Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1942-02-01 / 2. szám

XVI. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1942. FEBRUÁR 1­2. SZÁM. ÜVEGESEK LAPJA hb——BMBBBB—a— MM^MM«aK^r^.Ti«aisaaEEgbs?ggaBaBgaaai­gEBEnagiBagCTfflMmBMBBM—M—— M­EGHÍVÓ a Budapesti Üvegesek, Üvegcsiszolók,. stb. Ipartestületének az ipartestület hivatalos helyiségében (VIII., Harminckettesek tere 2, I. em. 12) 1942. évi február hó 23-án (hétfőn) este 7 órakor megtartandó XVIII. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE. Napirend : 1. Dobsa Béla spt. elnök megnyitója. 3. Az elnökség és elöljáróság évi jelentése. 3. A pénztáros jelentése (az 1941. évi zárószámadások, pénztárforgalmi kimutatás, vagyonmérleg, az 1942. évre szóló költségelőirányzat). 4. A számvizsgálóbizottság jelentése. Felmentvények meg­adása. 5. Az elöljáróság előterjesztései: a) az ipartestületi tisztviselők fizetésének újabb meg­állapításáról. 6. Háromtagú számvizsgálóbizottság választása. 7. Indítványok. (Ezeket 8 nappal a közgyűlés előtt kell az elnökséghez előterjeszteni.) 8. A közgyűlés berekesztése. Budapest, 1942 január 20-án. Dr vitéz Sághelyi Lajos, s. k. Dobsa Béla, s. k. ipt. jegyző, ipt. elnök. Fontos figyelmeztetés. Amennyiben a­ testület tagjai a fent meghirdetett helyen és időben határozatképes számban meg nem jelennének, a közgyűlést újabb meghívó kibocsátása nélkül 1942 február hó 25-én (szerdán) tartjuk meg a fent megjelölt he­lyen, este 7 órakor. Ez a közgyűlés a megjelentek számára te­tekintet nélkül fog a napirendre kitűzött kérdésekben határozni. A közgyűlésen tanácskozási és szavazási jogát nem gya­korolhatja az olyan tag, aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt van, vagy aki 2 évnél nagyobb tagsági díjjal van hátra­lékban. A 2 évnél nagyobb tagsági díjjal hátralékos tagok ki­mutatását az ipartestület hirdetőtábláján a közgyűlés előtt 3 héttel kifüggesztjük. Tanácskozási és szavazási jogát azonban gyakorolhatja az ilyen tag is, ha a közgyűlés megnyitása előtt tagsági díját rendezi. Üzleti könyvek illetéke és az illeték átalánya Az üzleti könyvek illetékét újabban két rendelet szabályozza, amelyek a Budapesti Közlöny 1941. aug. 15.-i és december 31.-i számában jelentek meg, az 1942. január 20.-i számban megjelent rendelet pedig le­hetővé teszi az alant megjelölt és részletezett illetékek átalány­ozását és ezzel a lerovás módját és összegét nagyon leegyszerűsíti. Az illeték szempontjából az üzleti könyvek és nem üzleti könyvek közötti megkülönböztetést használom. Az üzleti könyvek két csoportra oszthatók: 1. alapkönyvek, 2. segédkönyvek. Üzleti könyv és illetékköteles minden a kereske­delmi üzletről vezetett akár fűzött, akár bekötött könyv. Ugyancsak üzleti könyv és illetékköteles a kar­toték, ha azt az alapkönyv, vagy segédkönyv helyett használják és vezetik. Alapkönyv a pénztárkönyv, napló, főkönyv, folyó­számlakönyv és mindazok a könyvek, amelyekben bár­milyen címen, fennálló adósok, vagy hitelezők tarto­zását és követelését tartjuk nyilván. Az alapkönyv illetéke, a könyvnek csak egyik olda­lát számítva, 2500 négyzetcentiméterenkint 50 fillér. A töredék egésznek számít és 50 fillér illeték alá esik. A kiszámítás a következőképen történik: