Vegyi Ipar, 1937 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1937-03-16 / 4-5. szám

­ Műszaki és vegyes jegyzetek Városi vámok. Megírtuk már 1936 elején, amikor Budapest polgármestere a városi vámokról szóló új szabályrendelettervezetet megküldte a gyáriparosok érdekképviseleteinek véleményezés céljából, hogy az új szabályrendelet-ter­vezet tervezői bizonyára nem is sejtették, hogy tervezetük a részletekben ellenkezik a józan ésszel, fittyet hány az egyenlő elbánás elvé­nek és mai formájában valóságos merénylet az ipar é­lés a köz érdeke ellen, tehát leveendő a napirendről. Ha azonban a főváros, előttünk ismeretlen oknál fogva, mégis ragaszkodnék a városi vámok eme­léséhez, akkor és ettől függetlenül is, a vámtételek újabb megállapításánál az árukat értékük sze­rint kell elsősorban osztályoznia, ne­hogy a vámemelés az egyiknek lényegtelen terhet jelentsen, a másiknak pedig tönkremenését idézze elő. Meg kell továbbá állapítania Budapest városi vámjának megnagyobbított körzetét, nehogy környék­beli, albertfalvai, pesterzsébeti, újpesti stb. gyárak, amelyeknek rendszerint Budapesten van központi irodájuk, mostoha elbánásban részesüljenek indo­kolatlanul pl. a váci útvégi stb. üzemekkel szemben, csak azért, mivel a vámsorompókat néhány méterrel közelebb vagy távolabb helyezték el. A városi vám emelését a főváros állítólag azért tartja szükségesnek, mivel szerinte azonos nívóra kell hozni a vasút érdekében a vasúti és autószállítmányok városi vám­­terhét, nehogy a városi ivámnál meglévő kedvezmény a vasútról az autó felé terelje a fuvarozást. A főváros érvelése azonban nézetünk szerint nem helytálló, mivel a környékbeli gyárak az iparcikkeket vevőik­nek, városi raktáraikba vagy továbbfeladás céljából a vasúti állomásokra eddig sem szállították és a jövőben sem fogják vasúton szállítani, függetlenül a távolságtól, mert a vasút igénybevétele többszörös átrakodást tenne szükségessé. Helytálló tehát Éber Antal álláspontja: Szekértáborok fognak majd állani a vámhatáron azért, hogy a vámőrök és kocsisok eldöntsék, hogy a tízezer vámtarifatétel közül az elvámolásra kerülő áru melyik tétel alá tar­tozik. Ha a szabadkereskedelem nem valósulhat meg az ország határain létesített vámhatárok következté­ben, az Éber szerint, hibás közgazdasági politika ered­ménye, de hogy magát a fővárost egy második vám­határral vesszük körül és ezen a vámhatáron 10.000 vámtarifa alkalmazását írjuk elő, ez a főváros ipa­rának és kereskedelmének legnagyobb kárára van. Tudomány­egyetem. A m. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter dr. Bay Zoltán volt szegedi m. kir. Ferenc József tudományegyetemi nyilvános ren­des tanárnak a budapesti kir. m. Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán az „Atomfizika“ című tárgykörből egyetemi magán­tanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében megerősítette. Mérnöki Tanács. A m. kir. iparügyi miniszter a Budapesti Mérnöki Kamara, továbbá a m. kir. József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem jelö­lései alapján többek között E­r­s­z­t Kálmán dr. vegyészmérnök, m. kir. ny. kisérletügyi főigazgatót és N­­almy Gyula vegyészmérnök m. kir. kormányfő­tanácsost az újjáalakított Mérnöki Tanács tag­jaivá három év tartamára kinevezte. A gumiipar fejlődési irányai. A kémikusok egyesü­letében Klein Pál dr. a Magyar ruggyantaáru­­gyár r. t. vezérigazgatója ,,A gumiipar fejlődési irá­nyai“ címen előadást tartott. Bevezetésül röviden vázolta a gumigyártás történetét, majd a világ nyers­­gumifogyasztásának statisztikáját ismertetve, megál­lapítja, hogy míg az Egyesült Államokban az 1 fejre eső gumifelhasználás 1936-ban 4.67 kg-ot tett ki, ez a fejkvóta nálunk mindössze körülbelül 0.27 kg volt. Ha azonban az abroncsozásra felhasznált nyers­gumit kikapcsoljuk, abroncsozáson kívül eső célokra 1000­0 nemzeti jövedelemre számítva, csaknem egyenlősúlyú nyersgumifelhasználást találunk a két országban. A hazai gumiipar további fejlődését tehát csak az automobilizmus növekedésétől, az általános jómód emelkedésétől és a guminak kutató munka útján új felhasználási