Viz és Világitás, 1936 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-01 / 1-2. szám
A GÁZ, VÍZ, FŰTÉS ÉS VILLAMOSSÁG SZAKLAPJA Főmunkatársak: Szerkesztőség és kiadóhivatal. Felelős szerkesztő: BECSEY ANTAL, BERNAUER IZIDOR, VI., TERÉZ-KÖRÚT 56. SZÁM LAKATOS MIHÁLY DEMBITZ GYULA, DR. POGÁNY BÉLA, WILLHEIM GUSZTÁV ELŐFIZETÉSI DÍJAK:K 'r ut HIRDETÉSI DÍJAK- Hasábmilliméte- Ezaméra---------------------HIRDETÉSIdenként 25 fillér Telefon: 120—69, 249—92. Postatakarékpénztári számla: 29.072 Iparirgyi termelési kérdések és szociális feladatok Irta: Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter Az iparügyi minisztérium, amelymúlt év augusztus elején kezdte meg működését, a kezdet apróbb nehézségein már túlesett és minden erejét azoknak a problémáknak a megoldására fordítja, amelyet jogosan elvár tőle a magyar gazdasági élet. A legfőbb cél csak az összes gazdasági tényezőnek harmonikus egységbe való összefoglalása lehet. Ezen belül, a közérdek szempontjainak a figyelembevételével kell megoldani az ipari problémákat. Az ipari kérdések két főcsoportba osztályozhatók: a termelési kérdésekre és szociális feladatokra. A gazdasági szempontból, kétségtelenül, a termelési problámáknak a helyes megoldása az előbbre való, mert hiszen a szociális kérdéseket kiépíteni, a munkavállalóknak a szociális helyzetét emelni csak akkor lehet, haa temetés helyesen, rentábilisan, a nemzet érdekeinek megfelelően van megszervezve. Nem térhet kiMagyarország sem azok elől a szervezési kérdések elől,amelyek az ipari államokban felmerültek és amelyeketa mai gazdasági rend szükségszerűen fölvetett. Föl kell tárni az itthon lévő nyersanyagokat és minden eszközzel elősegíteni ezeknek a felhasználását. A hazai nyersanyagoknak a feldolgozását fokozottabban kell biztosítani, mert hiszen ez, úgy abelső piacra, mint a külkereskedelmi mérlegre kedvezően fog kihatni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy egyetlen egy állam semm— és így Magyarország sem — nélkülözheti a külföldi nyersanyagokat. Minden olyan külföldi nyersanyagbehozatal, amelynek feldogozása rentábilisan biztosítható — akár a belföldi piacra, akár külföldi értékesítésrel van'szobva/'néves'iárpolitikas irányt jelent." A kisiparosság részére a munkaalkalmak megteremtése a legfontosabb. Ezen a téren a kormányzat márelindult akkor, amikor úgy határozott, hogy a közszállításoknál 6 százalékos előnyben részesíti a kisipart. A kisiparosságnak is meg kellazonban tanulni azt, hogya helyes továbbképzés és szervezkedés a kisiparosság gazdasági elesettségének a megjavulását mennyire elősegíti. Életképesekké fogjuk tenni az ipartestületeket, hogy ezek az iparosság jogos érdekeinek erős támpontjaii legyenek. A kézműves iparosság képzettségének emelése is olyan kérdés, amit tovább halogatni nem lehet, ezért a meglévő iparosságnak képzettségét továbbképző tanfolyamok útján kell emelni, ,az ifjabb generációnál pedig, a segédidő meghosszabbítása és a mestervizsga bevezetésére szolgálhat a szakképzettség emelésére. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének az átszervezése most már lehetővé teszi minden jogos hiteligénynek a kielégítését. Gondoskodni kell arról is, hogy a kisiparosság védelmet találjon az árrombolások ellen. A termelés megszervezésével párhuzamosan nem szabad azonban elhanyagolni a szociális kérdéseknek a megoldását sem. Ezen az úton a kormányzat már megindult, amikor múlt év júniusában kiadta a 40 órás munkahétre és a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó rendeletét. De itt csak -fokról-fokraszabad haladni. Az eddigi rendelkezések beváltották a hozzáfűzött reményeket és az itt szerzett tapasztalatok ,vezetik a kormányzatot a továbbirendelkezések kiadásában. Annyit mindenesetre meg lehet máris állapítani, hogy a 48 órás munkahét bevezetése a munkanélküliséget ,.az asztalosipariban majdnem teljesen megszüntette, de azért