pl. egy 200 olda­las alapkönyv, amelynek szélessége 20 cm, magassága 50 cm, egyik oldala 1000 négyzetcentiméter, 200 oldal terjedelemnél, minthogy csak az egyik oldal veendő szá­mításba, 1000X100X 100.000 négyzetcentiméter, amelyet ha az egységgel, 2500 négyzetcentiméterrel, elosztunk, akkor — 100.000 : 2500 = 40, ami azt jelenti, hogy egy ilyen könyv 40 X50 f. =20 pengő illetékköteles. Ha a számítás nem ad ilyen kerek eredményt, hanem például így alakul : 103.000 : 2500 = 41 és marad 500 négyzet­centiméter, tehát a könyv illetéke 41 X 50 f.­­ 20.50 P és minthogy a töredék egésznek számít, a maradék 500 négyzetcentiméter után is 50 f, tehát erre a könyvre 20.50 + . 50 X 21 P illeték jár. Ugyanilyen módon számítandók ki a többi összes illetékek, amelyekről az alábbiakban még szó lesz. Ha az alapkönyvek valamelyike, vagy több helyett kartoték van használatban, akkor annak illetéke —­ a kartotéklap egyik oldalát számítva —­ 1250 négyzet­­centiméterenkint 25 fillér. A kiszámítás módja azonos a fenti példával, a töredék itt is egésznek számít, tehát 25 fillér rovandó le. Segédkönyvnek számít minden olyan könyv, ame­lyik nem esik az alapkönyvnek fogalma alá. Tehát pl. raktárkönyv, szállítókönyv, rendelési könyv, váltólejá­rati, berendezési, vagy bármely más üzleti vagyont nyilvántartó könyv. A segédkönyv illetéke a fenti módon kiszámított 2500 négyzetcentiméterenkint 10 fillér. Ugyanezen ille­ték alá esnek az alapkönyvekről vezetett másodpéldá­nyok is, tehát ha használatban van pl. főkönyvi, pénz­tárkönyvi stb. másodpéldány. Ha a segédkönyvek helyett kartotékok vannak használatban, úgy ezeknek illetéke 1250 négyzetcenti­méterenkint 5 fillér. Illeték alá nem esnek­ azok a fűzött, vagy bekötött blokkok, amelyeket kiállításuk után a blokkfüzetből, vagy blokkönyvből kiszakítunk. Tehát azok a fizetési jegyzékek, vagy szállítójegyek, amelyeket a vevő kap kézhez. Ha azonban ezekről is marad másolati példány a blokkban, akkor a miatt a blokkfüzet előzetesen lero­vandó illetékkötelessé válik, de az illeték csak azon példányok alapulvétele mellett számítandó ki, amely a blokkfüzetben marad, tehát a vevőnek átadott és ki­szakított példány után, ekkor sem kell leróni az illeté­ket. Ezeknek illetéke 2500 négyzetcentiméterenkint szá­mítandó, ha bekötött, vagy egybefűzött, 1250 négyzet­centiméterenkint, ha kartotékszerű szabadlapokból áll. Az illeték 50 fillér vagy 10 fillér, szabadlapoknál 25 fillér, illetve 5 fillér, a szerint, amint ez a bokkfüzet, vagy szabad­lap, alapkönyv, vagy segédkönyv fogalma alá esik, a fentiek szerint. Ezért ha valamilyen könyvelési okból nem szüksé­ges, ajánlatos olyan blokkfüzetet használni, amelyben másolat nem marad vissza. Nem illetékötelesek továbbá: mindazok a másola­tok, belkezelési utalványok, számlamásolatok, levél­­másolatok stb., amelyek szabadívenkint, tehát nem könyvbe kötve, vagy fűzve vétetnek használatba, még akkor is, ha azokat később számszerű, vagy keretszerű sorrendben összefűzve róják is le. A cégfőnök magán­feljegyzéseit tartalmazó könyvek, szabadívenkint hasz­nált pénztári mellékletek (Belegek) a vállalat fő- és fiók­telepe közötti elszámolást, vagy statisztikai célt, vagy b) az elöljáróság kitüntetési javaslata.

Next