Viz és Világitás, 1929 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-01 / 1. szám
VÍZ ÉS VILÁGÍTÁS sel egyesítve kerülnek levezetésre. Ez a körülmény okozta azután, hogy az átépítés tartama alatt aránylag még kisebb esőzés is, az építési gödörben elárasztást okoz, amikor is a szennyes víz beszennyez mindent, amit csak elér és ott, ahol pedig a szolid kivitel szempontjából csak tisztaságnak szabad uralkodnia. A második igen nagy kiviteli nehézség a régi csatornának iszapos és beszennyezett volta. Még ha előzően kitisztítják is, a közcsatornát az átépítés érdekében, mikor kivitelre kerül a sor, már az eliszapodás többé-kevésbé nagy mértékben mégis bekövetkezik. Hiszen azért rosszak főképpen a régi téglacsatornák, mert rossz szelvény alakjuknál fogva is igen nehezen képesek a szennyeket levezetni. Megnehezíti azután a kivitelt a régi téglacsatorna kibontása és a szennyezett, piszkos téglák kiszedése. A magyar munkás, de a nem magyar is, a tiszta vízben, mondjuk, talajvíz jelenlétekor az építési gödörben felfakadó vízben szívesen dolgozik, még hideg időjáráskor is. De a szennyes víztől irtózik és soká elgondolkozik azon, hogy a piszkos, iszapos téglát miként távolítsa el helyéről. Azért is szenynyes vízben dolgozó munkások csak kivételesen akadnak és csak olyanok vállalkoznak erre a munkára, akikben az életet a pálinka és a bagó tartja fenn. A szennyes vizeknek az átépítés tartama alatti eltávolítása az ú. n. rinadeszkából készített négyszögletes alakú vályú) segélyével, hasonlóképpen igen problematikus és nagy nehézségekkel van egybekötve. Ennek a jó elhelyezése is nehéz, melyet fokoz az a körülmény, hogy ezzel az egyes házicsatornákat is összeköttetésbe kell hozni. Bővizű házak, pl. gyárak, ipartelepek, sok szennyes vizet levezető házicsatornái még jobban növelhetik a kiviteli nehézségeket. Hasonló nehézségeket okoz az a körülmény, hogy az ilyen átépítendő csatornák szinte kivétel nélkül teljesen és sűrűen beépített, gyakran pedig igen szűk utcákban helyezkednek el. A gyalogközlekedés biztosítása, főképpen földmunkák idején, mondhatni csak a kivitel és a munkaerő racionális kihasználásának a rovására mehet végbe. Mert hiszen még az a körülmény is káros következményű, hogy a sűrűn lakott utcában a járókelők sokasága megannyi okot és alkalmat ad a munkásnak, hogy elbámészkodva, figyelmét elvonja a céltudatosan végrehajtani kívánt munkától. A további nehézségek, melyek az átépítési munkák közül kivétel nélkül előfordulnak, ezek azok a csatlakozási munkák, melyek útján az egyes házicsatornák a már elkészült új közcsatornába nyernek bevezetést. Régi házakban még gyakori a téglából készült házicsatorna. Az ilyennek eltávolítása körül ugyanolyan nehézségek lépnek fel, mint a közcsatorna elkészítése körül. A nehézségek közül, amelyek tehát közcsatorna átépítése körül felmerülhet, még többet is felsorolhatnánk. Azonban már az eddig felsoroltakból is megállapíthatjuk, hogy az ilyen természetű munkák végrehajtása körül jellegzetes nehézségek jelentkeznek, amelyek azután az építés végrehajtására hivatott vállalkozók előtt különös fontossággal bírnak, főleg akkor, amidőn ők számolva a helyi viszonyokkal, a kiviteli nehézségekkel és az előre nem látható akadályokkal, stb. járajánlataikat megállapítjáik. A következőkben most még szólunk azokról a fontos