgbs?ggaBaBgaaaigEBEnagiBagCTfflMmBMBBM—M—— MEGHÍVÓ a Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók,. stb. Ipartestületének az ipartestület hivatalos helyiségében (VIII., Harminckettesek tere 2, I. em. 12) 1942. évi február hó 23-án (hétfőn) este 7 órakor megtartandó XVIII. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE. Napirend : 1. Dobsa Béla spt. elnök megnyitója. 3. Az elnökség és elöljáróság évi jelentése. 3. A pénztáros jelentése (az 1941. évi zárószámadások, pénztárforgalmi kimutatás, vagyonmérleg, az 1942. évre szóló költségelőirányzat). 4. A számvizsgálóbizottság jelentése. Felmentvények megadása. 5. Az elöljáróság előterjesztései: a) az ipartestületi tisztviselők fizetésének újabb megállapításáról. 6. Háromtagú számvizsgálóbizottság választása. 7. Indítványok. (Ezeket 8 nappal a közgyűlés előtt kell az elnökséghez előterjeszteni.) 8. A közgyűlés berekesztése. Budapest, 1942 január 20-án. Dr vitéz Sághelyi Lajos, s. k. Dobsa Béla, s. k. ipt. jegyző, ipt. elnök. Fontos figyelmeztetés. Amennyiben a testület tagjai a fent meghirdetett helyen és időben határozatképes számban meg nem jelennének, a közgyűlést újabb meghívó kibocsátása nélkül 1942 február hó 25-én (szerdán) tartjuk meg a fent megjelölt helyen, este 7 órakor. Ez a közgyűlés a megjelentek számára tetekintet nélkül fog a napirendre kitűzött kérdésekben határozni. A közgyűlésen tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja az olyan tag, aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt van, vagy aki 2 évnél nagyobb tagsági díjjal van hátralékban. A 2 évnél nagyobb tagsági díjjal hátralékos tagok kimutatását az ipartestület hirdetőtábláján a közgyűlés előtt 3 héttel kifüggesztjük. Tanácskozási és szavazási jogát azonban gyakorolhatja az ilyen tag is, ha a közgyűlés megnyitása előtt tagsági díját rendezi. Üzleti könyvek illetéke és az illeték átalánya Az üzleti könyvek illetékét újabban két rendelet szabályozza, amelyek a Budapesti Közlöny 1941. aug. 15.-i és december 31.-i számában jelentek meg, az 1942. január 20.-i számban megjelent rendelet pedig lehetővé teszi az alant megjelölt és részletezett illetékek átalányozását és ezzel a lerovás módját és összegét nagyon leegyszerűsíti. Az illeték szempontjából az üzleti könyvek és nem üzleti könyvek közötti megkülönböztetést használom. Az üzleti könyvek két csoportra oszthatók: 1. alapkönyvek, 2. segédkönyvek. Üzleti könyv és illetékköteles minden a kereskedelmi üzletről vezetett akár fűzött, akár bekötött könyv. Ugyancsak üzleti könyv és illetékköteles a kartoték, ha azt az alapkönyv, vagy segédkönyv helyett használják és vezetik. Alapkönyv a pénztárkönyv, napló, főkönyv, folyószámlakönyv és mindazok a könyvek, amelyekben bármilyen címen, fennálló adósok, vagy hitelezők tartozását és követelését tartjuk nyilván. Az alapkönyv illetéke, a könyvnek csak egyik oldalát számítva, 2500 négyzetcentiméterenkint 50 fillér. A töredék egésznek számít és 50 fillér illeték alá esik. A kiszámítás a következőképen történik: pl. egy 200 oldalas alapkönyv, amelynek szélessége 20 cm, magassága 50 cm, egyik oldala 1000 négyzetcentiméter, 200 oldal terjedelemnél, minthogy csak az egyik oldal veendő számításba, 1000X100X 100.000 négyzetcentiméter, amelyet ha az egységgel, 2500 négyzetcentiméterrel, elosztunk, akkor — 100.000 : 2500 = 40, ami azt jelenti, hogy egy ilyen könyv 40 X50 f. =20 pengő illetékköteles. Ha a számítás nem ad ilyen kerek eredményt, hanem például így alakul : 103.000 : 2500 = 41 és marad 500 négyzetcentiméter, tehát a könyv illetéke 41 X 50 f. 20.50 P és minthogy a töredék egésznek számít, a maradék 500 négyzetcentiméter után is 50 f, tehát erre a könyvre 20.50 + . 50 X 21 P illeték jár. Ugyanilyen módon számítandók ki a többi összes illetékek, amelyekről az alábbiakban még szó lesz. Ha az alapkönyvek valamelyike, vagy több helyett kartoték van használatban, akkor annak illetéke — a kartotéklap egyik oldalát számítva — 1250 négyzetcentiméterenkint 25 fillér. A kiszámítás módja azonos a fenti példával, a töredék itt is egésznek számít, tehát 25 fillér rovandó le. Segédkönyvnek számít minden olyan könyv, amelyik nem esik az alapkönyvnek fogalma alá. Tehát pl. raktárkönyv, szállítókönyv, rendelési könyv, váltólejárati, berendezési, vagy bármely más üzleti vagyont nyilvántartó könyv. A segédkönyv illetéke a fenti módon kiszámított 2500 négyzetcentiméterenkint 10 fillér. Ugyanezen illeték alá esnek az alapkönyvekről vezetett másodpéldányok is, tehát ha használatban van pl. főkönyvi, pénztárkönyvi stb. másodpéldány. Ha a segédkönyvek helyett kartotékok vannak használatban, úgy ezeknek illetéke 1250 négyzetcentiméterenkint 5 fillér. Illeték alá nem esnek azok a fűzött, vagy bekötött blokkok, amelyeket kiállításuk után a blokkfüzetből, vagy blokkönyvből kiszakítunk. Tehát azok a fizetési jegyzékek, vagy szállítójegyek, amelyeket a vevő kap kézhez. Ha azonban ezekről is marad másolati példány a blokkban, akkor a miatt a blokkfüzet előzetesen lerovandó illetékkötelessé válik, de az illeték csak azon példányok alapulvétele mellett számítandó ki, amely a blokkfüzetben marad, tehát a vevőnek átadott és kiszakított példány után, ekkor sem kell leróni az illetéket. Ezeknek illetéke 2500 négyzetcentiméterenkint számítandó, ha bekötött, vagy egybefűzött, 1250 négyzetcentiméterenkint, ha kartotékszerű szabadlapokból áll. Az illeték 50 fillér vagy 10 fillér, szabadlapoknál 25 fillér, illetve 5 fillér, a szerint, amint ez a bokkfüzet, vagy szabadlap, alapkönyv, vagy segédkönyv fogalma alá esik, a fentiek szerint. Ezért ha valamilyen könyvelési okból nem szükséges, ajánlatos olyan blokkfüzetet használni, amelyben másolat nem marad vissza. Nem illetékötelesek továbbá: mindazok a másolatok, belkezelési utalványok, számlamásolatok, levélmásolatok stb., amelyek szabadívenkint, tehát nem könyvbe kötve, vagy fűzve vétetnek használatba, még akkor is, ha azokat később számszerű, vagy keretszerű sorrendben összefűzve róják is le. A cégfőnök magánfeljegyzéseit tartalmazó könyvek, szabadívenkint használt pénztári mellékletek (Belegek) a vállalat fő- és fióktelepe közötti elszámolást, vagy statisztikai célt, vagy b) az elöljáróság kitüntetési javaslata.