Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. július (9. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-21 / 171. szám

Az emberekről való gondoskodás Jegyzetek a tájói Alig múlt másfél éve, hogy a balotai és a táj­ói állami gaz­daság egyesült. 1953 január óta Tájón van a gazdaság köz­­­pontja. Ettől kezdve komoly vál­tozások történtek a gazdaság ve­zetésében, az emberekkel való bánásmódban. A gazdaság kine­vezett új vezetői gyorsan össze­hangolódtak a pártszervezettel, hisz egy volt, és ma is egy a céljuk, — felvirágoztatni, példa­mutatóvá tenni az állami gazda­ságot. Ezt pedig fegyelmezett, a gazdaságot magáénak valló mun­­kásgárda nélkül — végrehajtani lehetetlen. A cél érdekében te­hát akkor, s azóta is elsődleges az emberekről való mind jobb gondoskodás. Ha hosszabban is, vagy más szavakkal, de körülbelül ezeket mondotta el Égető Jusztina, a gazdaság párttitkára, miután ki­­panaszkodta magát. Kipanasz­­kodta magát... Furcsán hangzik ez, miután számba vettük a gaz­daság jónéhány, kimagasló és egyáltalán nem »szakállas« ered­ményeit. Bármennyire is furcsán hang­zik, Égető elvtársnő panaszában volt egy igen figyelemreméltó­ nézet. A párttitkár ugyanis attól félt a legjobban, hogy majd a gyűlések felől kezdünk érdek­lődni, ami pedig a gazdaság pártszervezetében a gyenge pont. Sem a gazdaság dolgozói, sem pedig vezetői gyűlésezni nem szeretnek. Égető elvtársnő egyre-másra azt igyekezett bizonyítani, hogy ilyen rossz pártszervezet, mint az övé, nem is hiszi, létezik-e több... Dehát ki kívánja, hogy a tatai állami gazdaság párt­­szervezete a legnagyobb munkák idején a sürgető gabonabetaka­rítás és növényápolás helyett gyűlésezzen. Ne essék félreértés. Kell a gyűlés is. Valahol meg kell vitatni a gazdaság előtt álló tennivalókat, s határozni kell végrehajtásukról. Nem helyes azonban a gyűlésekbe, értekezle­tekbe vetett feltétlen hit, mert a gazdaság és a pártszervezet jó munkája kint a földeken a mun­ka dandárjával vívott küzdelem­ben dől el. E tekintetben pedig állami gazdaság semmi szégyenkezni valója nin­csen sem a pártszervezetnek, sem a vezetőknek, sőt ellenkező­leg. A jó párt- és gazdasági veze­tés eredménye, hogy a gazda­ságban nem hullámzik, hanem állandó a munkaerő. Ezt pedig úgy érték el — s erről van mit mondani — hogy állandóan gon­doskodnak az emberekről. Égető elvtársnő — mint mondja — személyesen vigyáz arra, hogy bérét a gazdaság min­den dolgozója időben és hiány­talanul megkapja. A fejadagok­­kal sincs baj. Az üzemi kony­hán pedig — ha egyesek keves­lik is az adagokat — jó és ízle­tes ételeket főznek. Jelenleg azon fáradoznak, hogy miképpen tudnak megfelelő szállást bizto­sítani dolgozóiknak. Ha­ pedig egyszer-másszor történik is elké­­sés, azt mindjárt a helyszínen intézik el — megszégyenítve a későt. így érték el, hogy a gaz­daság dolgozóinak nagy többsé­ge szorgalmas és fegyelmezett dolgozó. Eredményesen munkálkodnak a termelékenység emelésén és a termények önköltségének csök­kentésén. A titkár elvtársnő sze­rint ennek négy feltétele van. A szilárd munkafegyelem, a dolgo­zók anyagi érdekeltségére épülő kollektív minőségi munka, a mi­nél több gépi segítség —s mind­ez kellő időben. Hogy mutatkozik mindez a gazdaság munkájának gyakorla­tában? Ilyen irányú vizsgálódá­sokhoz éppen kapóra jött a gaz­daság félévi mérlegének készí­tése. A számok a pártszervezet, a vezetők , az állami gazdaság dolgozóinak jó munkáját bizo­nyítják. A négyzetesen vetett kukorica termelési költsége amellett, hogy ezzel a módszer­rel a termésátlag lényegesen nö­velhető, a tervbe vett összegnél 70 forinttal lesz olcsóbb. A cu­korrépa 80 forinttal, az őszi ka­lászosok 50 forinttal kerülnek kevesebbe megmunkálás szem­pontjából, mint az előirányzat. A jól szervezett munka, s a minőségi ellenőrzés eredménye­ pártszervezetéröl képpen a cukorrépa holdanként majd 100 mázsával, a lányrépa 80 mázsával, a takar­zab pedig 3 mázsával terem többet az előirányzottnál. A jól kezelt föld nem marad adósa meg­munkálóinak. Ezt bizonyítja a búza átlagtermése is, amely 12- 13 mázsa között mozog. Beszédes adatok ezek. Minden egyes szám mögött a dolgozók jó munkája, a pártszervezet irá­nyító és segítő készsége, a kom­munisták példamutató tevékeny­sége húzódik meg. Nincs hiba a munkaverseny­ben sem. A gazdaság határában sokasodó, aranysárga gabonake­resztek is ezt bizonyítják. Az aratók egy hét alatt 100 hold rozsot, 100 hold búzát és 37 hold őszi árpát vágtak le. De büszkél­kedhetnek a csépléssel is, mert a halasi járásban ők kezdték meg elsőnek a cséplési munká­kat. A kecskeméti malomba pe­dig már meg is érkezett gazda­ságukból 170 mázsa rozs, s úton van egy másik szállítmány is. Mindez összevetve csak egy részét képezi a tatai állami gaz­daság eddigi sikereinek. De ezek az eredmények is azt bizonyít­ják, hogy ahol a pártszervezet és a vezetőség állandóan gondosko­dik a dolgozókról, ott megszilár­dul a munkafegyelem, ennek eredményeként termelékenyebb lesz a munka és csökken az egyes termények előállítási ön­költsége. Papp József példamutatása Papp József, Kecskemét Bel­sőnyír ,138. szám alatti ,8 holdas egyénileg dolgozó paraszt elsők között kezdte meg a cséplést. A cséplőgéptől az első gabonát a begyűjtőhelyre szállította. . 673 kilogramm gabonát szállított be, ezzel teljesítette ezévi kenyér­gabona beadását. Gyorsbeadási prémiumként 33 forint és 65 fil­lért kapott. 1000 mázsa árpát elcsépeltünk, 550 mázsa kenyérgabonát elszállítottunk Az időjárás igen megnehezítette az idei nyári munkát. En­­nek ellenére az aratás és cséplés jó ütemben folyik a­ gazdaság­­­ban. Minden percet kihasználunk, megszerveztük a vasárnapi ara­tást és cséplést. A vezetőség is részt vesz a munkákban, a vasár­napi cséplést például a vezetők és hozzátartozóik végzik. A jó munkaszervezés mellett fontos a dolgozókkal való foko­zott törődés is. A tompas földművesszövetkezettel megbeszéltük a mezőn dolgozó munkások ellátását. A mozgóbolt minden dél­ben cukorkát, cigarettát és hűsítő italt hoz, hetenként pedig két hordó sört kapnak a dolgozók. Tavaszi árpából eddig 1000 mázsát csépeltünk el, 19-ére pedig elszállítottunk 150 mázsa rozsot és 400 mázsa búzát. Élenjáró dolgozóink: Rozsaratásban Szűcs György két nap alatt 202 százalékot tel­jesített, keresett 132.50 forintot. Budai József egynapi eredménye 303 százalék, keresete 114.10 forint. Árpaaratásban Bodor Géza három napi teljesítménye 277 százalék, Márki Kálmáné két nap alatt 300 százalék. Keresetük 277.20, illetve 264.80 forint. Cséplőbrigádunk általában 160 százalékra teljesíti normáját. A vasárnap csépelő csapat 218 százalékot ért el, keresetük fejen­ként 76 forint volt, Sőregi Károly négy nap alatt 215.60 forintot kapott, POÓR JÁNOS párttitkár, tompás állami gazdaság. Az összefogás gyorsítja az aratást a garai Vörös Csillagban J­­a idén­­ először arat kom­bájn a garai Vö­rös Csillagban. Hanyecz István mondja is, hogy­ csak gép nyújtja számunkra a legna­gyobb segítséget. Hanyecz István és társa, Bandzsák Pál tehe­nész, mégis"’ itt aratnak. A kom­bájn előtt a sarkokat, széleket tisztítják. — Az úgy volt, — mondja Bandzsák Pál, — az aratás meg­kezdésekor, mi tehenészek — mert öten vagyunk — megbe­széltük, mi is segíteni akarunk a gyors aratásban. El is hatá­roztuk ketten, felváltva kaszát fogunk, míg a többiek a mi munkánkat is elvégzik. Most rajtunk a sor az aratásban. De nézze csak ott az asszonyokat. Kubatov Benedekné és Csa­­taljináe Mártonné markot szed­nek. Szaporán halad a­ munka, mert veszélyesen közeleg a fe­­jés ideje. I — Önként­­ vállaltuk, hogy a maroksze­dés mellett reggel és este