tudnivalókról, melyek főképpen azokra a vállalkozókra lehet értékes, akik ilyen természetű munkát még nem végeztek. Az élettapasztalatok igazolják, hogy kezdő vállalkozók a legtöbbször a kellő átgondolás nélkül, merészen mennek bele az ilyen munkák vállalásába. A legfontosabb teendője a vállalkozónak, hogy erre a munkára különösen begyakorolt és tapasztalt pallért válasszon ki. Ha ilyenre nem talál és a saját pallérjának megbízhatósága felől nincs módjában magát tájékoztatni, inkább ne is indtatja az átépítés munkáját. Ha olyan pallérra akad, akitől ha azt kérdezi, hogy van-e gyakorlata az ilyen munkák végrehajtása körül és aki erre azt feleli, hogy kérem én ennyi és ennyi Gleichnit (magasépítkezéseknél a falegyenig való haladás) csináltam, azzal többé szóba se álljon, hanem bocsássa tovább az útjára. Ami a második főfontosságú követelmény, az már azután magára a vállalkozóra tartozik. Annyira neki is tisztában kell lenni az átépítés munkájával, hogy racionális munkarendet kövessen. Különösen figyelemmel kísérje az oly sokféle munka között — amik az ilyen átépítésnél előfordulnak —, azok természetes és szükségszerűen folyó egymásutánjára nézve az összhangzatosságot, valamint azt, hogy azok logikai sorrendjére nézve is megvan-e a szükséges követelmény. Igen fontos annak megállapítása, vajjon milyen hosszú szakaszt vegyen munkába. Ez különösen függ a helyi viszonyoktól. Amilyen ütemben engedik ezek az előrehaladást, oly mértékig alkalmazzon munkásokat. Igen nagy hiba és a vállalatnak csak veszteséget okoz, ha a munkáslétszámot nem ehhez a körülményhez alkalmazza, hanem esetleg ahhoz, hogy sok munkás jelentkezik, vagy így akar sietni az elkészüléssel. Az ilyen eljárásnak az eredménye azután a kapkodás, az összhangzatosság helyett a diszharmónia a kivitelben, stb., stb. A háborúban a jó taktika a támadás, illetve a minden áron erre való törekvés. A csatorna-átépítésnél ennek megfelel a minél hamarabb való falazás megkezdése, illetőleg, miután most már a csatornák kivétel nélkül betonból készülnek, a betonirozásnak minél hamarabb való elkezdhetéséhez a felkészülés. Csak ha ezt az elvet követi a vállalkozó, adhat az összmunkájának bizonyos lendületet. A harmadik követelmény a személyiek tekintetében a jó begyakorolt betonirozók alkalmazása. Igaz ugyan, hogy a jó betonirozók mindenféle betonmunkánál szükség van. De itt a nagyobb szükséget a sokkal nehezebb kiviteli munka okolja meg. Jaj annak a vállalkozónak, aki nem számol az összes nehézségekkel és elszámítva magát és olcsón vállal ilyen munkát. Mert ennek azután az lesz a következménye, hogy olcsó pallért, olcsó szakmunkást és olcsó segédmunkást szerez. Ezekkel való dolgozás pedig csak kárt eredményezhet. Kárt okoz a vállalkozónak, kára lesz belőle a munkát adó hatóságnak is, az építést vezető mérnök pedig tehetetlenül ál a kínos helyzettel szemben. Ismételjük és hangsúlyozzuk, hogy ilyen háládatlan és minden egyéb vállalati munkától lényegesen különböző csatorna-átépítési munka — melyet a felsorolt okok inkább házilagosan végrehajtandó építkezésnek predesztinálnak —, vezetését teljes anyagi és szellemi felkészültség mellett a vállalkozó saját magának tartja fenn, annál is inkább, mert a pallér egyébként is száz másféle gonddal terhelve végzi a munkáját. A még egyéb ilyen fontos követelmények fel