Viz és Világitás, 1929 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS­ sel egyesítve kerülnek levezetésre. Ez a körülmény okozta azután, hogy az átépítés tartama alatt arány­lag még kisebb esőzés is, az építési gödörben elárasz­tást okoz, amikor is a szennyes víz beszennyez mindent, amit csak elér és ott, ahol pedig a szolid kivitel szempontjából csak tisztaságnak szabad uralkodnia. A második igen nagy kiviteli nehézség a régi csatornának iszapos és beszennyezett volta. Még ha előzően kitisztítják is, a közcsatornát az átépítés érdekében, mikor kivitelre kerül a sor, már az el­­iszapodás többé-kevésbé nagy mértékben mégis be­következik. Hiszen azért rosszak főképpen a régi téglacsatornák, mert rossz szelvény alak­juknál fogva is igen nehezen képesek a szennyeket levezetni. Megnehezíti azután a kivitelt a régi téglacsatorna kibontása és a szennyezett, piszkos téglák kiszedése. A magyar munkás, de a nem magyar is, a tiszta vízben, mondjuk, talajvíz jelenlétekor az építési gödörben felfakadó vízben szívesen dolgozik, még hideg időjáráskor is. De a szennyes víztől irtózik és soká elgondolkozik azon, hogy a piszkos, iszapos téglát miként távolítsa el helyéről. Azért is szeny­­nyes vízben dolgozó munkások csak kivételesen akadnak és csak olyanok vállalkoznak erre a mun­kára, akikben az életet a pálinka és a bagó tartja fenn. A szennyes vizeknek az átépítés tartama alatti eltávolítása az ú. n. rina­­deszkából készített négy­­szögletes alakú vályú) segélyével, hasonlóképpen igen problematikus és nagy nehézségekkel van egy­bekötve. Ennek a jó elhelyezése is nehéz, melyet fokoz az a körülmény, hogy ezzel az egyes házi­csatornákat is összeköttetésbe kell hozni. Bővizű házak, pl. gyárak, ipartelepek, sok szennyes vizet levezető házicsatornái még jobban növelhetik a kivi­teli nehézségeket. Hasonló nehézségeket okoz az a körülmény, hogy az ilyen átépítendő csatornák szinte kivétel nélkül teljesen és sűrűen beépített, gyakran pedig igen szűk utcákban helyezkednek el. A gyalogközlekedés biztosítása, főképpen földmunkák idején, mondhatni csak a kivitel és a munkaerő racionális kihasználá­sának a rovására mehet végbe. Mert hiszen még az a körülmény is káros következményű, hogy a sűrűn lakott utcában a járó­kelők sokasága megannyi okot és alkalmat ad a munkásnak, hogy elbámészkodva, figyelmét elvonja a céltudatosan végrehajtani kí­vánt munkától. A további nehézségek, melyek az átépítési mun­kák közül kivétel nélkül előfordulnak, ezek azok a csatlakozási munkák, melyek útján az egyes házi­csatornák a már elkészült új közcsatornába nyernek bevezetést. Régi házakban még gyakori a téglából készült házicsatorna. Az ilyennek eltávolítása körül ugyanolyan nehézségek lépnek fel, mint a közcsa­torna elkészítése körül. A nehézségek közül, amelyek tehát közcsatorna átépítése körül felmerülhet, még többet is felsorol­hatnánk. Azonban már az eddig felsoroltakból is megállapíthatjuk, hogy az ilyen természetű munkák végrehajtása körül jellegzetes nehézségek jelentkez­nek, amelyek azután a­z építés végrehajtására hiva­tott vállalkozók előtt különös fontossággal bírnak, főleg akkor, amidőn ők számolva a helyi viszonyok­kal, a kiviteli nehézségekkel és az előre nem látható akadályokkal, stb. járajánlataikat meg­állapít­jáik. A következőkben most még szólunk azokról a fontos tudnivalókról, melyek