területekre való bevezetésétől várja. A tudomány mai állásának ismertetése után megállapítja, hogy a mesterséges kaucsuk ma még sokkal drágább, mint a természetes gumi. Huszonöt év határkövénél, Zoltán Sándor, a „Hajnal” ipari r­­t. igazgatója elérkezett 25 éves szakmabeli tevékenységének fordulójához. A sorok­­sári úri kis üzemet éles előrelátással, alapos felké­szültséggel a gubacsiak­ modern vegyészeti üzemmé fejlesztette, amelynek pipereszappan, kozmetikai cik­kek, mosószappan, háztartási vegyészeti cikkek, sós­­borszesz stb. gyártmányai becsületet szereznek a magyar kéz munkájának. Zoltán Sándornak, aki meg­érdemli, hogy meghajtsuk előtte elismerésünk zász­lóját, őszinte szívből kívánjuk, hogy még sokáig munkálkodhasson erőben, egészségben a vezetése alatt álló vállalat további felvirágoztatása érdekében. Állami kedvezmények. Az iparügyi m. kir. mi­niszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával az 1931. évi XXI. t.-c.-ben meghatározott állami ked­vezményeket a Magyar szén kénegg vár rt. pét­­fürdői, szénkéneget előállító telepe részére az 1936. évi február hó 1. napjától számítandó nyolc évre engedélyezte. Gyógyszerészi törvényjavaslat. Értesülésünk szerint a belügyminisztérium a gyógyszerészi ügyről szóló törvényjavaslat benyújtásáról egyelőre lemondott. Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete. Az egyesület szappan- és kozmetikai szakosztálya dr. Noseda Kálmánt a Szakosztály elnökévé, Fuchs Oszkárt alelnökévé választotta meg. Kitüntetés: A kormányzó a kultuszminiszter elő­terjesztésére dr. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi ny. r. tanárnak az élettudomány és vegyé­szet terén szerzett kiváló érdemeiért a magyar C­o­r­­v­in-koszorút adományozta. 6. oldal. VEGYI IPAR KOLLÓDIUMGYAPOT (NITROCELLULOSE) minden ipari célra minden viscositásban Gyártja, szállítja, kívánságra mintával és árajánlattal szolgál. »NITROKÉMIA« IPARTELEPEK R.-T. BUDAPEST, V. NÁDOR­ U. 21 TELEFON: 1-285-99 LAPOSA ANDRÁS KÁDÁRMESTER VIl­., Kálvária­ tér 13. Telefon: 1-374-54. Kész­­: textil, vegyipari és galvanizáló kádakat. Hordók és kádáráru­c nagy választékban. NITRO-SZÓRÓLAKKOK Szatmáry Imre IX., Páva­ u. 31. Tel: 1-418-12. Haskó Lajos okf. vegyészmérnök zsír- és szappanipar laboratóriuma BUDAPEST, VI., Paulay Ede­ u. 12. TELEFON: 1-179-20. Svájci Árumintavásár BASEL 1937 április 3-13 Nagy utazási kedvezmények a magyar, osztrák és svájci vasutakon Felvilágosítás és vásárigazolvány: Svájci követség, IV., Ferenc József-rakpart 26. Magyar Kereskedelmi Ka­mara Svájc részére, V., Gróf Vigyázó Ferenc­ u. 8. MÁV. hir. menetjegyiroda (IBUSz) és összes fiókjai, továbbá a vásár igazgatóságánál Baselben. Kinevezés: A m. kir. igazságügyminiszter dr. Fridii Rezsőt, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet vezetőjét, gyógyszerészt, a Törvényszéki Or­­vos-vizsgálóbizottság tagjává 1910. évi március hó 1. napjáig terjedő időre kinevezte. Gyógyszer hazai gyártása. Czukor László gyógy­szerész „Apostol“ gyógyszertára (Budapest, Vili., Jó­­zsef-körút 64. sz.) tetrajodphenolphtaleinnatriumot gyárt és azt „Jodcholin“ néven hozza forgalomba. A szikvizipar számbeli korlátozása. A vidéki szik­­vizszövetség a napokban az iparügyi minisztériumba rendelettervezetet nyújtott­ be, amelyben a szikviz­ipar számbeli korlátozását kérte. A „Vegyi Ipar“ munkatársa ez ügyben felkereste az iparügyi mi­nisztériumban az ügy előadóját, aki következőket közölte a szikvízipar korlátozása ügyében: Borne­misza Géza iparügyi miniszter utasította a törvény­­előkészítő osztályt megfelel rendelet kidolgozására. Az iparügyi miniszter addig is el fogja rendelni, hogy a szerzett jogok érintetlenül hagyásával mindenütt vegyék figyelembe az új szikvízipari engedélyek ki­adásánál a lakosság számát. Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a vegyészeti cikkek drágulása. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara a vidéki kamarákkal együtt most állítja össze azoknak az ipari cikkeknek a jegyzékét, amelyek a békeidők óta lényegesen megdrágultak. Lapunk mun­katársa felvilágosítást kért az Országos Mezőgazda­­sági Kamara elnökségénél a vegyészeti cikkekre vo­natkozólag. A kamara jegyzéke szerint a következő vegyészeti cikkek drágultak meg: petróleum, benzin, ásványi kőolaj, zsiradék, kátrány, karbolineum, szén, mész, cement, cukor, ecet, élesztő, szappan, lugkő, gyógyszerszérumok és oltóanyagok. A Columbia vegyészeti gyár 30 éves. Weil Sándor, a Weil-féle Columbia vegyészeti gyár tulajdonosa ezelőtt 30 évvel alapította meg cégét nagy szakérte­lemmel és éles előrelátással. Nagy érdeme, hogy kiszorította kiváló minőségű gyártmányaival a kül­földi eredetű cipőipari vegyészeti készítményeket. Harmincéves figyelemreméltó és úttörő munkálkodá­sának fordulójánál mi is tisztelettel köszöntjük Weil Sándort és őszinte szívből kívánjuk, hogy még sokáig munkálkodhasson vállalatának és a szakmának még magasabb nívóra való fejlesztéséhez. Chinoin r. t. Az igazgatóság Köves Ferencet és dr. Hoffman­n Sándort cégvezetőkké nevezte ki. Budapesti vegyesipartestület. A testület szappan­ipari szakosztálya Izsák Józsefet elnökévé válasz­totta. Hol lehet bűzös üzemet létesíteni? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa közhírré teszi, hogy „bűzös gyárat, vagy telepet egyedül a VII. övezetnek meg­­­­határozott részén, vagyis csak a Szabadkai-úttól kez­dődő Mester-utca, az Illatos-út, a Ferencvárosi ren­dező-pályaudvar északkeleti oldala, az Ecseri-utca, a szemétszállító telep északkeleti oldala és az ennek meghosszabbításában tervezett utca és a Szabadkai­­út által határolt területen szabad létesíteni.“ KÜLFÖLDI HÍREK. Ausztria: A Nova r.-t. Schwe­­chatban 3 millió S alaptőkével petróleum-finomítót létesít. — Bulgária: Növényolajok kivitelénél­­-kint ezentúl 40 léva helyett 50 léva rovandó le. — 1936- ban a rózsatermelés 8090 t volt az előző évi 12.000 tonnával szemben. — Csehszlovákia: Az Aussiger Verein felvette az oxálsav gyártását. — A burgonya­­keményítő termelés az 1934/35. évi 22.140 t-ról 8869 t-ra esett vissza. — A tetőfedélgyárosok az árakat 56/o-kal felemelték. — Franciaország: Vegyészeti cik­kekben a beviteli értéke 1935-ben 597.17 millió frank, 1936-ban 678.15 millió frank volt. A kivitel értéke 19336-ban 1513.58 millió frankra rúgott az 1935. évi 1539.2 frankkal szemben. Görögország: Az egész­ségügyi miniszter körlevélben értesítette az orvo­sokat, hogy 2500 külföldi gyógyszerkülönlegesség van a kereskedelemben, amelyekért évenként 15 millió drachma jut a külföldnek, amikor a hazai gyógyszer­­tárak legtöbbjét képesek volnának előállítani. — Ju­goszlávia: Az Astra r.-t. Belgrádban alaptőkéjét 6­0 millióról 13 millió dinárra emelte fel, hogy olaj­­- és zsiradék­üzemét kibővítse.­­ Jugoszláviában je­lenleg 166 vegyészeti gyár van üzemben (a gyufa­gyárak és petróleumfinomítók kivételével), amelyek közül 59 részvénytársaság, külföldi tőke 19 részvény­­társaságnál van érdekelve. 522 millió értékben (Fran­ciaország 116,7, Belgium 70, Svájc 7, Ausz­tria 5.2, Németalföld 4.8, Németország 1.7, Cseszlovákia 1.4, nemzetközi tőke: 15.3 millió dinár). Lengyelország: Vegyészeti cikkekben a bevitel mennyisége 1936-ban kb. 100%/o-kal (111.139­­, 52.01 millió zl., 221.910 , 63 millió zl.) haladta meg az 1935. évit. A kivitel (209.178 t, 31.37 millió zl.; 185.695 t, 29.31 millió zl.) mennyisége lb­/o-kal, értéke 7o/o-kal csökkent. — Norvégia: A titánérckivitel 1936-ban 61.000 t-ra emelkedett (1935: 18.000 tonna). — Olasz­ország: Foggiaban gyárat létesítettek, amely cel­lulózt és papírost állít elő szalmából. A vállalat 600 munkást foglalkoztat és naponként 10 t cellulózt állít elő. — Az L’Appula Soc. An. nyers foszfátból nátrium-, kálcium- és ammóniumfoszfátot állít elő technikai és vegytiszta minőségben. Az évi termelés 3000 t. Romania: A Sonametan vállalat med­­gyesi (Médiás) koromgyárát lényegesen kibővíti. Saját gyártmányú analitikai mérlegek. MARX és MÉREI tudományos műszergyár Budapest, VI., Bulcsu­ u. 7. 4—5. szám­ olmtartályt---------------------20-25 vagon befogadóképes­séggel vásárolnánk használt, de jó állapotban. Ajánlatokat kérték „27237“ jeligére. BLOCKNER I. hirdetőirodába, Budapest, Városháza u. 10

Next