segít­séget nyújtunk a fejésben, utá­na aztán rögtön újra az aratás­ba állunk. Több kéz több segít­séget jelent és ezekben a napok­ban erre nagy szükség van. Ezek csak pillanatképek ab­ból a nagy igyekezetből, mely az aratást és a megkezdett csép­lést gyorsítja a szövetkezetben. A kombájn a búzát vágja, 18 kasza a rozsot aratja, az árpát csépelik. A traktorosok Krics­­kovity István és Muszberger Lőrinc vállalták, a tarlóhántás után maguk végzik el a másod­­vetést, hogy a szövetkezet min­den tagja az aratást gyorsíthas­sa. Maguk vitték ki a vetőgépet, a vetőmagot és 8 holdon már elvetették a muhart, 1­­ 1 * tiszxefogva így segítette a szövet­kezetét ahhoz, hogy 18 tagja az aratás­ és cséplés ideje alatt is végezheti a növényápolást. A növényápolásban főleg a tagok, családtagjai, munkaképes hozzá­tartozói dolgoznak, akiknek vál­­lairól a Vörös Csillag levette a háztartás, a főzés gondját azzal, hogy felállították az üzemi kony­hát. 1ÖBBET ÉS JOBBAN DOLGOZNIA BETAKARÍTÁS­I HÍRN­ — EZ A CÉLJUK A DUNAPATAJI KTSZ KOVÁCSAINAK ___ jl.likőr ver­ kovácsnak a legtöbb munkája — lépünk be a kér­déssel a pataji ve­gyes KTSZ kovácsmű­helyébe, ahol az első látásra is szimpatikus, kedves ember: Hadhá­zi Lajos fogad bennün­ket. Csupasz karján az izmok megfeszülnek, amint nagy erőlködés­sel a satuba szorít egy tekintélyes vasdarabot. Az nagyságú előbb elhangzott kérdésre csak akkor válaszol, amikor alapos körülte­kintéssel dönt arról, meggyőző­vogy jól fekszik a vas a satu­ban. Amint így elnézi az ember, az az érzése a támad, hogy nem is az vasdarab olyan gondot, okozott hanem a szíve szerint kikiván­­kozó válasz. De a vé­gén mégis csak en­­­nyit bök ki: — Hát mondjuk, hogy ilyenkor lenne! — Hogy­ hogy csak lenne? — Hát nincs? — Munka az lenne, csak győznénk anyag­gal! — mondja lemon­dóan. Pillanatkép ez, mert Hadházi Lajos nem mindig kesereg, in­kább mondhatnánk jó­, kedélyű, vidám em­bernek, de hát azért még a mi világunkban is megesik, hogy egyszerű ember bics­at­kája megakad a bü­rokrácia néhol meg­kövesedett makacssá­gában. Hát ez történt a dunapataji kovácsok­kal is: Hadházi Lajos­sal és társával, ifj. Fias Istvánnal, akivel itt, ebben a műhelyben együtt dolgoznak. A műhely egyszerű,­­ kézi szerszámokkal van berendezve, így volt ez már akkor is, amikor Hadházi Lajos belépett a Kisipari Termelőszövetkezetbe. "JU,J­ó p­ersze hiba, hogy nincs legalább egy villanyfúrónk, de nem ez a fő hiba. Ha eddig nem tellett rá, majd telik rá jövőre, vagy legalább is hama­rosan — mondja, — de annál nagyobb gondot okoz az, hogy nem vagyunk megfelelően ellátva anyaggal. E­­miatt sokszor nehéz helyzetbe kerülünk. Az anyagbeszerzés nehézségeiről beszélve, többek között azt is elmondta, hogy a ka­locsai MÉH-vállalattal megbeszélték,­ a be­gyűjtött vasból néhány mázsa kovácsvasat ad­nak majd, csere útján a Kisipari Termelő­­szövetkezetnek. A vál­lalat helybehagyta ké­résünket, de amikor a helyi földművesszövet­kezet begyűjtőhelyére elmentek a vasakat ki­cserélni, a szövetkezet begyűjtője nem egye­zett bele. ___jlA­ivel szükség volt a vasra — mondja Fias István — bementünk Kalocsára, a MÉH-telepre, ahol minden szó nélkül megkaptuk a kért ko­­vácsvasat. Hát így lett anyagunk, de természe­tesen több, mint egy­napi utánjárás ,és egy borsos fuvarköltség el­lenében. Ha a helyi földművesszövetkezet még itt kiadta volna a vasat, megkíméltük volna a fáradtságot, meg a pénzt is. Igaza van a két ko­vácsnak. De ezt az egyszerű igazságot miért nem látják be az illetékesek? Hisz minden feleslegesen kiadott forint egész népünk életszínvonalá­nak növekedését gátol­ja. A fent említett eset még az előző félév kö­zepe táján volt, de az­óta még mindig locsáról szerzik be ha­a kovácsvasat. Nem ez az egyetlen probléma! Sok mindent még be sem tudnak