főképpen azokra a vállalkozókra lehet értékes, akik ilyen természetű munkát még nem végeztek. Az élet­tapasztalatok igazolják, hogy kezdő vállalkozók a legtöbbször a kellő átgondolás nélkül, merészen mennek bele az ilyen munkák vállalásába. A legfontosabb teendője a vállalkozónak, hogy erre a munkára különösen begyakorolt és tapasztalt pallért válasszon ki. Ha ilyenre nem talál és a saját pallérjának megbízha­tósága felől nincs módjában magát tájékoztatni, inkább ne is indtatja az átépítés munkáját. Ha olyan pallérra akad, akitől ha azt kérdezi, hogy van-e gyakorlata az ilyen munkák végrehajtása körül és aki erre azt feleli, hogy kérem én ennyi és ennyi Gleichnit (magasépítkezéseknél a falegyenig való haladás) csináltam, azzal többé szóba se álljon, hanem bocsássa tovább az útjára. Ami a második főfontosságú követelmény, az már azután magára a vállalkozóra tartozik. Annyira neki is tisztában kell lenni az átépítés munkájával, hogy racionális munkarendet kövessen. Különösen figyelemmel kísérje az oly sokféle munka között — amik az ilyen átépítésnél előfordulnak —­, azok természetes és szükségszerűen folyó egymásutánjára nézve az összhangzatosságot, valamint azt, hogy azok logikai sorrendjére nézve is megvan-e a szük­séges követelmény. Igen fontos annak megállapí­tása, vajjon milyen hosszú szakaszt vegyen mun­kába. Ez különösen függ a helyi viszonyoktól. Amilyen ütemben engedik ezek az előrehaladást, oly mértékig alkalmazzon munkásokat. Igen nagy hiba és a vállalatnak csak veszteséget okoz, ha a munkás­létszámot nem ehhez a körülményhez alkalmazza, hanem esetleg ahhoz, hogy sok munkás jelentkezik, vagy így akar sietni az elkészüléssel. Az ilyen el­járásnak az eredménye azután a kapkodás, az össz­­hangzatosság helyett a diszharmónia a kivitelben, stb., stb. A háborúban a jó taktika a támadás, illetve a minden áron erre való törekvés. A csatorna-átépí­tésnél ennek megfelel a minél hamarabb való fala­zás megkezdése, illetőleg, miután most már a csa­tornák kivétel nélkül betonból készülnek, a betoni­­rozásnak minél hamarabb való elkezdhetéséhez a felkészülés. Csak ha ezt az elvet követi a vállalkozó, adhat az összmunkájának bizonyos lendületet. A harmadik követelmény a személyiek tekin­tetében a jó begyakorolt betonirozók alkalmazása. Igaz ugyan, hogy a jó betonirozók mindenféle beton­munkánál szükség van. De itt a nagyobb szükséget a sokkal nehezebb kiviteli munka okolja meg. Jaj annak a vállalkozónak, aki nem számol az összes nehézségekkel és elszámítva magát és olcsón vállal ilyen munkát. Mert ennek azután az lesz a következménye, hogy olcsó pallért, olcsó szakmun­kást és olcsó segédmunkást szerez. Ezekkel való dolgozás pedig csak kárt eredményezhet. Kárt okoz a vállalkozónak, kára lesz belőle a munkát adó hatóságnak is, az építést vezető mérnök pedig tehe­tetlenül ál a kínos helyzettel szemben. Ismételjük és hangsúlyozzuk, hogy ilyen hálá­­datlan és minden egyéb vállalati munkától lénye­gesen különböző csatorna-átépítési munka — melyet a felsorolt okok inkább házilagosan végrehajtandó építkezésnek predesztinálnak —, vezetését teljes anyagi és szellemi felkészültség mellett a vállalkozó saját magának tartja fenn, annál is inkább, mert a pallér egyébként is száz másféle gonddal terhelve végzi a munkáját. A még egyéb ilyen fontos követelmények fel­

Next