Viz és Világitás, 1935 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-01 / 1-2. szám

2. VÍZ ÉS VILÁGITA.§. A segés javulásnak is. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi egyedül nem tudjuk ezt a folyamatot megindítani, de az is tény, hogy az átmeneti időben vannak, igenis vannak lehetőségek, melyekkel elviselhetőbbé tehetjük a helyzetünket. A fizikai életmegnyilvánulások mellett vannak lélektani momentumok is, amelyek sokat javíthatnak. A bürokrácia egyszerűsítése, a termelést szabályozó rendeletek enyhébb kezelése, a vállalkozás megkönnyítése, mind ilyen lélektani momentum. Ha pedig ezeket is figyelembe veszik iletékeseink, ha számolnak a tőkés mentalitásával is, ha a gyakorlati élet megnyilatkozásait is szem előtt tartják és segítenek ezeket realizálni, úgy az iparosság várakozása ebben az esztendőben tényleg közelebb kerül a megvalósuláshoz. Világítógázgyártás úgynevezett bányanedves barnaszénből Írta : SEEREINER ALFONZ gépészmérnök A barnaszeneknek világítógáz gyártásra valóalkalmassá tétele már régtől fogva foglalkoztatja a barnaszénérdekeltséget és a gázszakférfiakat egyaránt s több, mint 10 éve annak, hogy a németországi barnaszén érdekeltség, mely hatalmas barnaszénvagyon felett rendelkezik, kapcsolatban a barnaszén vegyészettel, nagyszabású kísérleti telepeken, különféle gyártási műveletek kivizsgálásán fáradozik, melyek főleg arra irányulnak, hogy ebből a szénfajtából ,a fekete gázszenekből gyártott és azzal egyenértékű, szabványszerű (Normgerecht) világító-köznyelven szólva- városi gázát termelhessenek. Ennek a feladatnak szakszerű és gazdaságos megoldása most a D. R. P. Theo Schmidt féle és az alábbiakban ismertetett és szabadalmaztatott eljárással közelebb jutott ahhoz a megoldáshoz, melyet mind a két érdekeltség célul tűzött ki maga: élég a gázszakférfiak a gázgyári kis -és nagyüzemvitel során, mely ezirányban folyik, csakhamar nyiltakoznak majd arról, hogy a kísérleti gázgyárban elért eredmények a gyakorlati üzemvitelben is igazolják ennek az eljárásnak kiválóságát és rentabilitását. Hazai barnaszeneink legngyobbrészt, sőt túlnyomólag, régebbi geológiai korszakból valók s mint olyanok, előnyösebb vegyértéküek s ennélfogva általában jobbak’, mint a fiatalabb korú, középnémet és szász barnaszénfajták. Azonfelül mi 90 százalékig vagyunk ezen a szénféleségen érdekelve, így tehát az a kérdés nagymértékben bennünket is érdekel. Az utóbbi évtizedben a szakirodalomban ismertetett ezirányú kísérletek, gyártási módozatok és eljárások sem hoztak jelentősebb sikereket, részint azért, mert a kikísérletezett módszerekkel a kérdés gazdaságos megoldása nem volt lehetséges; részint pedig azért, mert szinte mindannyi kísérlet egy és ugyanazon alapvető hibákkal bírt. 1) A grázitás alá vont nyersbarnaszenet előzetes és költséges előkezelésnek, vagyis: szárításnak és brikettezésnek kellett alávetni, mielőtt az még egyáltalán *„schweiezhető«, vagy pedig ki, vagy elgázitható /ott. 2) Az alkalmazott schweiezési vagy gázitási eljárásnál viszont háromféle termék keletkezett: a schwelgláz, mely kb. 50 o/o szénsavat tartalmaz. b) schwelklátrány ,s végül c. schwelkoksz (u. n/ Grude vagy félkoksz). A schwelgázból a szénsavat költséges és körülményes gyártási eljárásokkal kellett eltávolítani, hogy az a gázcsőhálózatban egyáltalán transzportképes legyen ,p kátrányt pedig a különleges eljárással kellett élniekkelni, hogy az abban jelenlevő és igen értékes szénhidrogének gázzá alakutasanak át. A kitermelt aprószeme félkoksz pedig, mint alkalmatlan és szinte értéktelen (legalább is annak igen nehéz értékesítése miatt melléktermék, terhelte a gáztermelési, önköltségi árat és fokozta azt a deficitig. A Schmidt féle eljárással, melyet nagy általánosságban most ismertetek, a német birodalmi szabadalmi eljárás során, egy nagyobb kísérleti gázgyárban sikerült egy olyan barnaszéngázosítási műveletet bemutatni és szabadalmaztatni, mely eljárással a bányanedves alapanyagból u. n. szabványos világítógáz termelhető. Ez az új eljárás, a hasonló célú és rendeltetésű eljárásoktól, melyek eddig ismeretesek, általában a következőkben tér el: 1) A lepárlandó nyersbarnaszenet nem kell sem kiszárítani, sem pedig brikettezni a gázosítás előtt ,hanem a szén, kitermelt állapotban, azon nyersen, irrelevanter, közvetlen elgázítható. 2. Ennél az eljárásnál kátrány, mint melléktermény nem termeltetik, melyet külön eljárással kellene azután elkrakkolni ,mert a gázfejlesztésnél képződő kátránygőz — a munkamenet során — könnyű és illő szénhidrogénekké lesz átalakítva. 3) Nem terheli az eljárást a melléktermékként keletkező félkoksz sem, mert" a gyártási munkamenet során az egész karbonkészlet ,egy erre a célra szerkesztett készülékrendszerben a szán nyersvizének értékesítékesítésével vízgázzá lesz feldolgozva.