szerezni. Ezek közé tartozik a patkósarok, amit ugyan jelenleg tudnak nélkülözni, de nem ártana, ha már most figyelembe ven­nék termelővállala­taink az e téren mu­tatkozó szükségleteket és előre gondoskodná­nak előállításukról. Ezenkívül nem tudnak hozzájutni 5-ös patkó­­szeghez, pántokhoz, abroncshoz, kocsiva­sakhoz, melyekre kü­lönösen most, a beh­or­­dás idején szinte na­ponta szükség van. A dunapataji ko­­vácsok még többet és jobban akar­nak dolgozni, hogy munkájukon keresztül támogassák, segítsék a falu dolgozó parasztsá­gát nagy munkájában: a behordásban. Hogy nagy és felelősségtel­jes feladatuknak eleget tehessenek, több és jobb minőségű anyag­ra van szükségük. Ami­kor a jobb minőségre gondolnak, azt értik alatta, hogy jobb pat­kószeget is kérnek. Azt kérik a termelőválla­latok dolgozóitól, hogy úgy készítsék el, mint­ha ők dolgoznának vele. És nem ke­­vésbbé több figyelmet érdemelnének a ko­vácsok a KTSZ veze­tősége részéről, mely­­ sokat könnyíthet a kovácsok munkáján­ak anyaggondjain, i A KISKUNHALASI járásban 20 termelőszövetkezet befejezte az aratást­ Négy tsz-ben, ahol az esőzés vetette vissza a munkát — 10 kombájn, 4 aratógép és nagyszámú kézierő gyorsítja a munkát. A boratai Vörös Október tsz-ben például két kombájn és 30 kasza vágja a gabonát. 11 tsz-ben folyik a hordás, négy tsz-ben — a jánoshalmi Uj Alkotmány, kunfehértói Vö­rös Hajnal, tompás Uj Élet, har­­kak­ötönyi Vörös Csillag szérűin — megindult a cséplőgép, * A KÉLESHALMI Vörös Csil­lag tsz kombájnavatás után tel­jesítette rozsbeadási kötelezettsé­gét. A jánoshalmi Uj Alkot­mány — versenyben a Petőfi és Kossuth tsz-ei, — július 17-én eleget tett árjja beadási kötele­zettségének. A szövetkezetek példáját az egyénileg dolgozó parasztok is követik; négy ta­nácstag gabonabeadási versenyre hívta egymást.* A HALASI járásban eddig 103 dolgozó paraszt írta alá a versenylapot, amely szerint ga­bona beadását közvetlenül­­ a cséplőgéptől teljesíti. Harkakö­­tönyben 22, Balotaszálláson 49 dolgozó paraszt tett ilyen válla­lást. Balotán Bálint Lajos és Bakai István egészéves beadási párosversenyben küzdenek az el­sőségért. Jelenleg Bálint Lajos vezet: egészévi tojás- és baromfi­beadását teljesítette, adóját ren­dezte és sertését is beadta ebben a negyedévben. * A TOMPÁS Szabad Föld ter­melőszövetkezetben — miután az állammal szembeni kötele­zettség egy részét is teljesítették — munkaegységenként 30 dkg. árpát osztottak ki a tagság kö­zött előlegül.* DÁVODON a Szabadság ter­melőszövetkezetben 44 kaszás és a bevont családtagok gyorsítják az aratást. Nemcsak az árpa és a rozs aratásával végeztek, de 140 holdon a búza aratását is befejezték. 80 hold a tarlóhán­tás, 40 holdon másodvetés di­cséri a tagok szorgalmát. Az Uj Alkotmányban is a bevont csa­ládtagok siettetik az aratás gyors befejezését. A községben végez­tek az őszi- és tavaszi árpa, a rozs aratásával. 1955 holdon a búza aratása is befejezést nyert, Czirok János, Svraka Pál első­nek arattak le és azonnal hoz­zákezdtek a tarlóhántáshoz, má­sodvetéshez. A határban eddig elvégzett 360 hold tarlóhántásból 151 holdon elvégezték a másod­vetést. Kovács István a búzából egész idei beadási kötelezettsé­gét teljesítette.* BÁCSBOKOD versenyre hív­* ta ki Garát az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés, beadás gyors teljesítésére. A Fürst Sán­dor, Vörös Csillag és a Kossuth tagjai gyorsítják az aratást, pél­­­dájukat az egyéniek is követik. Mu­ty Antal, Sibalin Jakab, Bischof Antal, Rutterschmidt Ádám egymást segítették az ara­­tásban, a hordásban. A garai határban végeztek a rozs- és árpaaratással. A kedvező időt kihasználva 500 hold búza ara­­tását is befejezték. Hat közös­­szérűt állítottak fel a cséplésre. A községben nyolc gép csépeli Három a szövetkezetekben, 5 az egyénieknél.

Next